Napórás találkozó Debrecenben
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Üdvözlünk a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának oldalán! Múlt. Jelen. Jövő. A múlt napóráinak felkutatása, ápolása, megóvása. A jelen kiaknázása, új napórák készítése. A jövő számára az ismeretek átadása, ismeretterjesztés és oktatás útján. Röviden így lehet összefoglalni a Szakcsoport elé kitűzött célokat.
A napórák manapság érdekes, tanulságos „műszerek”, de a mindennapi életben már nincsen gyakorlati szerepük. Legfeljebb épület, kerti vagy asztali díszek. Pedig a csillagászati földrajz alapfogalmainak megértetéséhez most is kitűnő eszköz lehetne! Valaha azonban a napóra a mindennapi életben is fontos eszközök voltak. Már csak azért is, mert a XVI-XVII. sz-ban...
Idén 2013. szeptember 21-én, szombaton rendezzük a szokásos Napórás Találkozónkat.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Molnár János:
Két muzeális műtárgy és egy régi
törvény
ürügyén.
A Napudvar BT, (Baráti Társaság) elkészítette hazánk első gömb napóráját.
Gyakran idézik Szabó Lőrinc versének első sorait, ha napóráról van szó. A gyönyörű vers, amely az idő mulandóságát, változását írja le szebbnél szebb metaforák segítségével, indított arra, hogy keressük meg, melyik napóra ihlette meg a költőt.
A piramisok rejtélye sok fejtörést okozott eddig egyiptológusoknak és civileknek egyaránt.
Augusztus 20-án avatták fel hazánk legújabb "talp-alá-való", humán napóráját. Boldva község Művelődési Ház megbízásából, Kabdebon Violetta és Kabdebon János tervei alapján és lelkes vezetésükkel, önkéntesek segítségével rövid idő alatt készítették el a napóra elemeit. A sok munkát és türelmet igénylő kavicsmozaik jól illik a rendezett parkba.
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons