I. kerület

1010-01-061. Budavári palota E-épület. D-i palotaudvar a Budapesti Történeti Múzeumtól D-re. Középkori hangulatot idéző kertet alakítottak ki 1967-1968-ban. Műemléki jelentőségű terület.

Napóra van az udvar DK-i falán 2 m magasban a gótikus ajtótól K-re. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, mivel alacsonyan van gyakorta elhajlítják, letörik. A számlap falra helyezett 0,5×0,9 m-es márványtábla. Óraszámozása: 6-12-2, változó közű. Morvay Endre készítette 1968-ban (5 m-el K-re egy térplasztikát helyeztek el Regiomontanus emlékére 1978-ban, mely Rátonyi József alkotása).

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1976.

Irod.: GERŐ László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása. Bp. 1970. 187. p. (képpel); GERŐ László: A helyreállított budai vár. Bp. 1980. 164. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); MÉSZÖLY Győző: Arborétumok országszerte. Bp. 1984. 50. p.

1010-02-062. Fortuna u. 6. Lakóház. Műemlék. Épült 1820 körül klasszicista stílusban. A Zwack-család tulajdona volt.

Napóra van az udvaron egy 1 m magas faragott kőoszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap és a többi kör kovácsoltvas, átmérője 0,6 m-es. Óraszámozása: VII-XII-V, egyenközű. Armilláris szféra része, melyben az egyenlítő körén van a napóra számíve. Legfelül szárnyas oroszlán díszítés. A napóra XIX. századi lehet.

Adatközlő: Holl András, 1984.

1010-03-063. Sánc u. 3/b. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló.

Napóra van az épület tetőteraszán, a kupola bejáratával szemközti mellvédfalba építve. Kehely alakú szkáfosz. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú natúr félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás osztású. Napdeklinációk kéthetenkénti görbéivel. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.

Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.

1010-04-064. Szent György tér 6. Vár. Királyi palota. Épült a XVIII. században, csillagvizsgáló tornyát 1777-1780 között építették rá, hogy a Nagyszombatról ideköltöző egyetem használhassa.

Napóraként működő délvonalat építettek a négyszintes torony legfelső termébe 1780-ban Hell Miksa és Weiss Ferenc útmutatása alapján. Egy lyukon jutott be a napsugár és az É-D irányú délvonalon áthaladva mutatta a dél időpontját. Az Országos Levéltárban megmaradt az építész Hillebrandt tervrajza, ezen látszik a legfelső szinten átlósan átfutó délvonal. De szöveges leírás is fennmaradt:

"A Délárnyékló (Gnomon) melly az időnek a nap által való meghatároztatására szolgál. Tudniillik: ez egy a Délkörként készített, és márvánnyal kirakott árkotska, mellynek közepén egy vékony, és srófok által megnyujtva végig folyó selyem zsineg a délivonást (linea meridiana) képezi. Erre a fölső táblázaton keresztül függőleg (perpendiculariter) szolgál egy lyukatska; a melly által a Tsillagvisgálóházba ható fénysugárok a nap képét formálják mindenkori mozgásban, a millyenben van maga a nap-is ugy, hogy, midőn a nap a hely délkörét (meridianus) éri, e délkör táján fekvő zsineg a nap képét-is ketté válaszsza, és a valóságos déli időt jelentse… De a Napképe szélei néha olly roszszul határoztattnak, hogy a fénybe ható mellékárnyékot magátul az árnyéktul igen nehéz légyen megkülönböztetni és a visgáló két másod pertzentésnyi (secundum) hibát-is ejthet."

A leírás szerint mélyedésben haladó, márványból kirakott, fonallal pontosított délvonal volt, hasonló az Egerben ma is meglévőhöz. A Budán lévő azonban ma már nem látható. Az egyetem 1783-ban Pestre költözött, az újabb budai csillagvizsgáló megépült és 1815-ben megnyílt a Gellérthegyen. A várban lévő csillagvizsgáló tornyot 1827-1830 között lebontották, így ezen lyuk-napóra is eltűnt.

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984.

Irod.: KMETH Daniel: A Tsillag-visgálat Szerzeménye Budán. = TUDOMÁNYOS GYÜJTEMÉNY, 1817. VI. köt. 141-142. p.; KELÉNYI György: Franz Anton Hillebrandt. Bp. 1976. 69-71. p. (30. képpel); BARTHA Lajos: Kétszáz éves a Budai Meridián. = GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 1981. 2. sz. 109. p.

1010-05-065. Úri u. 19. Lakóház. Műemlék. XV. századi, középkori eredetű, a XVIII. század elején átépítve. 1722-1806-ig vármegyeháza. Az 1830-as években nyeri mai alakját. Utóbb a Peregriny, a Rexa, a Jeszenszky és a Ney családok lakták az 1951-es államosításig.

Napóra van az udvar DNy-i falán egy falfülkében 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vászonra festett, köríve 0,8 m hosszú. Óraszámozása: X-XI-XII-I-III-VI, változó közű. Alatta Csejte várát ábrázoló festmény, legalul négysoros felirat: NAPFÉNY ÉS A DERŰ ÓRÁIT MÉRVE IDÉZEM: KEDVES CSEJTHÉNKNEK HAJDANI SZÉP IDEJÉT. A napórát és a képet Jeszenszky Gerő festette 1930-ban. A feliratot Ney Ákos írta csejtei házukra emlékeztetve. A napóra pontos beállítását és szerkesztését egy akkori műegyetemi tanár végezte. A napóra állapota igen rossz: megkopott, növényzet futotta be. Szerencsére a festmény fényképe megmaradt a család birtokában.

Adatközlő: Mizser Attila, 1980.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.
 

II. kerület

1020-01-066. Csalán u. 29. Társasház a Bartók Béla Emlékház mellett. Épült 1910 körül.

Napóra van a D-i homlokzaton. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik, de valószínűleg pólusra mutatott. A számlap falra szerelt 0,4 m magas bronz pajzs. 1910 körüli lehet a napóra is.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

1020-02-067. Járóka u. 3. Családi ház. Épült 1979-1981 között.

Napóra van a DNy-i homlokzaton 4 m magasban. Vertikális. Pólusra mutató árnyékvető. A számlap négyzet alakú 0,5 m-es élű 2 cm vastag márványlap. Öntött bronz számok: VIII-XII-VI, változó közű. A polosz talpánál vörösréz domborítású fél Nap. Marton Géza tulajdonos tervezte és készítette 1995-ben.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

Irod.: B.E.: Ritka mesterségek. A napórakészítő. = LAKÁSKULTÚRA, 1995. 9. sz. 16-17. p. (képpel).

1020-03-068. Keleti Károly u. 35. Társasház. Épült 1910-ben.

Napóra van a DNy-i oromfalon 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. Vakolatra festett aranyozott számlapjának közepén Nap-arc 0,3 m átmérővel. Az 1910-ben készült napóra vakolatba karcolt számlapja 1980-ra felismerhetetlenségig megrongálódott. 1982-ben a vakolattal együtt leverte egy hegymászócsoport. A keményebb kőagyag Nap-arccal nem bírtak, akkor megmaradt, azt 1985-ben külön verték le. Csak az árnyékvető vasrúd jelzi az egykori napóra helyzetét. Az újra vakoláskor ez alá 1 m-rel új Nap-motívum készült.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1982.

Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.; BARTHA Lajos: Védelem helyett pusztítás? = ESTI HÍRLAP, 1983. nov. 28. 4. p.

1020-04-069. Pasaréti út 127. Villaépület. Épült 1910 körül.

Napóra van a torony DNy-i falán 11 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt fehér márvány tábla 0,8×1,2 m mérettel. Aranyozott óraszámozása: IX-XII-VI, változó közű, félórás beosztású. Magyar László tervezte és készítette 1989-ben. A ház lakói szerint ugyanezen a helyen már régebben volt egy napóra. Idővel a felismerhetetlenségig megrongálódott, már felújítani sem lehetett, így teljesen új napóra készült.

Adatközlő: Mizser Attila, 1990.

1020-05-070. Pinceszer u. 12. Családi ház. Épült 1985 körül.

Napóra van a DNy-i homlokzaton 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlap 1,5 m átmérőjű félkörben futó műanyaglapra festett pergament mintázó szalag. Óraszámozása: IX-XII-IX, változó közű, félórás beosztású. Középen napkorong. Tervezte és kivitelezte Marton Géza 1996-ban.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

1020-06-071. Vérhalom u. 44. Lakóház. Épült 1921-ben.

Napóra van a földszinti terasz DNy-i falán . Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatmezőből kivésett és simított felületre festett íves szalag 1 m hosszan. Óraszámozása: XI-XII-IV, változó közű. Az itt lakó Lux László építészmérnök tervezte és készítette 1984-ben.

Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
 

III. kerület

1030-01-072. Fő tér. 1. Műemlék. Középkori óbudai prépostság XIV. századi templomának rommezeje, utóbb Zichy-kastély. Épült 1746-1752 között. Benne Vasarely Múzeum.

Napóra áll a múzeum bejárata előtt kis téren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap hajógyári acél félkörív 2 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI KÖZEI-ben és VII-XII-V NYISZ-ben, egyenközű. A Múzeumok Országos Központja megrendelésére készítette az IPARTERV 1986-ban Koris János tervei szerint. Azóta a vas tartórész rozsdásodik, a krómozott számlap napsütésben fénylik, nehezítve a leolvasást.

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1987.

1030-02-073/1030-03-074/1030-04-075. Mókus u. 2. Általános Iskola. Régészeti védettségű romkert területe, római épületek és középkori kolostor romjai.

Napórákat tartó oszlop áll a rommezőtől D-re. Az 1,2 m magas és 0,8 m széles keménymészkőből faragott oszlopra három metszéssel három napórát készítettek. Vízszintes síkkal horizontális napóra alakult ki. Ez félkör alakú, kőbe vésett óraszámozása 6-12-6, változó közű. Függőleges síkkal a D-i oldalon vertikális napórát nyertek. Ez téglalap alakú, VI-XII-VI óraszámozású, változó közű. A kettő közötti íves hengerfelületen egy 0,35 m széles ekvatoriális napóra alakult ki. Ennek számozatlan óravonalai változó közűek. A három napórának közös árnyékvetője van, ezt gyakran letörik, de újra pótolják. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat készítette a napórát 1983-ban Jurcsik Károly építészmérnök tervei szerint.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1983.

Irod.: CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16. 5. p.

1030-05-076. Szentendrei u. 139. Aquincum római polgárváros maradványai és a rommező közepén 1894-ben épült Aquincum Múzeum. Műemlék.

Napóra van a főépülettől jobbra lévő restaurált falszakasz sarkába építve 1 m magasban. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, félórás osztású. Napdeklinációs görbék 10 fokonként. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.

Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
 

V. kerület

1050-01-077. Markó u. 29-31. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Tanárképző Főiskola. Régi épület. Földrajzi Tanszék.

Napóra van a belső lépcsőház I. emelet utáni pihenőjén. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIÁLISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVEI ALAPJÁN KÉSZÍTETTE. Alatta bronztáblán időegyenlítési diagramm. Készítette 1984-ben Mérő József tanár.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.

1050-02-078. Semmelweis u. 6. Egykori Vármegyeháza. Műemlék. 1829-1832 között épült klasszicista stílusban Hofrichter József tervei szerint.  

Napóra van a K-i udvar D-i falán 13 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kiemelt félkör alakú szalag 2 m hosszan. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Középen bronz Nap-arc, balra Szaturnusz (!), jobbra holdsarló díszítés. A napóra lehet egykorú az 1832-es épülettel, lehet későbbi is. Felújították 1960-ban. Az 1983-as tatarozáskor megtisztogatták, javították.

Adatközlő: Mizser Attila, 1981.

Irod.: TÓTH Antal: A pesti vármegyeháza. Bp. 1972. 56. p. (20. kép); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p. (képpel).
 

VI. kerület

1060-01-079. Városligeti fasor (volt Gorkij fasor) 42. MOL RT. Geofizikai Kutató Egység épülete. Épült 1930 körül, Schuler ceruzagyáros tulajdona volt, utóbb egy ideig nyilvánosházként is működött.

Napóra van DK-i utcai homlokzaton 15 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1,2×1,9 m külméretű ellipszis alakú márványtábla. Óraszámozása: V-XII-II, változó közű, félórás beosztású. Felirata: TEMPUS OMNIA REVELAT. Három kalendáriumi vonala a nyári, a téli napfordulók és a napéjegyenlőség idején mutatja az árnyék végpontjának ívét. Középen aranyozott sugaras napkorong. Bartha Lajos amatőrcsillagász tervei alapján 1989-ben készítette Gyulavári Pál szobrászművész.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1989.

VII. kerület

1070-01-080. Városligeti fasor (volt Gorkij fasor) 17. A Fasori Evangélikus Gimnázium épületegyüttese 1904-ben épült Pecz Samu tervei szerint. 1952-től Országos Pedagógiai Intézet.

Napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán 4 m magasban. Erre a kiugró 5×2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben. Ábrázolása szerint az Athéni Iskola tanulói egy görög bölcs tanítását hallgatják. Éppen csillagászati előadás folyik. Alul egy precíz armilláris szféra, felül egy napóra. A számlap kör alakú 1 m átmérőjű. Óraszámozása: VIII-XII-II, változó közű, negyedórás sűrűségű. Alul analemma-görbe, a hónapok feltüntetésével. Körben az állatövi csillagképek stilizált ábrái. A napóra tervezője Mikola Sándor fizikatanár volt. A későbbi átépítések alatt a freskó és a napóra eltűnt, csak fényképek őrizték meg eredeti állapotát.

1991-ben Gulyás Dénes festőművész és Rác András mozaikművész újra elkészítette a freskót és a napóra mozaikmunkáit a régi fényképek alapján. A munka anyagi hátterét Bartók Péter és a Fasori Öregdiákok Genfi Egyesülete biztosította.

Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1983.

Irod.: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium Értesítője az 1906/7 iskolai évről. Bp. 1907. (képpel); VERMES Miklós: Visszaemlékezések a budapesti Fasori Gimnáziumra. = FIZIKAI SZEMLE, 1973. 10. sz. 295. p.; VERMES Miklós: Emlékezés Mikola Sándorra. =TERMÉSZET VILÁGA, 1978. 10. sz. 474. p.; KOVÁCS László: Mikola Sándor. Bp. 1991. 30. p.

VIII. kerület

1080-01-081. Mikszáth Kálmán tér 1. Piarista Gimnázium.

Napóra van a negyedik emeleti belső terasz D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szögvasból hajlított téglalap. Óraszámozása: VII-XII-IV, változó közű. A III-as óraszámot letörték. Vaspálcáját sokszor elhajlítják. A napóra 1970 körül készült.

Adatközlő: Borsos András, 1982.

1080-02-082. Puskin u. 19. Háromemeletes későeklektikus sarokház. Gschwindt György megrendelésére tervezte P. Tóth Sándor építőmester 1901-ben.

Napóra van a D-i Bródy Sándor u. 12. alatti homlokzaton 9 m magasban egy erkély mellvédjén. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, de 1950 óta hiányzik. A számlap 2,2×0,9 m téglalap alakú díszes faragású kő domborműben helyezkedik el íves szalagként. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Felül sugaras Nap-arc, K-re kakas, Ny-ra bagoly van. Alul felirat: A.D. 1901 mutatja a készítés évét. Felújították 1978 körül.

Adatközlő: Sinka József, 1957.

Irod.: BARTHA Lajos-SINKA József: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló napóra gyűjteménye. = TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, 1957. 3. sz. 130. p. (képpel); SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. Bp. 1979. 68. p. (képpel); BÚZA Péter: Aqua vitae. = BUDAPEST, 1980. 5. sz.; MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46. p. (képpel).

X. kerület

1100-01-083. Könyves Kálmán körút. Planetárium. Épült 1977-ben.

Napóra van az irodaépület D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vörösréz lemez, 1,5×0,8 m-es téglalap alakú. Krómozott óraszámozása: 7-12-6 KÖZEI-ben és 8-12-7 NYISZ-ben, változó közű. Feliratai: CARPE DIEM és ULTIMA LATET és AMF 87. A Nap járását mutató vonalak minden hónap 21-re értendők, feltünteti a hó állatövi csillagképének jeleit is. A napóra 1987-ben készült Ponori Thewrewk Aurél tervei szerint.

Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1987.

Irod.: A budapesti planetárium napórája. = FÖLD ÉS ÉG, 1987. 12. sz. 359. p. (képpel)

XII. kerület

1120-01-084. Budakeszi út 36/b. Villaépület. Műemlék. Hild József tervei szerint épült 1847 körül. Magasföldszintes romantikus stílusú épület. 1860 körül Oszwald- utóbb Rózsa-villa néven ismerték.

Napóra látható egy 1860 körüli fényképen a villa mellett a kertben, kissé balra. Egy klasszicizáló 1,3 m magas oszlopon áll. Horizontális. Számlapja kerek, kb. O,3 m átmérővel. Árnyékvetője 0,5 m hosszú lehet. További részletek a képről nem állapíthatók meg. Az épület ma is megvan, de a kertben napóra nincs, idővel eltűnt.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1992.

Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, 1555 c. jelzet: Budai hegyekből. Fényképalbum. Oszwald-villa. Fotó: Heidenhaus. 1860. körül.

1120-02-085. Csörsz u. 29-35. Magyar Optikai Művek.

Napóra az irodaépület belső udvarán a D-i falon 8 m magasban, az épületből láthatóan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kőre vésett, hosszúkás ötszög alakú 1,2×0,5 m külméretű. Óraszámozása: VII-XII-V, változó közű. Felette vasból. sugaras napkorong felső fele. 1959-ben készült.

Ezt a napórát 1990-ben áthelyezték. Új helye a portától Ny-ra, a D-i kerítéstől 5 m-rel beljebb van, így az utcáról jól látható. Felújították, számlapját újracsiszolták, a rozsdás napkorongot lefestették, új árnyékvető pálcát kapott.

Adatközlő: Filláry Lajos, 1981.

1120-03-086. Diana u. 4. Jókai Mór Általános Iskola. 1904-ben épült mint Községi Elemi Népiskola.

Napóra van a DK-i falon 12 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett 2 m átmérőjű félkör alakú volt. A napóra 1904-ben készülhetett. Egy 1929 előtti fényképen sejthető óraszámozása: 6-12-5. Később lefestették. Ma csak a középső Nap-arc, a körben kismozaikból kirakott színes sugarak és a rossz irányban álló pálca látható. Többször szépen felújították, utoljára 1988-ban.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1980.

Irod.: SIKLÓSSY László: Svábhegy. Bp. 1929. 182. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; MIZSER Attila: Egy "felújított" napóra. = METEOR, 1989. 10. sz. 1. p. (címlapképpel).

1120-04-087. Eötvös út 12. Eötvös-villa. A telket Eötvös József 1846-ban vette, 1852-re fel is épült a villa, az író 1853-ban ideköltözött. 1871-es halála után az örökösök eladták a telket, az épületet elbontották. Ma az Állami Tüdőszanatórium áll a helyén.

Napóra látható bizonytalanul egy 1865 körüli festményen- holdfényes, romantikus kép- a villa bal szárnyával szemközt fekvő parkban. Oszlopon áll. Típusa (talán ekvatoriális), adatai, egyéb részletek a kép sötét tónusa miatt nem állapíthatók meg. A villa története szerint már az 1870-es évek közepén eltűnt a napóra. Sem későbbi rajzon, sem egy 1920 körüli fényképen nincs már. Mára a kert teljesen megváltozott állapotú.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1992.

Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, vízfestmény.

1120-05-088. Eötvös u. 35. Norvég Királyság Nagykövetsége.

Napóra van a bejárattól kissé K-re a parkban, csaknem a talajon négy kis betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1 m átmérőjű félköríves öntvény rézdomborítással. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Réz tartószerkezetű. A napóra 1991-ben készült.

Adatközlő: Mizser Attila, 1991.

1120-06-089. Karap u. 12/a. Lakóház. Épült 1920 körül.

Napóra van az épület D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatba karcolt és festett, 0,8×0,5 m-es téglalap méretű. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra is 1920 körüli. A festék kopik, a vakolat hámlik, felújításra szorul.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1982.

Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időjelző pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.

1120-07-090. Kékgolyó u. 19. Társasház. Épült 1900 körül.

Az I. emeleti erkély DK-i falán napóra van. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett, téglalap alakú 0,4×0,5 m-es méretű. Mozsáry Gábor tulajdonos 1980-ban készítette a napórát tapasztalati úton.

Adatközlő: Mizser Attila, 1985.

1120-08-091. Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet. Főépülete 1923-1926 között épült.

Napóra van az épülettől Ny-ra a parkban egy vasoszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézborítású félkör 0,8 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Vas tartókörökkel. Üzletben vásárolt napóra, 1989-ben állították fel.

Adatközlő: Mizser Attila, 1990.

1120-09-092. Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet.

Napóra van a főépülettől ÉNy-ra a parkban egy alacsony kőpillérbe építve. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, egyenlő közű, negyedórás beosztású. Napdeklinációs beosztások 10 fokonként, a térítők színesre festve. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.

Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.

1120-10-093. Pihenő u. 1. Korányi Kórház Tüdőszanatóriuma.

Napóra van a J-épület mellett a parkban. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Kőből készült 1,8 m magas képzőművészeti alkotás. A számlap bevésett félkörben 1,4 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás beosztású. Jakovits József szobrászművész készítette 1962-ben.

Adatközlő: Dóra László, 1980.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).

XIII. kerület

1130-01-094. Gogol u. 14. Társasház. Épült 1959-ben.

Napóra van a ház D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap négyszínű vakolatba kapart sgrafittó. Kör alakú 1,2 m átmérővel. Óraszámozása: 8-10-12-14-16, változó közű. Felül Hold és csillagok. A napóra is 1959-ben készült. Nemcsics Antal festőművész műve.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.

XIV. kerület

1140-01-095. Állatkerti körút 6-12. Fővárosi Állat- és Növénykert.

Napóra van a Növényház melletti parkban a Kilátó-domb alján egy 0,8 m magas kőpilléren. Horizontális. Árnyékvetőjének éle pólusra mutat. A számlap rézlemez domborítású 1 m átmérőjű kör. Óraszámozása: 6-8-10-12-2-4-6, változó közű, félórás sűrűségű. Nap, csillag díszítés valamint a Kos és a Halak állatövi csillagképek jelei. Ponori Thewrewk Aurél tervezte a napórát 1963-ban. Számlapja erősen rongált, árnyékvetőjét 1984-ben letörték, később pótolták.

Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1964.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; S. TÓTH László: Égtájmutató napóra. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 12. sz. 366. p. (képpel)
 

XV. kerület

1150-01-096. Kolozsvár u. 1. Általános Iskola.

Napóra van a D-i oromfalon 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője ferde. A számlap réz elemekből áll félkörben felerősítve 3 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-5, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra 1960 körül készült. Állapota egyre romlott. 1992-re a napkorong és az árnyékvető leesett.

Adatközlő: Papp János, 1979.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.

XVII. kerület

1170-01-097. Robogó u. 3. Robogó óvoda.

Napóra van az U-alakú épület K-i szárnyának DNy-i sarkára szerelve 3,5 m magasban. Vertikális. Fém árnyékvetője pólusra mutat. A D-re néző számlap 0,8 m külméretű négyzet három oldala hársfára faragva, rajzolva. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Az óraszámok mellett óvodások rajzai jelzik a kicsinyeknek is az időt. A felső oldalon sugaras Nap-arc. A rögzített árnyékvetőhöz képest a számlap 15 fokkal elfordítható, így a NYISZ miatti egyórás időkülönbség korrigálható. A napóra alatt időegyenlítő grafikon van. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban Rigler Zoltán óvodavezető felkérésére.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.
 

1180-01-098. Gilice tér 39. Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézet.

Napóra van a főépület mögött a parkban egy 0,8 m magas alapzaton. Horizontális. Árnyékvetője- egy bronz női alak két kinyújtott karja- pólusra mutat. A számlap márványlapra vésett 1,8 m átmérőjű körcikk. Óraszámozása: V-XII-XIX, változó közű. Az 1963-as évszám jelzi a készítés idejét. Zách Alfréd számításai alapján Borsos Miklós szobrászművész műve a napóra.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET, 1985. 24. sz. (címlapkép); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).

1180-02-099. Ungvár u. 42. Családi ház.

Napóra van a DK-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap kétszínű vakolatba karcolt sgrafittó 1,3 m átmérőjű kör körül. Óraszámozása: 7-12, egyenközű, félórás beosztású. A 3,2×3,1 m-es téglalap alakú teljes terület két oldalán a 12 állatövi csillagkép stilizált ábrái. A napórát a tulajdonos Nemcsics Antal festőművész készítette 1968-ban.

Adatközlő: Lakatos Lajos, 1983.

XX. kerület

1200-01-100. Székelyhíd u. 23. Általános Iskola.

Napóra van az udvaron egy 1 m magas beton pilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium-réz ötvözetű félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. XX. K. HAZAFIAS NÉPFRONT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA. 1983. ÁPRILIS 4. Alatta bronztáblán analemma-grafikon. Tervezője és a kivitelezés irányítója Mérő József főiskolai tanár volt.

Adatközlő: Mérő József, 1983.

Irod.: OSZLAY István: A Népfront napórája. = BUDAPEST, 1983. 8. sz. 42-44. p. (képpel); MÉRŐ József: Napóraavatás a XX. kerületben. = FÖLD ÉS ÉG, 1983. 9. sz. 286. p. (képpel); CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16.