Napórás találkozó Debrecenben
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Üdvözlünk a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának oldalán! Múlt. Jelen. Jövő. A múlt napóráinak felkutatása, ápolása, megóvása. A jelen kiaknázása, új napórák készítése. A jövő számára az ismeretek átadása, ismeretterjesztés és oktatás útján. Röviden így lehet összefoglalni a Szakcsoport elé kitűzött célokat.
A napórák manapság érdekes, tanulságos „műszerek”, de a mindennapi életben már nincsen gyakorlati szerepük. Legfeljebb épület, kerti vagy asztali díszek. Pedig a csillagászati földrajz alapfogalmainak megértetéséhez most is kitűnő eszköz lehetne! Valaha azonban a napóra a mindennapi életben is fontos eszközök voltak. Már csak azért is, mert a XVI-XVII. sz-ban...
Idén 2013. szeptember 21-én, szombaton rendezzük a szokásos Napórás Találkozónkat.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Molnár János:
Két muzeális műtárgy és egy régi
törvény
ürügyén.
A Napudvar BT, (Baráti Társaság) elkészítette hazánk első gömb napóráját.
Gyakran idézik Szabó Lőrinc versének első sorait, ha napóráról van szó. A gyönyörű vers, amely az idő mulandóságát, változását írja le szebbnél szebb metaforák segítségével, indított arra, hogy keressük meg, melyik napóra ihlette meg a költőt.
A piramisok rejtélye sok fejtörést okozott eddig egyiptológusoknak és civileknek egyaránt.
Augusztus 20-án avatták fel hazánk legújabb "talp-alá-való", humán napóráját. Boldva község Művelődési Ház megbízásából, Kabdebon Violetta és Kabdebon János tervei alapján és lelkes vezetésükkel, önkéntesek segítségével rövid idő alatt készítették el a napóra elemeit. A sok munkát és türelmet igénylő kavicsmozaik jól illik a rendezett parkba.
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének