2013. március: Napsúroló üstökösök
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
A
Tejútrendszerhez
legközelebbi
spirálgalaxis
sok éven
át
a kutatások
középpontjában
volt. Nézzük
át,
mit is rejteget magában
a szomszéd
csillagváros.
Sajnálatos esemény indokolja e cikk megjelenését: augusztus 25-én Neil Armstrong eltávozott közülünk. Erre emlékezve áttekintjük az Apollo-programban elért legnagyobb eredményeket.
Az, hogy a geocentrikus világkép volt az általánosan elfogadott rendszer több mint ezer évig, talán mindenki számára ismert tény. De miért ezt a rendszert fogadták el, és miért volt szükség ennyi időre, hogy feltörjék Ptolemaiosz rendszerét?
A naptevékenység növekedésével természetes, hogy egyre több napkitörés
történik, melyek néha el is érik a Földet. Ám sajnálatos módon a média
ezeket az eseményeket képes túlreagálni. Nézzük, mi is van ezeknek az
egyébként gyönyörű jelenségek hátterében.
Az exobolygókkal foglalkozó kutatások mára a csillagászat
“húzóágazatába” tartoznak. Folyamatosan születnek az egyre izgalmasabb
felfedezések – tekintsünk bele mi is az exobolygók világába.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.


Óriási volt az érdeklődés az augusztus 12-i napfogyatkozás iránt, pedig hazánkból csak a kurta bevezetőt láthattuk, részleges napfogyatkozásként. Az igazi látványért utazni kellett: Spanyolországba! Megérte! Ujvárosi Beáta, Buena, Spanyolország Két év tervezés után sikerült megfigyeljem életem első teljes napfogyatkozását (elméletileg a ’99-est is láttam, de nem emlékszem rá). Egy jó nyugati kilátású helyszínről fotóztam Buena
Az amerikai SpaceX Falcon-9 rakéta második fokozatának Holdba történt becsapódása után videót és felvételeket is közzétettek, valamint több órával a becsapódás után újabb felvétel készült a becsapódás helyéről. Magyarázat lett arra is, hogy honnan a nátrium és lítium a becsapódáskor kidobódott anyagban. A rakétafokozat 2026. augusztus 5-én 06:35 UTC-kor becsapódott a Hold felszínébe, égi kísérőnk
A nyári égbolt nevezetes planetáris köde az M57, a Gyűrű-köd távcsöves bemutatók népszerű célpontja. Az égi füstkarika szemlélése közben elmerenghetünk a csillagászat története fölött épp úgy, mint a Nap típusú csillagok életútján. Karlowits-Juhász Márton, MCSE Csillagtanya A távcsöves bemutatók és csillagpartik népszerű célpontja Lyra csillagképben található Gyűrűs-köd, az M57. Nagyon könnyű megtalálni, elég a béta
50 évvel ezelőtt, 1976. augusztus 9-én indult Bajkonurból a Szovjetunió utolsó holdszondája, a Luna–24. Két nappal a felbocsátást követően augusztus 11-én pályakorrekciót hajtott végre, majd augusztus 14-én sikeresen Hold körüli pályára állt. Még egy utolsó, körpályára történő igazítást követően augusztus 17-én 2:00 UT-kor sikeresen leszállt a Mare Crisium sötétségbe burkolódzó felszínén a szelenografikus északi szélesség
Az amerikai SpaceX cég Falcon–9 második rakétafokozata becsapódott a Hold túloldalán égi kísérőnk felszínébe. Sikerült a becsapódási krátert holdszondával lefotózni, és a kidobott anyagfelhő színképét földi nagy távcsővel megfigyelni. Ez a rakétafokozat 2025-ben már két holdraszálló egységet is eljuttatott a Hold közelébe. Az amerikai NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programja keretében a Firefly Aerospace