2011. december: A marskutatás új lépcsője
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Folytatódik a Mars ostroma: novemberben útnak indították az eddigi legfejlettebb marsjárót. A Fobosz-Grunt sorsa egyelőre kérdéses.
Az elmúlt egy hónapban a világsajtó két “űrveszélyre” is felhívta a
figyelmünket: szeptember végén az amerikai UARS, október végén pedig a
német ROSAT műhold lépett be a légkörbe. De valóban indokolt volt a riadalom?
Az elmúlt nyáron a fiumei Csillagászati Központban jártunk. Digitális planetárium, 40 cm-es főműszer, évi 50 ezer látogató!
Harminc év szolgálat után a NASA kivonta a forgalomból a megmaradt három
amerikai űrsiklót, az Endeavourt, a Discovery-t és az Atlantist.
Új fejezetet nyílt a Vesta kisbolygó történetében: a Dawn
űrszonda egy éven keresztül vizsgálja a főövbeli égitestet.
Amikor a Voyager-2 1989-ben elrepült e távoli bolygó mellett,
elkészítette az első közeli képeket a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a
legszelesebb bolygó a Naprendszerben. De ne szaladjunk ennyire előre, a
Neptunusz története 1781-ben kezdődik, az Uránusz felfedezésével.
1604 óta senki sem látott szupernóva-robbanást Tejútrendszerünkben. Szupernóva-robbanások maradványaiból azonban szerencsére bőséges a választék.
Pontosabban két Merkúr-nap,
ugyanis az amerikai MESSENGER űrszonda ennyi időt tölt a Merkúr körül, hogy
kiderítse, mi mindent „titkol” a Merkúr magáról.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én jutott ki először az ember a világűrbe. Jurij Gagarin útjára emlékezünk.
1999. február 7-én bocsátották fel a Stardust nevű szondát. Bár az eredeti cél a 81P/Wild 2 üstökös kómájában található por felfogása volt egy aerogélnek nevezett anyaggal, a program során több más célpontot is meglátogatott a szonda: az 5535 Annefrank, a 81P/Wild 2, később pedig a Tempel 1. Cikkunk a szonda eredményeit foglalja össze.















