A hónap témája a Polarisban: helyünk a Világegyetemben

Pusztán szabad szemmel feltekintve a sötét, csillagos égboltra, magával ragadja az embert a végtelen – csupán porszemek vagyunk sárga törpecsillag körül keringő, törékeny, apró kék bolygón. Pedig ezek a közeli objektumok csupán részei az egyre nagyobb és nagyobb kozmikus struktúráknak.

Mintegy 12 ezer kilométer átmérőjű bolygónk Naprendszerünk legnagyobb kőzetbolygója. Saját bolygórendszerünk óriása, a gázbolygó Jupiter mintegy 12-szer nagyobb átmérőjú, és még az óriásbolygónál is tízszer (Földünknél körülbelül 109-szer) nagyobb átmérőjű életadó központi csillagunk. Eme sárga színű csillag pedig csupán egy, viszonylag kis méretű tagja a saját Galaxisunkat a kozmikus gáz-és porfelhőkön kívül alkotó több százmilliárd csillagnak.

201409_honap_1_csillagmeretekNaprendszerünk bolygóinak, valamint a csillagok méretének összehasonlítása (Forrás: Wikipedia)

 

Alig 100 éve tudjuk, hogy ezek a csillagvárosok sem jelentik magát a teljes Univerzumot: Világegyetemünkben milliárdszámra találhatók a sajátunkhoz hasonló spirálgalaxisok, szabálytalan alakú törpegalaxisok, vagy éppen óriás elliptikus rendszerek, amelyek – nagy távolságskálát tekintve – mindannyian távolodnak egymástól, egyik bizonyítékául a világunk születését jelző Nagy Bummnak.

201409_honap_2_m31_eder_1024Az Andromeda-galaxis (M31) Éder Iván felvételén. Az alig 2,25 millió fényévre található rendszer a saját Galaxisunkhoz méretben és szerkezetben leginkább hasonló, közeli Galaxis

 

A távolodás azonban csak igen nagy méretskálákon érvényesül: a galaxishalmazokba rendeződő rendszerek kölcsönös gravitációs vonzása ezeket a halmazokat egyben tartja, ezekben a tagok a legkülönfélébb mozgásokat végezhetik. Például saját galaxishalmazunk, a Lokális Halmaz két legnagyobb galaxisa: saját Tejútrendszerünk és az őszi égen, városi fényektől mentes helyről szabad szemmel is megpillantható Andromeda-galaxis jelenleg is közelednek egymáshoz, hogy néhány milliárd éven belül összeolvadva egy hatalmas elliptikus galaxis születhessen meg.

201409_honap_3_ay110418212cluster-of-galaxGalaxisok megszámlálhatatlan sokasága a Hubble Űrtávcső Virgo-halmazról készített felvételén

 

De még ezek a galaxishalmazok sem jelentik a kozmikus szerkezetek legnagyobbikát. A galaxishalmazok még nagyobb egységekben, szuperhalmazokban tömörülnek, amelyekből hatalmas falak-fonalak szövik keresztül-kasul a belátható Világegyetemet, és fogják közre az óriási kiterjedésű, gyakorlatilag üres térrészeket.

A szuperhalmazok azonosítása, határainak megállapítása azonban meglehetősen nehéz feladat. A saját Lokális Halmazunk mellett mintegy száz másik galaxishalmazt tartalmazó struktúrát eddig Virgo Szuperhalmaz néven ismertük.

Brent Tully (University of Hawaii) és társainak kutatási eredményei szerint azonban a Lokális Halmaz az eddig gondoltnál körülbelül százszor nagyobb térfogatú, jól behatárolható struktúra része. A kutatók mintegy 8000 galaxis térbeli mozgását tanulmányozása során a Világegyetem általános tágulását figyelembe véve, csupán a galaxisok egymásra gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredményül kapott három dimenziós sebességtérkép alapján a galaxisok mozgása a vízválasztó vonalakkal rendelkező vízgyűjtő területeken megfigyelhető áramlásokhoz hasonlít.

Az eredmények szerint Galaxisunk tágabb környezete egy több, mint 500 millió fényév átmérőjű struktúrába tartozik. Ezt az eddig ismeretlen rendszert Laniakea névre keresztelték, mely Hawaii nyelven “mérhetetlen eget” jelent. Ennek a rendszernek a része a már régóta ismert ún. Nagy Mozgató, amelynek irányába a környezetünk szinte összes galaxisa mozogni látszik.

201409_honap_4_laniakeaAz újonnan felfedezett Laniakea-szuperhalmaz. A kép középpontjában saját Galaxisunk

 

És ez az óriási kiterjedésű rendszer pusztán kis darabja az Univerzumot kitöltő hatalmas, üres tereket körülfogó szálak bonyolult szövedékének.

201409_honap_41_filamentsMég távolabbra tekintve a galaxishalmazok óriási szálakat-falakat rajzolnak ki

 

Bár ezeket a távolságokat amatőr műszereinkkel már nem érhetjük el, az őszi égbolt számos látványosságot tartogat kozmikus szomszédságunkból – érdemes felkeresni egy közeli bemutató csillagvizsgálót!

 201409_honap_5_m45_florandFényes Lóránd felvétele az őszi égbolt látványos nyílt csillaghalmazáról, a Fiastyúkról. Hosszú expozíciós idő mellett feltűnik a csillagokat övező ködösség – távcsővel szemlélve több száz csillag látványos halmazát figyelhetjük meg

Ajánljuk...