Űrhajós járt Budapesten

Európa jövőfesztiválján, a Brain Bar Budapesten 2016. június 3-án (pénteken) este a Szent István Bazilika előtt előadást tartott a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnoka, Chris Hadfield. Amikor megláttam az esemény hirdetését, már biztos voltam benne, hogy ez lesz a péntek esti programom. Nem mindennap találkozhat az ember egy űrhajóssal. Az ilyen pillanatok életre szóló emlékek maradnak.

A Szent István térre érve örömmel tapasztaltam, hogy milyen sok az érdeklődő. Pár perccel a kezdés előtt már tele volt a tér. Szerencsére egészen közel tudtam menni a színpad egyik oldalához, így mondhatni az első sorból élvezhettem az előadást.

chris_hadfield_51

Gyülekezik a tömeg a Bazilikánál.

chris_hadfield_4

Az érdeklődők egy része a Szent István téren.

A felvezető beszéd után a Budapest Show Kórus elénekelte a rendezvény hivatalos himnuszát, majd megérkezett a színpadra Chris Hadfield, akit a tömeg hatalmas tapsviharral fogadott.

Pontosan 8 órakor kezdődött a beszéde, amikor harangoztak a Bazilikában. Először is megköszönte a szervezőknek a munkájukat, majd a harangozás kapcsán mesélt egy kicsit a tér történelméről és arról, hogy milyen meghatározó pillanatok érik az embert az életben. Eközben kivetített egy légi felvételt a Dunáról.

chris_hadfield_2

Űrfelvétel Budapestről.

chris_hadfield_3

Űrfelvétel a Balatonról.

Az űrhajós rendszeresen fotózta a Földet, többek között Magyarországról, a Balatonról és Budapestről is készített lélegzetelállító felvételeket, ami nem a véletlen műve, hiszen egyik fia magyar lányt vett el feleségül. Egy esküvői fotót mutatva el is büszkélkedett ezzel a hírrel.

„A legmeghatározóbb pillanat egy űrhajós életében az a nap, amikor arra készül, hogy elhagyja a Földet. Gondolj csak bele, képzeld el, hogy Te vagy az, aki holnap elhagyja a bolygót. Ez egy lenyűgöző, de egyben rendkívül kockázatos dolog is. Mint például amikor az ember megnősül.”

Chris úgy gondolja, minden ember példaképe valakinek, de űrhajósként egyfajta szimbólummá válsz. Életében 3-szor adatott meg az a lehetőség, hogy űrutazáson vegyen részt. Hogy milyen érzés az indulás pillanata, azt halljuk a saját szavaival.

Fent az űrállomáson naponta 16 alkalommal látott napfelkeltét és naplementét, amelyről mutatott is egy fantasztikus fotót. Azt mondta a Földön lenni olyan, mintha Édesanyád ölében ülnél, de kint az űrben a Föld csupán egy bolygó a végtelen univerzumban.

chris_hadfield_6

Naplemente az ISS-ről fotózva.

Az űrhajózás egy csodálatos dolog, de egyáltalán nem kockázatmentes. Bármikor tönkremehet odafent valami, amit nekik helyben kell megjavítaniuk, a Földről legfeljebb csak szóban tudnak segíteni.

„Earth is a helpdesk, but a really slow helpdesk.” (A Föld egy ügyfélszolgálat, de nagyon lassú.)

A videóban részletesen elmeséli, hogy milyen problémával szembesültek az űrben. Tudták, hogy ha másnapra nem sikerül betömni a lyukakat az űrállomáson, akkor nagy bajban lesznek. A parancsnok elmesélte, hogy mennyire fontos egy űrhajós kiképzése során az, hogy nyugodtan tudja kezelni az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket. Minden ember életében előfordulnak olyan események, amikor szembe kell néznie a bukás esélyével. Ha elég időt szán arra, hogy megtanulja elfogadni a kudarcait, akkor jobban helyt tud majd állni a nehéz helyzetekben. Talán ez az, amit az életben az űrhajósok tudnak a legjobban. Végül sikerült megoldaniuk a problémát. Ennek kapcsán Chris felidézte, hogy milyen érzés egy űrsétán részt venni.

„Az űrhajós bal vállánál körülbelül +150°C, míg a jobb vállánál, ami árnyékban van -140°C van. Ezért mikor a szkafanderben mozgatod a lábadat, egyszerre érzed a Napból áradó kegyetlen forróságot és a hideg univerzumot. Az öltözet hermetikusan zárt, olyan mintha egy röplabda belsejében lennél, szóval minden alkalommal, amikor megmozdítod a könyököd, vagy kinyújtod a kezedet a nyomás ellenállásával kell harcolnod. Nem tudom, hogy Sandra Bullock hogyan csinálta a Gravitáció c. filmben, hogy mindig olyan jól nézett ki az űrséták után.”

Ő az első kanadai űrhajós, aki űrsétát tett. A legcsodálatosabb pillanat az életében az volt, amikor egy séta során keresztül ment a sarki fényen.

chris_hadfield_7

Gyönyörű sarki fény az űrállomásról.

Az egyik legnehezebb és legveszélyesebb pillanat az egész űrutazás során a landolás. Rengeteg ember dolgozik azon, hogy biztonságosabbá tegyék a földre érést az űrhajósok számára. Rakétákon tesztelték a stabilabb landolás kivitelezését, több-kevesebb sikerrel. Három videót mutatott a próbálkozásokról, az utolsó sikeres volt.

„Sokat tanultak a tervezők ezekből a próbálkozásokból. Mint ahogy mindenből tanulunk az életben. Meg akarod csinálni, bátorítanod kell magamat, hogy ne félj a bukástól, mert abból tanulhatsz a legtöbbet. A korai siker borzasztóan rossz tanítómester. Ha valaki lényegében felkészülés nélkül eléri az elismerést, később viszont olyan helyzetbe kerül, amelyben fel kell készülnie, akkor ezt nem lesz képes megtenni. Nem tudja, hogyan kell.”

A kapszula, amiben visszatértek a Földre, rendkívül szűk volt a három űrhajósnak, egy Smart autóhoz hasonlította. Azonban ez az egyetlen olyan része az űrhajónak, amely elég erős ahhoz, hogy túléljék benne az atmoszférán való áthaladást. Kiemelte, hogy nem egy elsőosztályú utazás. Belepréselődsz az ülésbe, émelyegsz, és borzasztó erővel húz a gravitáció.

chris_hadfield_8

Chris a landolás után.

Az orosz Soyuz csapata a landolás után.

Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni az űrhajósnak. Hallgassuk meg ezeket.

A kedvenc kérdésem a következő volt:

„Meg tudná fogalmazni egy szóban, hogy milyen érzés elhagyni a Földet és kimenni az űrbe?”

Chris töprengett egy darabig, végül azt felelte:

„Honour.” (Tisztelet, megbecsülés, kitüntetés.)

 

Az előadás záró momentumaként elénekelte David Bowie Space Oddity c. dalát, úgy ahogyan az űrállomáson is tette.

Rendkívül érdekes, szórakoztató és inspiráló előadás volt. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy a kanadai űrhajós ellátogatott kicsiny országunkba, és hogy részt vehettem az eseményen. A beszéde fontos üzeneteket rejtett magában, amely minden földlakó számára elgondolkodtató.

Az élménybeszámolómat egy idézettel szeretném zárni, egy szokatlan életfilozófiával, amelyet Chris a NASA-nál tanult meg.

„Készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!” (Chris Hadfield)

 

Kapcsolódó linkek:

További élménybeszámolót és képeket az esemény Facebook oldalán talál. 

Ajánljuk...