2013. november: Az ISON-üstökös

Komoly várakozás kíséri az ISON-üstökös várható láthatóságát. Lássuk, milyenek az esélyek, mennyire lesz emlékezetes az üstökös látványa november végén, december elején?

Az égbolt talán legizgalmasabb égitestei a néha látványossá fejlődő, hosszú csóvát eresztő üstökösök. Ugyanakkor a ködös fej, és a belőle kiinduló csóva pusztán illúzió: ezek anyaga a földi vákuumnál is ritkább. A benne lévő gázmolekulák és porszemek forrása a néhány kilométeres mag, amely fagyott gázokból (vízjég, szén-dioxid, ammónia és metán) és porszemekből áll, és Naprendszerünk ősanyagát képviseli.

A 103P/Hartley 2 üstökös magja az EPOXI (Deep Impact) szonda 2010-es felvételén (NASA).

A 103P/Hartley 2 üstökös magja az EPOXI (Deep Impact) szonda 2010-es felvételén (NASA).

Az üstökösök főbb részei.

Az üstökösök főbb részei.

A fényes, szabad szemmel is jól látható üstökösök kiszámíthatatlanul megjelenő, nem túl gyakori vendégei egünknek. Ebben a hónapban azonban napközelbe ér a C/2012 S1 (ISON) jelölésű kométa, amely talán életünk egyik leglátványosabb jelenségévé fejlődhet. Ez a kozmikus vándor az ún. napsúroló üstökösök családjába tartozik, amelyek központi csillagunkat rendkívüli mértékben – ez esetben 1,2 millió kilométerre – megközelítik. Tudnunk kell, hogy a Föld 150 millió km-es távolságban van a Naptól, így az üstököst több mint tízezerszer annyi fény és hő fogja érni, mint bennünket. Fagyos gázokból és porból álló anyaga hevesen gőzölög, párolog majd, így kialakul a látványos csóva, amely akár több tíz fok hosszú is lehet. S hogy miért beszélünk feltételes módban? Mert ehhez az kell, hogy a valójában nem túl nagy üstökösmag épségben elérje napközelpontját, ne essen darabokra, ne párologjon el teljesen.

Az ISON útja egünkön.

Az ISON útja egünkön.

2012. szeptemberi felfedezésekor – amikor még csak a Szaturnusz és a Jupiter pályája között járt – még minden igen biztatónak tűnt. Nevét a Nemzetközi Tudományos Optikai Távcsőhálózat angol rövidítéséről (ISON) kapta. Hamar kiderült, hogy a hozzá hasonló pályán mozgó égitestek csak először járnak a Naprendszer belsejében (eddigi életüket annak külső részében, az Oort-felhőben töltötték), így fényesedésük nem a megszokott ütemben zajlik. A korai túlzó becsléseket később finomították, sőt az is lehetséges a számítások szerint, hogy nem éri el perihéliumát.

Damian Peach szeptember 24-én (lent) és október 11-én (fent) azonos távcsővel és expozíciós idővel készült képein azért egyértelműen látszik, hogy nő az ISON aktivitása.

Damian Peach szeptember 24-én (lent) és október 11-én (fent) azonos távcsővel és expozíciós idővel készült képein azért egyértelműen látszik, hogy nő az ISON aktivitása.

Jelenleg az üstökös már nagyon közel jár a Naphoz, pár napja lépte át a Föld pályáját, így már bolygónknál közelebb található csillagunkhoz. Az eddigi jelek szerint magja ép, egyben van, de aktivitása nem olyan erős, mint vártuk. A különös viselkedés magyarázata talán az lehet, hogy az üstökösmag kevés vízjeget tartalmaz. November 28-án este, 20:35-kor (KözEI) bekövetkező perihéliumakor (napközelségekor) olyan fényes lehet, mint a Vénusz bolygó, és ha még egy kicsit jobban kifényesedik, akkor a nappali égen is meg lehet majd keresni 28-án délután és 29-én nappal.

Az ISON-üstökös szimulált látványa november 26-28-a körül, hajnalban. Nagy valószínűséggel nem lesz ennyire fényes, jó esetben binokulár kell majd azonosításához.

Az ISON-üstökös szimulált látványa november 26-28-a körül, hajnalban. Nagy valószínűséggel nem lesz ennyire fényes, jó esetben binokulár kell majd azonosításához.

December 1-jén már eltávolodik a Naptól, így 50 perccel kel előtte az üstökös feje. Ha bejönnek a jóslatok, és egyben marad a mag, akkor Az Oroszlán és Szűz határánál, a hajnali égbolton látható, ha a felhők engedik a megfigyelést. Fényessége jelenleg 8-9 magnitúdó körül jár, így szabad szemmel nem látható, távcsövet kell használnunk észrevételéhez. A hónap közepére 7 magnitúdó körül alakulhat összfényessége, 25-e után pedig már elvileg szabad szemmel is látható lenne, ha nem zavarná a hajnalpír.

Nagy az esélye, hogy csak napközelsége után tudjuk megpillantani a már távolodó égitestet, amikor reményeink szerint hosszú csóvát fog növeszteni. December 15-e után az esti égen is egyre kedvezőbb helyzetbe kerül, és karácsonykor a Hold elvonulta után teljes pompában láthatjuk a Földet is jelentősen, 0,4 Csillagászati Egységnyire (CSE, azaz 150 millió km) megközelítő üstököst.

További információk: http://www.csillagaszat.hu

Ajánljuk...