A Nemzetközi Csillagászati Unió már 2019 júniusában hangot adott a tervezett kommunikációs műholdseregek csillagászati megfigyelésekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival kapcsolatos aggodalmainak. Az Unió legfrissebb közleményében a jelenleg ismert hatásokat és helyzetet összegzi. A 2019. júniusi közlemény megjelenése után az IAU végrehajtó Bizottsága felkérte a “sötét és csendes ég védelméért” felelős munkabizottságot...
Az elmúlt hetekben nagy érdeklődést – és az amatőr-, valamint szakcsillagászok részéről erőteljes ellenérzést – váltott ki a SpaceX által tervezett tízezernyi, a StarLink hálózatba tartozó műholdcsalád első 60 tagjának felbocsátása. Ezek a földfelszín minden pontján megfizethető, szélessávú internetelérés biztosítására felbocsátott holdak viszonylag alacsony pályán keringenek, így felbocsátásuk után –...
Idei távcsöves találkozónknak a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor ad otthont július 25-28. között. A rendezvény fő célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 16-24. között zajlott az emberiség mindmáig legfontosabb “Hold-észlelőtábora”, az Apollo-11 útja. Erre a történelmi expedícióra is emlékezünk azzal,...
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tiszteletbeli taggá választotta Mizser Attilát, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkárát.
Az ENSZ és az UNESCO a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. A Fény Évében emlékezünk Einstein általános relativitáselméletének 100., és a kozmikus háttérsugárzás felfedezésének 50. évfordulójára is.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum