2013. március: Napsúroló üstökösök
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
A
Tejútrendszerhez
legközelebbi
spirálgalaxis
sok éven
át
a kutatások
középpontjában
volt. Nézzük
át,
mit is rejteget magában
a szomszéd
csillagváros.
Sajnálatos esemény indokolja e cikk megjelenését: augusztus 25-én Neil Armstrong eltávozott közülünk. Erre emlékezve áttekintjük az Apollo-programban elért legnagyobb eredményeket.
Az, hogy a geocentrikus világkép volt az általánosan elfogadott rendszer több mint ezer évig, talán mindenki számára ismert tény. De miért ezt a rendszert fogadták el, és miért volt szükség ennyi időre, hogy feltörjék Ptolemaiosz rendszerét?
A naptevékenység növekedésével természetes, hogy egyre több napkitörés
történik, melyek néha el is érik a Földet. Ám sajnálatos módon a média
ezeket az eseményeket képes túlreagálni. Nézzük, mi is van ezeknek az
egyébként gyönyörű jelenségek hátterében.
Az exobolygókkal foglalkozó kutatások mára a csillagászat
“húzóágazatába” tartoznak. Folyamatosan születnek az egyre izgalmasabb
felfedezések – tekintsünk bele mi is az exobolygók világába.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.



















Április 18-án a ragyogó Vénusztól jobbra lefelé, egy égi kisarasznyira sokak figyelmét magára vonta a hajszálvékony holdsarló, melynek kora 29 óra volt, vagyis ennyi idő telt el az újhold óta. Bánfi János, Szentes Ezen a kellemes tavaszi estén sokan látták a két feltűnő égitestet, és sokan is fényképezték. Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra jó néhány szép felvételt
Immár 36 éve működik a Hubble-űrtávcső, bár az űrrepülőgép nyugdíjazása után javítása már nem lehetséges, így napjainkban már mindössze csak egyetlen giroszkóp gondoskodik a megfelelő irány tartásáról. Több mint három évtized elteltével is képes az űreszköz meglepő, látványos, és tudományos szempontból is érdekes eredményeket elérni, mint például nemrégiben, amikor egy hosszú periódusú, napközelpontján nemrégiben áthaladt
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek – a sikeres azonosítást már évek óta várták a szakemberek. Sokan láttunk már hullócsillagot, hivatalos néven meteort az éjszakai égen. Ilyenkor egy-egy apró, többnyire borsó vagy cseresznye méretű szemcse csapódik be a Föld légkörébe. Hatalmas, akár többször 10 km/másodperces sebessége
Földnyugta és földkelte, teljes napfogyatkozás, becsapódó meteoroidok! Az Artemis II sikeresen megkerülte a Holdat, az űrhajósok immár hazafelé: a Föld felé vették útjukat. Űrhajósok még soha nem jártak ilyen nagy távolságra a Földtől: korábban az Apollo-13 jutott legtávolabbra, 400 171 kilométerre, az Artemis II április 6-án 406 771 km maximális távolságra jutott. 1970-ben az Apollo-13