Változócsillag észlelők találkozója
Február 18-án újra változós találkozónak ad otthont a Polaris. A délelőtt 10 órakor kezdődő egész napos program előadásai a következők:
Február 18-án újra változós találkozónak ad otthont a Polaris. A délelőtt 10 órakor kezdődő egész napos program előadásai a következők:
William Shakespeare nem is tévedhetett volna nagyobbat. Az angol költő és
drámaíró 1599-es művében adta a fenti szavakat a római uralkodó szájába,
melyekkel Caesar eltökéltségét kívánta illusztrálni az ellene lázadókkal
szemben. Azóta a csillagászok nem csak azt derítették ki az északi irányt
kijelölő Polarisról, hogy valójában változócsillag, azaz fényessége ismétlődő
módon ingadozik, hanem azt is, hogy a csillag változásának jellemzői maguk is
változnak. Amellett, hogy a fényváltozás periódusa és amplitúdója erőteljesen
ingadozott az utóbbi évtizedekben, a legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy
évszázados időskálán a csillag átlagos fényessége lassan, de biztosan
növekedik, aminek oka egyelőre ismeretlen.
E havi témánk a május 25-i változós találkozó szelleméhez hűen egy látványos
változócsillagra összpontosít, noha változásait csak hetek, hónapok alatt
vehetjük észre. Mégis, az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja a csillag,
így érdemes egy kicsit részletesebben megismerkedni a szabad szemmel is
feltűnő delta Scorpii-vel.
A Magyar Csillagászati Egyesület 2001 elejétől új bázissal rendelkezik, az
óbudai Polaris csillagvizsgálóval. Mivel nehéz lenne az intézmény
jelentőségét túlbecsülni, nézzük meg, tulajdonképpen "ki" is bújik meg a
névadó objektum mögött?
Az Enceladus a Szaturnusz egy jelentéktelennek tűnő jeges holdja, ám vastag jégkérge alatt megbúvó sós vizű óceánjának köszönhetően fontos szerepet tölt be a földönkívüli élet nyomai utáni kutatásokban. A felszínről a gejzírek sugarakban lövellik a magasba a szilárd jégburok alól érkező vizet. Az így keletkező párafelhők a hold gravitációs vonzásköréből elszabadulva kikerülnek a Szaturnusz rendszerébe.
A vártnál sokkal kevesebbre becsülték az üzemanyag szintjét a NASA Odyssey keringőegységében, de úgy tűnik, 2025-ig működőképes maradhat. A NASA 2001-ben, majdnem 22 évvel ezelőtt indította útjára a Mars Odyssey keringőegységet, ami azóta már több mint 94000-szer kerülte meg szomszédos bolygónkat. Ez megfelel nagyjából 2,21 milliárd kilométernek, amely távolság megtételéhez rendkívül gondos gazdálkodásra volt szükség
Talán premier, a mi tájainkon legalábbis: a Nap aktív zónái 850 nanométer táján, ahol a kalcium, az ultraibolyában lévő H és K vonalról ismerős kalciumnak van három másik vonala, azaz a kalcium triplet. Feltéve hogy sikerült és nincs hiba a gépezetben. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár A felvétel elkészítésének körülményei: Ugye évek óta figyelem a Napot minden derült ebédszünetben, az ersatz-obsziból. És gondoltam
A japán ispace magáncég HAKUTO-R Mission 1 holdi leszállóegysége 2022. december 11-én indult el. Több hónapos utazás után megkezdte a leszállást az Atlas-kráter közelében, viszont másnapra bejelentették, hogy valamilyen probléma miatt nem sikerült a biztonságos landolást végrehajtani. A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) keringőegysége 2023. április 26-án tíz fényképet készített a leszállóhely környékéről, amik összesen
Matthew Bailes (ARC), Maura McLaughlin (West Virginia University) és Duncan Lorimer (West Virginia University) érdemelte ki a 2023-as Shaw-díjat a gyors rádiókitörések (FRB-k) felfedezéséért. A Shaw Prize Foundation (Shaw-díj Alapítvány) minden évben a csillagászat, az élettudomány és orvostudomány, valamint a matematika területén jelentős eredményt elért személyek munkáját ismeri el a tudományos kitüntetéssel. Az FRB-k a