Sportnap és csillagászat
A Polaris Csillagvizsgáló a Barátság Parkban helyezkedik el, ahol a kerület apraja-nagyja különféle sportolási szenvedélyének hódolhat. Nyaranta napközis gyerekekkel telik meg a park, esténként pedig jönnek a csillagászok és a csillagászkodók.
Szeptember 14-én tiszta eget ígért a meteorológia, ami mindig megdobogtatja az amatőrcsillagász szíveket. Ugyanezen a napon a Laborc utcai park adott otthont a kerület hagyományos Sportágbörzéjének, amelyre akár több ezer érdeklődő is ellátogathat. A kerületi iskolák éltek is a lehetőséggel: a tankerület engedélyével e rendezvényen tudhatták le az eljövendő ünnepek miatti munkanap-áthelyezések egyikét. Picit feszengve készülődtünk hát, hiszen nagyon reméltük, hogy zökkenőmentesen lebonyolítjuk a programot. A csillagászat ugyan nem tekinthető hagyományos sportágnak (habár itt is vannak szép számmal sebességi és távolsági rekordok), de a szervezők felkérték csillagvizsgálónkat, hogy fogadjuk az érdeklődő gyerekeket.
Vidáman készülődtünk az érdeklődő seregekre, s mivel a nappali égen központi csillagunkon kívül sok mutatni való nem akadt, tematikánknak a Nap bemutatását és annak több eszközzel történő végrehajtását határoztuk meg. Előkerült hát a tagjaink adakozásából megvásárolt Lunt távcső, mely Mártha Zoltán szakavatott kezei között irányult a napkorongra, illetve a maga nemében különleges „hintaló” távcsövünk is, amit Sárközi József üzemeltetett, de Szulovszky András jelenléte is erősítette a szakmai stábot, miközben a kupolában a nagytávcsőre helyezett Herschel-prizmával Máté Attila várta a tudomány vizuális megnyilvánulására kíváncsiakat.
Tíz óra körül aztán látogatóink elkezdtek özönleni a távcsövek felé. És ekkor jött az igazi meglepetés, ugyanis az ifjak serege nem rohant, nem hangoskodott, nem tombolt. Türelmesen, hosszan nyúló sorokban és csendesen várták ki, hogy rácsodálkozhassanak a távcsövek nyújtotta látványra, és végighallgatták a tagtársak által elmondottakat. Nem volt vita, lökdösődés, inkább a tiszteletteljes átszellemült tudat jellemezte a kisebb és nagyobb gyerekeket, kamaszokat, valamint kísérő tanárokat és szülőket, hiszen elmondások alapján a látogatók elenyésző része volt eddig részese a távcső nyújtotta élménynek.
Nagy volt a nyüzsgés a Sportágbörzén.
Gyerekek a Lunt naptávcső körül, Mártha Zoltán tartja a bemutatót.
Sárközi József és a Hintaló naptávcső.
Máté Attila a kupolában.
Sajnos a Nap nem volt kegyes hozzánk, hiszen mérhetetlen nyugalommal tekintett le ránk, így sem egy napfolt, vagy még egy jobban látható fáklya sem volt megfigyelhető. Igazság szerint a legnagyobb kihívást talán pont az okozta, hogy ennek ellenére érdekessé tudjuk tenni a megfigyelést, és ne okozzunk csalódást a látogatóknak.
A számok tükrében végül több mint négyszázan tették nálunk tiszteletüket a mintegy négy óra alatt, ami önmagában is kiemelkedő szám, este pedig sokan visszatértek, az estét is 80 fő felett zártuk. A látogatók nagyjából öt folyóméternyi kiadványt vittek magukkal a remittendából, mellyel raktárunkban is értékes hely szabadult fel, sokan jelezték érdeklődésüket a szakkörök iránt, illetve több pedagógus is jelezte, hogy csoportosan vissza fognak jönni. Azt viszont nem számoltuk, hogy Molnár Péter hányszor tintázta újra a pecsételőt, amit a regisztrációs lapok érvényesítésére használt, e statisztikai adat az Univerzum örök titka marad…
Máté Attila
