Észleljük át magunkat 2023-ba! Várjuk a 2022. december 31-én napnyugta és 2023. január 2-án napkelte között született észleléseket, képeket, óévi, újévi gondolatokat az mcse@mcse.hu -ra. BÚÉK, vagyis Boldog Új (és régi) Észlelési Kedvet! Az év fordulján meglehetősen változatos viszonyok mellett észlelhettek a hazai amatőrök. Volt, ahonnan, megmutatta magát az ég, de...
Reméljük, az év legvége/legeleje jobb időt hoz, mint a karácsony, próbáljuk meg ismét összenyalábolni észleléseinket, gondolatainkat, szívesen kirakjuk az MCSE-honlapra, a korábbi évekhez hasonlóan. Ezt láttuk, ezt gondoltuk az év fordulóján mi, magyar amatőrcsillagászok! Szentendre Csak úgy binoklisan Szilveszter este… Kristálytiszta az idő Szentendrén és meleg van, +7°C. 16:02-kor...
Szerencsénk volt az év utolsó avagy első éjszakájával (nézőpont kérdése). Derült, bár kissé szeles időjárásban észlelhettünk, ki-ki kedvenc megfigyelési területével foglalkozhatott. A felhívás szerint a napkeltétől napkeltéig született észleléseket vártuk. Lássuk, ki-ki hogyan búcsúztatta az óévet, miként köszöntötte az újévet! Kereszty Zsolt Győrből küldte ezt a nappali Vénusz-felvételt: Íme a...
Gyűrű-köd, Eszkimó-köd, Dumbbell-köd, Hógolyó-köd: a planetáris ködök szupersztárjai. Most azonban vegyük szemügyre a PK 103-29.1 jelű planetáris ködöt! Varga István, Cserszegtomaj Rebecca Jones amerikai csillagász fedezte fel 1941-ben, a Harvard Obszervatórium fotólemezein. A PK 104-29.1 elnevezés Luboš Perekre és Luboš Kohoutekre utal, a két cseh csillagász 1967-ben katalógust állított össze a Tejútrendszer akkoriban ismert összes planetáris ködéről.
Csillagászok egy csoportja ún. protoplanetáris korongot detektált egy fiatal csillag körül a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában, a Nagy-Magellán-felhőben. Ez az első eset, hogy egy másik galaxisban azonosítottak olyan porkorongot egy csillag körül, amelyből a saját galaxisunkban is keletkeznek a bolygók. Az új megfigyelések egy nagy tömegű, fiatal csillagot fedtek fel, amely a környezetéből anyagot szív be,
A történelmi korok legismertebb, rendszeresen visszatérő üstököse, a Halley-üstökös december 9-én 2 órakor kerül legtávolabb a Naptól. Ezután már a Naphoz közeledő szakaszon tart a Naprendszer belső térségei felé, és majd 2061-ben kerül ismét napközelbe. A nevezetes Halley-üstökös legutóbb 1986. február 8-án volt napközelben, amikor 0,547 CSE-re közelítette meg központi csillagunkat. A NASA JPL (Sugárhajtómű
Egy égboltfelmérő program, az UNIONS (Ultraviolet Near Infrared Optical Northern Survey – északi ultraibolya, közeli infravörös és optikai felmérés) képeinek elemzése során egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezte, hogy a Tejútrendszernek van egy apró kísérője, amely az Ursa Major III/UNIONS 1 jelölést kapta. A felfedezett objektumról kiderült, hogy a Tejútrendszer leghalványabb ismert kísérője. Az eredményeket ismertető szakcikket
Az asztrofizikusok régóta gyanították, hogy a bolygókeletkezési folyamat csíráit a bolygókeletkezési korongban összeálló, jégkéreggel bevont kődarabok jelentik. Ezek a szilárd, jeges magok a számítások szerint a korongbeli súrlódás miatt a hideg külső régiókból befelé, a központi csillag irányába sodródnak. Amikor a jeges szemcsék elérik a csillaghoz közelebbi belső, melegebb régiókat, jelentős mennyiségű hideg vízpára szublimál