2002. március – Konkoly Thege Miklós bolygómegfigyelései
A fizikai csillagászat első, "úttörő" nemzedékének legfontosabb feladata a
műszerek és a módszerek kidolgozása mellett a lehetőleg mennél nagyobb mennyiségű
észlelési adat gyűjtése, összeállítása és rendszerezése volt. Ezek az
adathalmazok alapozták meg a következő "asztrofizikus generáció" tapasztalati, majd elméleti következtetéseit.
A bolygókon észlelhető változások (Jupiter felhőzete stb.), a belső bolygók
"térképezése" V. Schiaparelli, C. Flammarion, W. Dening, O. Lohse és mások — gyakran az ügyes
műkedvelők — munkája nyomán vált érdekessé az 1870-es években.
Konkoly Thege Miklós is az adatgyűjtő nemzedékhez tartozott, ógyallai obszervatóriumában maga is a
folyamatos napészlelést, utóbb a bolygók rendszeres megfigyelését, csillagszínképek tanulmányozását és
katalogizálását, és az üstökösszínképek vizsgálatát tűzte ki célul. Megfigyeléseiről (és
munkatársainak tevékenységéről) először a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának kiadványában
("Értekezések a mathematikai tudományok köréből"), 1874-ben számolt be, és 1886-ig számos közleménye jelent meg itt. A részletes beszámolókat 1879-től a saját kiadásában megjelentetett német (utóbb kétnyelvű) évi beszámolókban tette közzé. A "Beobachtungen angestelt am Astrophysikalischen Observatorium in O-Gyalla in Ungarn" 16 kötete, a hozzá csatlakozó 2 újabb sorozatú kötettel az egész világon ismertté tette az Ó-Gyallai Astrophysikai Observatorium működését. Utóbb, a már állami kezelésben működő Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Ó-Gyallai Astrophysikai Obszervatórium két vaskos kötetben és 12 "kisebb kiadvány"-ban közölte a megfigyeléseket (ugyancsak magyar és német nyelven).
A bolygók felszíni jelenségeinek rendszeres észlelése és rajzolása csak a múlt század
utolsó negyedében vált rendszeresebb programmá a nagyobb csillagvizsgálókban. Főként a Jupiter sávjainak
változásai, és a Nagy Vörös Folt jelentkezése, valamint a Mars-térképek szerkesztése keltette fel néhány csillagász érdeklődését.
1877 őszén, a 10,5 hüvelykes reflektorral kezdte meg a Mars rajzolását, a következő esztendőben pedig
a rendszeres Jupiter-észlelések is megindultak. Elsősorban igen jó, megbízható rajzaival tűnik ki a megfigyelési sorozat: mentesek a képzelet szülte részletektől. A Mars megfigyelését azért kezdte meg, hogy meggyőződjön arról, mennyire hitelt érdemlők az akkoriban elterjedt bolygótérképek. Hamarosan megállapította, hogy a legtöbb marstérkép részletei minden alapot nélkülöznek. Kétségeinek hangot is adott:
"…lehet ugyan Angliában hasonló Mars-térképeket rajzolni, de nem a Merz mesteri kezei által készült greenwichi refractoron!"
Konkoly rajzai a Marsról és a Jupiterről a 16 cm-es távcsővel (1879)
| {mosimage} |
kiadványa alapján
