Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter és az őszi égbolt érdekességei....
A Szaturnuszról szóló könyvének posztumusz kiadásával végre teljessé vált Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) életműve. A hazai csillagászati ismeretterjesztés kimagasló képviselőjének olyan könyveket köszönhetünk, mint A Nap fiai (2007), Az Ég Királynője (2009), Bolygóistennő (2011), A bolygókirály (2013), amelyekben a Naprendszer legfontosabb égitestjeire vonatkozó csillagászati tudnivalók mellett páratlan kultúrtörténeti ismereteit is...
Ismét kezdődik a szakköri szezon az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban: gyermek-, ifjúsági- és észlelőszakkört indítunk. A részvétel feltétele a csillagászat iránti érdeklődés és az MCSE-tagság. Gyermekszakkör 8-12 éveseknek Szeptember 29-én ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a...
Gagarin történelmi űrutazása után hat évtizeddel még mindig nagy eseménynek számít, ha valaki feljut a világűrbe. Még mindig nem mondhatjuk el, hogy az űrrepülés rutinfeladat lenne, az űrturizmus is még csak bontogatja szárnyait. A magyar születésű Charles Simonyi (Simonyi Károly) az egyetlen űrturista, vagy inkább űrutazó, aki két ízben is...
Húsz évvel ezelőtt kezdtük meg a Polaris kupolanaplóját, hogy legyen írásos nyoma az esti bemutatóknak, az esetleges technikai problémákat itt is jelezzük, ha pedig megoldottuk őket, örömmel nyugtázzuk. A kupolanapló vezetése régi szokás, így volt ez a budapesti Urániában is, és még világszerte számos csillagvizsgálóban vezetnek efféle naplókat, nincs ebben...
A Nemzetközi Csillagászati Unió a 2009-es évet a csillagászat nemzetközi évének nyilvánította, amely hivatalos nemzetközi év státuszt is nyert az ENSZ-től. Miért éppen 2009 lett a csillagászat éve? Mert 400 évvel azelőtt, 1609-ben Galileo Galiei az égbolt felé fordította kezdetleges távcsövét, és ezzel megkezdődött a csillagászat távcsöves korszaka. Az új...
A Hold és meghódításának lehetősége régóta érdekli az emberiséget, de csak a rakétatechnika XX. századi fejlődése tette lehetővé égi szomszédunk elérését. A Luna-2 1959. szeptember 13-án becsapódott a Hold felszínébe, a Luna-3 pedig október 6-án elkészítette az első felvételeket kísérőnk túlsó oldaláról. Mindössze két évvel a Szputnyik-1 felbocsátása után már...
A mai digitális kánaánban megszoktuk, hogy néhány kattintásnyi távolságban vagyunk a számunkra fontos információktól. Így például az égbolt különféle térképeit használjuk észlelőmunkához, az aktuális éjszakai égboltot pedig valamilyen planetáriumprogram segítségével ellenőrizzük. Nem volt ez mindig így, nem is olyan régen még krónikus térképhiánytól szenvedtek a magyar amatőrcsillagászok. Ilyen-olyan csatornákon próbáltak...
A Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörén hallottam először az Irány az űr versenyről. Még tavalyelőtt, a szakkör online módra való átállásakor csatlakoztam a Horvai Ferenc által tartott heti összejövetelekhez. Akkor indult először a verseny, a szakkör is küldött egy csapatot Szabó Botond, Rab Fanni, Sas Csanád és Haris-Kiss András személyében. A...
Március elején újraindul keddi előadás-sorozatunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Kedd esténként 19 órakor várjuk tagjainkat és az érdeklődőket előadásainkon, melyekben napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk előadásokat hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól. Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai...
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett