2009. október – Szupernóva-keresés mindenkinek

Az automata kisbolygókereső programok, mint például a LINEAR, a LONEOS, vagy a Catalina Sky Survey
immár több mint egy évtizede minden hónapban többször átvizsgálják a
teljes égboltot, 18-20 magnitúdós fényességig. Munkájuk
forradalmasította a kisbolygók és melléktermékként az üstökösök
kutatását. Emellett azonban szinte a megalakulásuk óta foglalkoztat a
gondolat, hogy vajon mi minden lehet még azokon a képeken. A teljes
égbolt 20 magnitúdóig…

Mára kiderült, hogy a képek
átvizsgálása mondjuk szupernóvák felfedezése céljából, elsősorban pénz,
és az abból következő szakemberhiány miatt nem valósult meg, bár ilyen
mennyiségű adat kezelése sem volt egyszerű még egy évtizeddel ezelőtt.
A Sloan Digital Sky Survey
volt az első olyan program, amely hatalmas – sokszor külsős –
kutatógárdát foglalkoztatva sokféle kutatási téma szempontjából
értékelte ki a képeket, de ez a munka is több évet vett igénybe.

Mint azt korábbi hírünkben
megírtuk, mára már kidolgozták a nem mozgó tranziens jelenségek,
zömével szupernóvák és kataklizmikus változók online azonosítását. A Palomar Transient Factory
viszont nem foglalkozik a képeken nyilván nagy számban előforduló
kisbolygókkal, tehát megint jelentős információk maradnak benne a
képekben. Az University of Arizona által 2005 óta működtetett Catalina Sky Survey (CSS)
vezetői azonban két évvel ezelőtt elhatározták, hogy kisbolygók
keresése céljából felvett képeiken szeretnék online azonosítani a
szupernóvákat, és minden egyéb hirtelen felfényesedő égitestet.

A CSS legjelentősebb tranziens felfedezése a Csápok- vagy Antenna-galaxisokban talált 12,7 magnitúdós SN 2007sr volt.

A feladat megoldására a California Institute of Technology’s Center
for Advanced Computing Research (Caltech) szakembereit kérték fel, akik
pár hónap alatt ki is fejlesztették a megfelelő rendszereket. Végül a
három távcsövet is üzemeltető CSS legrégebbi műszerével, egy 68 cm-es
Schmidt-teleszkóppal kezdték el az online tranziens-keresést, ami
minden derült éjszaka 20 gigabájtnyi kép feldolgozását jelenti.

A
most megjelent első összefoglalójuk szerint az elmúlt másfél évben
hétszáznál is több tranziens jelenséget fedeztek fel a képeken, köztük
olyanokat is, melyek pontos természetét máig homály fedi. Vannak,
amelyek néhány perc alatt, mások egy év alatt változtatták meg
fényességüket. Összesen 177 szupernóva, 185 kataklizmikus változó (ez
több, mint a Sloan teljes hat éve alatt felfedezett ilyen típusú
csillag), 32 aktív galaxismag, két tucatnyi flercsillag és vagy száz
egyéb objektum, köztük nagy sajátmozgású csillagok szerepelnek a
felfedezett égitestek között. A jelöltek természetének megállapításához
nélkülözhetetlen spektroszkópiai megfigyeléseket olyan nagyágyúkkal
végezték, mint az 5 méteres Palomar-hegyi távcső, a Keck-távcsövek, vagy a 8 méteres Déli Gemini-teleszkóp.
Mindezek ellenére sok olyan jelölt maradt, melyet nem sikerült pontosan
megvizsgálni, és számtalan olyan lehet, melyet nem is vettek még észre
a szoftverek.

 {mosimage}

 A felfedezések kulcsa: a 68 cm-es Schmidt-távcső.

A probléma megoldását a képek teljesen szabad elérhetőségében látták
a program vezetői, hiszen több szem többet lát, és egyáltalán, az
internetes világ jövője az ilyen irányú vizsgálatok szabaddá tétele.
Egyszerűen nem tudnak (vagy talán nem is akarnak…) annyi
alkalmazottat fizetni, akik minden információt ki tudnának nyerni a
képekből. Ott van viszont a műkedvelő csillagászok hada, akik
összességében nézve nagyságrenddel több idő és számítógép kapacitással
bírnak, mint a kutatóintézetek. Magának a lehetőségnek a megteremtése
is nagyon sok pénzt kíván, így a CSS vezetői a Nemzeti Tudományos
Alaphoz nyújtottak be egy pályázatot, amely kedvező elbírálásban
részesült.

A 890 ezer dolláros támogatásnak köszönhetően a  Catalina Real-Time Transient Survey
(CRTS) lesz az első valóban nyilvános, online teljes égbolt felmérő
program. A hamarosan elkészülő honlapon az elmúlt öt év 10 terabájtnyi
felvétele megtalálható lesz, a frissen készülő képek pedig
gyakorlatilag valós időben felkerülnek a honlapra. Ez azt jelenti, hogy
bármelyikünk háztartásában megtalálható lesz az égbolt 20 magnitúdós
határfényességig. Sőt, mivel a pénz arra is elegendő, hogy a program
1,5 m-es távcsövének adatait is feltegyék a netre, egy része 22-23
magnitúdóig, valamint a Siding Spring Survey miatt a déli égbolt 19
magnitúdóig is beköltözhet a konyhába. Innen már csak elszántságunkon
és szakértelmünkön múlik, hogy mennyire folyunk bele az égbolt
vizsgálatába olyan határfényességig és olyan mennyiségig, melyről
amatőr eszközeinkkel ma még csak álmodni tudunk. Meg persze az
asszonyon, hogy mikor vág ki a konyhából minket a teljes égboltunkkal
együtt…

Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info