2011. december: A marskutatás új lépcsője
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Az elmúlt egy hónapban a világsajtó két “űrveszélyre” is felhívta a
figyelmünket: szeptember végén az amerikai UARS, október végén pedig a
német ROSAT műhold lépett be a légkörbe. De valóban indokolt volt a riadalom?
Az elmúlt nyáron a fiumei Csillagászati Központban jártunk. Digitális planetárium, 40 cm-es főműszer, évi 50 ezer látogató!
Harminc év szolgálat után a NASA kivonta a forgalomból a megmaradt három
amerikai űrsiklót, az Endeavourt, a Discovery-t és az Atlantist.
Új fejezetet nyílt a Vesta kisbolygó történetében: a Dawn
űrszonda egy éven keresztül vizsgálja a főövbeli égitestet.
Amikor a Voyager-2 1989-ben elrepült e távoli bolygó mellett,
elkészítette az első közeli képeket a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a
legszelesebb bolygó a Naprendszerben. De ne szaladjunk ennyire előre, a
Neptunusz története 1781-ben kezdődik, az Uránusz felfedezésével.
1604 óta senki sem látott szupernóva-robbanást Tejútrendszerünkben. Szupernóva-robbanások maradványaiból azonban szerencsére bőséges a választék.
Pontosabban két Merkúr-nap,
ugyanis az amerikai MESSENGER űrszonda ennyi időt tölt a Merkúr körül, hogy
kiderítse, mi mindent „titkol” a Merkúr magáról.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én jutott ki először az ember a világűrbe. Jurij Gagarin útjára emlékezünk.
1999. február 7-én bocsátották fel a Stardust nevű szondát. Bár az eredeti cél a 81P/Wild 2 üstökös kómájában található por felfogása volt egy aerogélnek nevezett anyaggal, a program során több más célpontot is meglátogatott a szonda: az 5535 Annefrank, a 81P/Wild 2, később pedig a Tempel 1. Cikkunk a szonda eredményeit foglalja össze.
Magyarország ma már nem mellékszereplő, hanem kezdeményező és megbecsült partner az űrkutatás területén – emelte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNIVERZUM – Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpont hétfői megnyitóján, a Millenáris parkban. A HUNIVERZUM interaktív élményközpont május 13-án nyílik meg a nagyközönség számára. „Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy már középiskolás korban megszólítsuk a fiatalokat”
Ha nem lenne ott a ragyogó M13 a Herkulesben, akkor mindenki az M92-t emlegetné párás szemekkel: milyen klassz, milyen fényes gömbhalmaz ez! Pedig tényleg klassz és milyen fényes! Blahó Norbert, Orosháza A Messier 92 (más néven M92 vagy NGC 6341) gömbhalmaz a Herkules csillagképben. Az M92 gömbhalmazt Johann Elert Bode fedezte fel 1777. december 27-én.
Az amerikai Lucy űrszonda úton a Jupiter trójai kisbolygói felé, a terveknek megfelelően közeli felvételeket készített az elnyúlt alakú, „kuglibábura” hasonlító (52246) Donaldjohanson főövi kisbolygóról. A Lucy űrszonda fő feladata a Naprendszer kialakulásának és a korai időszakban végbement fizikai és kémiai folyamatok kutatása. A kis égitestek közül az ősi üstökösök és az egyszerű felépítésű kisbolygók
1925. május 7-én nyitott ki az első újkori planetárium a müncheni Deutsches Museumban, ünnepeljük együtt a planetáriumok működését! Az Utazó Planetárium felhívására a nevezetes évfordulót követő szombat-vasárnapra (május 10-11.) több hazai állandó és mobil planetárium is várja a látogatókat 13 planetáriumi helyszínen, 100-nál is több programmal. A programokra a belépést, regisztrációt, jegyárat az adott planetárium
Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatóriuma (National Radio Astronomy Observatory, NRAO) VLA (Very Large Array) antennarendszerének mérései alapján csillagászok először mutattak ki hatalmas gázáramlást egy kialakulóban lévő nagy tömegű csillag közelében, amely lehetővé teszi annak gyors növekedését. A Földtől 2300 fényévnyire, a Cepheus A csillagkeletkezési régióban található fiatal, HW2