C/2010 J4 (WISE)
A WISE infravörös szonda május 12-ei felvételein fedezték fel ezt a nagyon alacsony abszolút fényességű, az átlagosnál 10-12 magnitúdóval halványabb üstököst.
A WISE infravörös szonda május 12-ei felvételein fedezték fel ezt a nagyon alacsony abszolút fényességű, az átlagosnál 10-12 magnitúdóval halványabb üstököst.
A Spacewatch kisebb, 93 cm-es távcsövével fedezte fel a program egyik kitalálója és jelenlegi vezetője, Robert McMillan.
Szokatlanul hosszú, több mint fél éves szünet után fedezte fel immáron 55. üstökösét, Robert McNaught, melyet azonban hamarosan követett az 56. is.
Kilenc évvel a felvételek elkészülte után azonosított egy üstököst a NEAT képein egy német amatőrcsillagász.
Jel Név Felfedező Obszervat. Dátum Műszer Fény C/2009 A1 (STEREO) A. Watson STEREO 01.10. 13C/2009 A2 (SOHO) H. Su SOHO 01.01. 7C/2009 A3 (SOHO) H. Su SOHO 01.01. 7.5C/2009 A4 (SOHO) H. Su SOHO 01.02. 7.5C/2009 A5 (SOHO) H. Su SOHO 01.02. 7.5C/2009 A6 (STEREO) A. Watson STEREO 01.02. 11C/2009...
Jel Név Felfedező Obszervat. Dátum Műszer Fény C/2008 A1 (McNaught) R. McNaught Siding Spring 01.10. 0.52S 15.2P/2008 A2 (LINEAR) LINEAR Socorro 01.13. 0.99T 20.1C/2008 A3 (SOHO) R. Kracht SOHO 01.15. 7.5C/2008 B1 (SOHO) H. Su SOHO 01.26. 7C/2008 B2 (SOHO) A. Kubczak SOHO 01.27. 6C/2008 B3 (SOHO) H. Su SOHO...
Néhány nap késéssel, de visszatért az 1999-ben és 2004-ben is megfigyelt egyik SOHO-üstökös.
Április 16-án egy szokatlanul fényes, 12,6 magnitúdós kisbolygót fedezett fel Jan Vales az oppozíciós pont közelében. Ilyen fényes felfedezetlen kisbolygó ma már nincs, de hamar ki is derült, hogy valójában egy üstökös, amely alig néhány órával korábban tört ki!
Egy meglehetősen jelentéktelen üstökös ez, melyet a Siding Spring Survey operátora, Gordon Garradd fedezett fel április 16-án, 18,6 magnitúdónál.
A WISE infravörös égboltfeltérképező műhold 8. üstököse egy távoli vándor, amely a vizuális észlelők számára nem jelent célpontot, CCD-felvételeken azonban szép csóvája van az üstökösnek.
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták