Szupernóva a Szivar-galaxisban
Fényes szupernóva robbant az M82-ben. Az SN 2014J még hónapokig megfigyelhető lesz közepes távcsövekkel is.
Fényes szupernóva robbant az M82-ben. Az SN 2014J még hónapokig megfigyelhető lesz közepes távcsövekkel is.
Augusztus 14-én fényes, 6 magnitúdós nóvát fedezett fel a japán Koichi Itagaki. A Delphinus északi részén található nóva tovább fényesedik!
Változózni jó! De sokaknak gondot jelent, hogy hogyan kezdjen neki ennek a bonyolultnak látszó, de valójában egyszerű észlelési területnek. Ezzel a kis írással szeretnénk segíteni nekik. |
Immár magyar nyelven is elérhető az AAVSO változócsillag-észlelők számára készült útmutatója.
Szeptember 17-én változócsillag-észlelőink Kecskemét új csillagvizsgálójában találkoznak. Mint mindig, most is ígéretes a program!
A Mira-típusú változók az amatőrcsillagászok hagyományos célpontjai. Ezek a csillagok maximumban binokulárral, sőt, némelyikük szabad szemmel is megfigyelhető.
Szeptember 25-én országos találkozóra hívjuk a változócsillagok, illetve a modern csillagászati kutatások iránt érdeklődőket Esztergomba, a Technika Házába.
Március 21-én találkozót szervez a jászberényi Városi Könyvtárba az MCSE. A találkozó estéjén ismeretterjesztő előadással és távcsöves bemutatóval várjuk az érdeklődőket.
Március 21-én találkozót szervez a jászberényi Városi Könyvtárba az MCSE. A találkozó estéjén ismeretterjesztő előadással és távcsöves bemutatóval várjuk az érdeklődőket.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett