Változócsillag észlelők találkozója
Február 18-án újra változós találkozónak ad otthont a Polaris. A délelőtt 10 órakor kezdődő egész napos program előadásai a következők:
Február 18-án újra változós találkozónak ad otthont a Polaris. A délelőtt 10 órakor kezdődő egész napos program előadásai a következők:
William Shakespeare nem is tévedhetett volna nagyobbat. Az angol költő és
drámaíró 1599-es művében adta a fenti szavakat a római uralkodó szájába,
melyekkel Caesar eltökéltségét kívánta illusztrálni az ellene lázadókkal
szemben. Azóta a csillagászok nem csak azt derítették ki az északi irányt
kijelölő Polarisról, hogy valójában változócsillag, azaz fényessége ismétlődő
módon ingadozik, hanem azt is, hogy a csillag változásának jellemzői maguk is
változnak. Amellett, hogy a fényváltozás periódusa és amplitúdója erőteljesen
ingadozott az utóbbi évtizedekben, a legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy
évszázados időskálán a csillag átlagos fényessége lassan, de biztosan
növekedik, aminek oka egyelőre ismeretlen.
E havi témánk a május 25-i változós találkozó szelleméhez hűen egy látványos
változócsillagra összpontosít, noha változásait csak hetek, hónapok alatt
vehetjük észre. Mégis, az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja a csillag,
így érdemes egy kicsit részletesebben megismerkedni a szabad szemmel is
feltűnő delta Scorpii-vel.
A Magyar Csillagászati Egyesület 2001 elejétől új bázissal rendelkezik, az
óbudai Polaris csillagvizsgálóval. Mivel nehéz lenne az intézmény
jelentőségét túlbecsülni, nézzük meg, tulajdonképpen "ki" is bújik meg a
névadó objektum mögött?
Itthonról, Magyarországról alig-alig láttuk a C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst, aki sikerrel járt, jelentős trófeát könyvelhetett el. Mint annyi esetben, most is a déli félteke észlelői számára mutatta meg magát igazán a csóvás égi vándor. Szenzációs felvétel a Las Campanas Obszervatóriumból! Fűrész Gábor, Las Campanas Obszervatórium, Chile Négy hónapon belül negyedszer változott földrajzi szélességem +42 fokról -30
Új év, új mérföldkő: a James Webb-űrtávcső (JWST) képei segítségével 44 egyedi csillagot sikerült azonosítani egy rendkívül távoli galaxisban, félúton a megfigyelhető Világegyetem határán (z=0,725-ös vöröseltolódásnál). A csillagászok mind ez idáig úgy gondolták, hogy ekkora távolságban lehetetlen egyedi csillagokat azonosítani – hasonlóan, mintha egy binokulárral szeretnénk porszemeket megpillantani a Hold egyik kráterében. Az újonnan felfedezett
A DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Légügyi és Űrutazási Központ) Bolygótudományi Kutatóintézetében dolgozó kutatóknak magyar közreműködéssel évtizeden átnyúló földi és űreszközökkel kapott adatok együttes elemzésével sikerült kimutatni, hogy a WASP-43b jelű bolygó alakja eltér az ideális gömbtől – az így fellépő árapályerők hatására pedig pályája folyamatosan zsugorodik. A rövid keringési periódusnak megfelelő
Rendkívül erős szeleket fedeztek fel a WASP-127b óriás exobolygó egyenlítőjén. A 33 000 km/órás sebességet is elérő szelek a valaha mért leggyorsabb légáramlatok egy bolygón. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) tették Chilében, egyedülálló betekintést nyújtva egy távoli világ időjárási mintázatába. Míg a Földön tornádók, ciklonok és hurrikánok pusztítanak, a
A csillagászok felfedeztek egy kozmikus gyöngysort, amelyben öt közeli, 117 millió fényévre található törpegalaxis fonódik össze. A D1, D2, D3, D4 és D5 jelölésű galaxistestvéreket a gravitációs erő láncolja egymáshoz, s míg a rendszer három tagja összehangolt táncot lejt, addig a maradék kettő csillagokat és gázanyagot szakít el egymástól. A galaxiscsoportot felfedező tudósok szerint ez