Reméljük, az év legvége/legeleje jobb időt hoz, mint a karácsony, próbáljuk meg ismét összenyalábolni észleléseinket, gondolatainkat, szívesen kirakjuk az MCSE-honlapra, a korábbi évekhez hasonlóan. Ezt láttuk, ezt gondoltuk az év fordulóján mi, magyar amatőrcsillagászok! Szentendre Csak úgy binoklisan Szilveszter este… Kristálytiszta az idő Szentendrén és meleg van, +7°C. 16:02-kor...
Szerencsénk volt az év utolsó avagy első éjszakájával (nézőpont kérdése). Derült, bár kissé szeles időjárásban észlelhettünk, ki-ki kedvenc megfigyelési területével foglalkozhatott. A felhívás szerint a napkeltétől napkeltéig született észleléseket vártuk. Lássuk, ki-ki hogyan búcsúztatta az óévet, miként köszöntötte az újévet! Kereszty Zsolt Győrből küldte ezt a nappali Vénusz-felvételt: Íme a...
Szemtanút talált a Hubble-űrtávcső egy csillag robbanásszerű halálának helyszínén: egy másik csillagot, amely korábban megbújt a szupernóva fényében. A felfedezés egyedülálló egy bizonyos típusú szupernóva esetében: a lecsupaszított változatnál, amikor a csillagról a teljes külső gázburka leszakad, mielőtt felrobbanna. Az új adatok betekintést engednek a nagy tömegű kettőscsillagok világába, amelyek bizonyos feltételek mellett egyesülhetnek is.
A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a
Kiderült, hogy a távoli galaxisnak vélt objektum valójában a valaha látott legfényesebb extragalaktikus pulzár. A felfedezéshez egy bizonyos típusú polarizált fénnyel dolgoztak, hasonlóan ahhoz, mint ha polarizált lencséjű napszemüvegen néznénk keresztül. Az alkalmazott technika más rejtett pulzárok felkutatására is hasznos lehet majd. A pulzárok erős mágneses terű, gyorsan forgó neutroncsillagok, amik szupernóva-robbanásokkor keletkeznek. Ahogyan a
A Föld felsőlégköréből megszökött hidrogén- és oxigénionok lehetnek a holdi víz és jég egy részének forrásai az alaszkai Fairbanksi Egyetem Geofizikai Intézetének kutatói szerint. A víz felkutatása fontos része a NASA Artemis programjának, amelynek keretében az űrhivatal tartós emberi jelenlétet tervez létesíteni a Holdon. A tervek szerint már ebben az évtizedben újra embert küldenek a
A Jupiter Europa holdját tartják a szakemberek a Földön kívüli élet utáni kutatás egyik legígéretesebb célpontjának a Naprendszerben. A hold mély óceánja sok kutató fantáziáját megragadta már az elmúlt évtizedek során. Ez a folyékony víz akár élőlényeknek is otthont adhat, de hogyan vizsgálható egy távoli égitesten sok kilométer vastag jég alá temetett lehetséges élőhely? A