2011. december: A marskutatás új lépcsője
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Az elmúlt egy hónapban a világsajtó két “űrveszélyre” is felhívta a
figyelmünket: szeptember végén az amerikai UARS, október végén pedig a
német ROSAT műhold lépett be a légkörbe. De valóban indokolt volt a riadalom?
Az elmúlt nyáron a fiumei Csillagászati Központban jártunk. Digitális planetárium, 40 cm-es főműszer, évi 50 ezer látogató!
Harminc év szolgálat után a NASA kivonta a forgalomból a megmaradt három
amerikai űrsiklót, az Endeavourt, a Discovery-t és az Atlantist.
Új fejezetet nyílt a Vesta kisbolygó történetében: a Dawn
űrszonda egy éven keresztül vizsgálja a főövbeli égitestet.
Amikor a Voyager-2 1989-ben elrepült e távoli bolygó mellett,
elkészítette az első közeli képeket a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a
legszelesebb bolygó a Naprendszerben. De ne szaladjunk ennyire előre, a
Neptunusz története 1781-ben kezdődik, az Uránusz felfedezésével.
1604 óta senki sem látott szupernóva-robbanást Tejútrendszerünkben. Szupernóva-robbanások maradványaiból azonban szerencsére bőséges a választék.
Pontosabban két Merkúr-nap,
ugyanis az amerikai MESSENGER űrszonda ennyi időt tölt a Merkúr körül, hogy
kiderítse, mi mindent „titkol” a Merkúr magáról.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én jutott ki először az ember a világűrbe. Jurij Gagarin útjára emlékezünk.
1999. február 7-én bocsátották fel a Stardust nevű szondát. Bár az eredeti cél a 81P/Wild 2 üstökös kómájában található por felfogása volt egy aerogélnek nevezett anyaggal, a program során több más célpontot is meglátogatott a szonda: az 5535 Annefrank, a 81P/Wild 2, később pedig a Tempel 1. Cikkunk a szonda eredményeit foglalja össze.
















A Meteor 2025/7-8. számában olvashattunk arról, hogy 2024-ben teljes körű felújítást követően újra megnyílt a nagyközönség előtt a prágai planetárium, amely a renoválás során Európában páratlan, LED alapú megjelenítési technológiát kapott a csillagos égbolt és a műsorok bemutatásához. A cikket olvasva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy az első adandó alkalommal egyszerű nézőként meglátogatom a
Az SN 2026kid jelű szupernóvát Yasuo Sano japán amatőrcsillagász fedezte fel 2026. április 22-én.Az objektumot 2026. április 22.600 UT körül jelentette, az NGC 5907 (Késél-galaxis) rutinszerű monitorozása során, kb. 16,62 magnitúdós fényességnél. A fotografikus felfedezés egy 36 cm-es SCT távcsővel történt Japán Hokkaido tartományában. Farkasréti György, Tenerife Május 5-én este Tenerife sötét égboltján 2200 méteres
Újabb amerikai távcsőgyártó cég fejezte be működését. A Questar jelentette az amerikai távcsöves „életérzést”, olyan volt, mint különleges műalkotás. A Questar az amerikai gyártású távcsövek Harley Davidsona, van valami megfejthetetlen titok körülötte: miért áhítoztak olyan sokan erre a mindössze 9 centiméter átmérőjű Makszutov-Cassegrain-távcsőre, amely maga a megtestesült optikai-finommechanikai csoda, az igazi túlparti csillagászati életérzés. Nincs
Irány a Galaxis! címmel látogatható űrtörténeti kiállítás a BTM Vármúzeumban. Az 1957-1983 közötti időszakba utazhatunk vissza, az űrverseny klasszikus korszakába, de nemcsak kiemelkedő űrhajózástörténeti eseményekkel találkozunk, hanem az űrverseny mindennapjaiba is bepillanthatunk. Hogyan jelent meg az űrhajózás a hétköznapokban? A kiállítás erre ad választ. Irány a Galaxis! Irány a Vár! De miért éppen a Galaxis?
Holdunk felszínén számos különleges alakzat, képződmény figyelhető meg, alkalmas megvilágítás esetén rövid időre egy csaknem egyenes fal is feltűnik. A látszat csal, egyelőre nem kezdődött meg a holdfelszíni kutatóállomás építése. Dr. Varró Máté, Fót A Rupes Recta (Egyenes Fal) egy 110-130 km hosszú egyenes vetődés a Mare Nubium délkeleti részén. A holdfázisnak köszönhetően kontrasztosan megvilágított