Teljes holdfogyatkozás, Fiastyúk-fedés, nappali Vénusz-okkultáció – ezek várnak ránk szeptemberben és még egy sor érdekes égi jelenség. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében. 1-én még bő egy órával kel a Nap előtt, de láthatósága gyorsan romlik, 6-a után elvész a Nap fényében....
Októberrel beköszönt az igazi ősz, és úgy tűnik, az igazi látnivalók is. Reméljük, az aranyló ősszel sok-sok nyugodt, derült éjszaka vár ránk, hiszen mindig van látnivaló a csillagos égen. Kiválóan észlelhető a Szaturnusz és a Jupiter, október 28-án egy kismértékű részleges holdfogyatkozást is láthatunk, az elszántabbak pedig az Antares fedését...
Végre érzékelhetően egyre hosszabbodnak az éjszakák, de messze vannak még a hideg éjszakák. Szeptember egyik látványos eseménye lesz a nü Piscium súroló fedése szeptember 6-án. Aki teheti figyelje a jelenséget, érdekes látvány a Hold hegyei-völgyei „között” bukdácsoló csillag. Ráadásul szeptember 6-án hajnalban látványos Hold-Mars együttállás is bekövetkezik. A bolygók járása...
A nyári hőség után megérkezett szeptember egyre hosszabbodó éjszakákkal és egy teljes holdfogyatkozással, amely a hónap legérdekesebb jelenségének ígérkezik.
Végre itt a május, a legszebb tavaszi hónap, a tavaszi égbolt látnivalóival! A Merkúr legkedvezőbb idei láthatósága, szembenállásban a Szaturnusz, kettős kisbolygóokkultáció május 23-án – ezek a legérdekesebb események.
A hajnali égen már egyre kedvezőbb a Szaturnusz láthatósága. A tavalyi gyűrűátfordulást követően az óriásbolygó kiterjedt gyűrűrendszerét is egyre jobban megfigyelhetjük. Angyán Krisztián, Galyatető Anticiklonáris, bolygózás szempontjából nagyon kedvező, nyugodt időjárás uralkodik. Nem bíztam a véletlenre az alapanyag rögzítést, elautóztam Galya-tetőre, hogy pára és pormentes, továbbá a legalsó zavart légrétegektől megszabadult légkörön keresztül tudjak alapanyagot rögzíteni. Készült
Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
