2009. december – Magyar csillagászati eredmények 2009-ben
A Csillagászat Nemzetközi Éve a hazai szakcsillagászok számára is sikeres év volt, írásunkban idei eredményeikből szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül.
A Csillagászat Nemzetközi Éve a hazai szakcsillagászok számára is sikeres év volt, írásunkban idei eredményeikből szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül.
November 17-én 22 órától várjuk az érdeklődő budapestieket a Hármashatár-hegy csúcsán a meteorraj közös megfigyelésére. (Az akció természetesen borult időben elmarad.)
A Catalina Sky Survey földközeli kisbolygók kutatása céljából jött
létre öt éve, az elmúlt másfél évben forradalmasította a tranziens
jelenségek kutatását, hamarosan pedig jelen lesz a háztartásunkban is.
Egy évvel ezelőtt az Andromeda-galaxisról írtunk, most közeli szomszédja, az M33 van soron.
Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő területe a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálata. Az exobolygókat sokkal könnyebben tudják az érdeklődők elképzelni, ha modelleken figyelhetik meg méretüket és távolságukat.
Houston, itt a Nyugalom Tengere Bázis. A Sas leszállt! A Sas leszállt! – jelentette Neil Armstrong negyven évvel ezelőtt, amikor egy hajmeresztő manővert is bemutatva sikeresen letette a holdkompot égi kísérőnk felszínére. Az emberiség évezredes álma vált valóra.
Az éjszakai világító felhő az egyik legcsodálatosabb légköri tünemény. Bár elsősorban magasabb szélességekre jellemző, hazánkban sem túl ritka vendég.
Nyári alkonyok után, illetve hajnalok előtt mindenképpen érdemes egy kis időt szánni
az északnyugati, illetve az északkeleti látóhatár böngészésére.
Műholdak és digitális fényképezőgépek – ezek az amatőrcsillagászok legújabb fegyverei az üstökösvadászatban, amely során márciusban és áprilisban három hét alatt három új üstököst fedeztek fel.
Áprilisban agresszív űrkísérletre kerül sor a Holdnál, melynek keretében két próbatest fog becsapódni égi kísérőnk déli pólusvidékén.
Március 8-án kerül szembenállásba a Szaturnusz, ám a gyűrűs bolygó
ékessége alig látható, mivel szinte pontosan az éle felől látunk rá.
















A napokban, azaz június közepén, ismét érdemes felnézni az égboltra, már szépen látszanak a nyári csillagképek, továbbá 17-én egy egészen szépnek ígérkező együttállás is vár ránk. Az esti szürkületi égbolton, nyugat-északnyugat irányában szépen ragyog a Vénusz, melyet Esthajnalcsillagként is ismerünk. Közelében látható – kicsit halványabban – a Jupiter, mely égitest a Naprendszer legnagyobb bolygója. Június 16-án az
Van, aki egyetlen éjszaka alatt letudja a Messier-objektumokat, és van, aki évekig gyűjtögeti a csillagfényt, hogy a lehető legszebb képeket készíthesse el az égbolt látványos objektumairól. Hődör Gábor, Szeged Elkészült a Messier-tablóm. Kb. 15 éve vettem az első távcsövemet. Az elején csak vizuális észlelésre használtam, majd sorra jöttek a fejlesztések az asztrofotózás érdekében. Az elmúlt
A Kavli Alapítvány, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia által alapított díjat kétévente ítélik oda azoknak a kutatóknak, akik kiemelkedő eredményeket értek el az asztrofizika, a nanotechnológia vagy a neurológia területén. Idén az asztrofizikai díjjal azon kutatásokat ismerték el, amelyek felfedték annak ősi nyomait, hogy a Tejútrendszer sorozatos anyagbefogások, úgynevezett
A 220P/McNaught üstökös váratlanul nagy fényességkitörésbe került, kómája mérete is megnőtt. A kérdés az, hogy szét fog-e esni a magja?… Addig kell megfigyelni, amíg lehet. A most 70 éves Robert H. McNaught (sz. 1956) skót-ausztrál csillagász az ausztráliai új-dél-walesi Siding Spring Obszervatóriumban eddig 82 üstököst fedezett fel. McNaught az üstökösöket még az 1956-ban Svédországból az
Planetáriumi cikksorozatunkban rácsodálkoztunk a prágai csodára, vagyis az ottani planetáriumra, lelkesedtünk a száz éve megnyitott jénai planetáriumért, és szomorkodtunk a népligeti Planetárium jelenlegi helyzete miatt. Most pedig körülnézünk a hazai kisplanetáriumok világában. Több mint száz éve, hogy a Zeiss megálmodta és el is készítette az első projekciós planetáriumokat. Az első évtizedekben a nagyplanetáriumok létesítésére koncentráltak,