A hónap műtárgya: Uraniae
Az Uraniae-makett a Múzeumok Éjszakáján is megtekinthető a Polarisban. A Gellért-hegy tetejét a reformkor idején csillagvizsgáló foglalta el. A két kupola számtalan korabeli látképen tűnt fel, különösen Pestről nézve volt feltűnő az építmény. A gellérthegyi csillagvizsgáló, az Uraniae 1814 -re már készen állt, 1815-ben avatták, 1849-ben szétlőtték, 1866-ra pedig a maradványait is eltakarították. Erőd épült az Uraniae köré, a Citadella, amely azonban nem a csillagvizsgálót védte, hanem a kettős város lakóit fenyegette.
A rossz emlékű Citadella átalakítása jelenleg folyik, bizonyára sokan várják már, hogy megnyiljon ismét a közkedvelt kilátóhely.
2016-ban ötletpályázatot hirdettek az építmény hasznosítására. A hónap műtárgya, az Uraniae-makett is ehhez kapcsolódóan készült, Mizser Csongor a fennmaradt tervek, képek, ábrázolások alapján készítette annak érdekében, hogy térben is el tudjuk helyezni a kétkupolás építményt, mellette a csillagászok lakóházával. Az akkori pályázatunkban (készítette Szász Mária, Mizser Csongor, Mizser Attila) a Citadella elbontásában és a hegytető csillagászati-űrkutatási hasznosításában gondolkodtunk. Részlet 2016-os pályázati anyagunkból:
A gellérthegyi Uraniae makettje (készítette Mizser Csongor).
“A Gellért-hegy a főváros életében váltakozó intenzitású szerepet kapott az évszázadok során. A hegyoldal déli és nyugati részén a XIX. század végéig szőlőművelés folyt, az északi lejtőkre a Tabán nevű városrész kúszott fel a maga félig városias, félig falusias szerkezetével. Kelet felé, a Duna irányában máig járhatatlan, meredek sziklafalak határolják. A Gellért-hegy még a reformkorban is szinte vidéknek számított, a várostól távoli, nehezen megközelíthető helynek, ahol telente még farkasok portyáztak, amint arról a hegytetőn élő és dolgozó csillagászok beszámoltak.
A hegy aranykorát a reformkorra tehetjük, ekkoriban nem csupán a gellérthegyi búcsúk alkalmával, de általában is a kettős város kedvelt kirándulóhelyévé vált a város szívétől szinte karnyújtásnyira levő hegytető. A hegycsúcson 1815-ben létesült csillagvizsgáló nemcsak Európa legszebb, de legmodernebb ilyen intézménye is volt alapítása idején. Az akkori magyarországi modernitás is otthont lelt falai között, különösen Tittel Pál igazgatósága idején, amikor Széchényi, Vörösmarty és a kor más jelentős gondolkodói időről időre felkeresték a tudomány gellérthegyi szentélyét. Manapság épp a reformkor kurta két évtizedére gondolunk vissza egyfajta aranykorra, olyan korszakra, amelynek megítélése a mindenkori pártállásra való tekintet nélkül pozitív.
Szent Gellért hegyét az évszázadok során többnyire nem az aktuális politika formálta. Ez éppen a reformkor után fordult meg, amikor is a szabadságharc során súlyosan, de nem kijavíthatatlanul megsérült csillagvizsgáló helyére (pontosabban: köré) felépült a Citadella, melyet az elnyomással azonosította a köztudat. Az erőd és a csillagvizsgáló élete bő egy évtizeden át sajátos szimbiózisban zajlott. A megmaradt csillagvizsgálót azonban a csillagászok nem használhatták, végül 1866-ban lebontották az épületet.
A Gellérthegy képét mindmáig meghatározza a Citadella, amelynek bontását ugyan 1894-ben elrendelte a főváros, a bontás azonban csak jelképes maradt, és csupán az erőd jelleg megszüntetése történt meg. Az építmény polgári hasznosítása csak az 1960-as évek elején valósult meg, akkor is felemás módon. Kilátópont, szabadtéri múzeum, turistaszálló, étterem, diszkó működött itt, bő két évtizedre a csillagászat is visszaköltözött a Gellért-hegy csúcsára, a TIT Uránia Csillagvizsgáló bemutatóhelyeként. Jelenleg a Citadellának semmilyen funkciója nincs, az építmény évek óta nem látogatható, leszámítva egy nyilvános illemhelyet.
Jelenleg a Gellérthegy „jelképhordozó” városrészként három, nagyon is hangsúlyos politikai korszaknak állít emléket. A Szent Gellért-szobor a magyarság ezer évvel ezelőtti „európai integrációjára” figyelmeztet – a hagyomány szerint itt lelte halálát Gellért püspök. A jól ismert szobrot 1904-ben állították, I. Ferenc József király anyagi támogatásával. A jóval kevesebb művészi értéket képviselő Citadella ugyancsak I. Ferenc József uralkodásának idején épült, fél évszázaddal korábban. A Citadellától keletre áll a jól ismert Szabadság-szobor, amely nélkül már nem is tudjuk elképzelni a hegytetőt. Az 1947-ben született alkotást az évtizedek során megszokták, megszerették a budapestiek, ezért sem lehetett eltávolítani a rendszerváltozást követően, csupán a szovjet megszállásra emlékeztető mellékalakot távolították el, a szobor talapzatán levő feliratot változtatták meg.
Koncepciónk lényege az, hogy a Gellért-hegy visszatérjen, vagy legalább is közelítsen ahhoz a korszakhoz, amellyel kapcsolatban máig közmegegyezés tapasztalható: a reformkori Gellért-hegy világához.
A hegytetőről elénk táruló panoráma lélegzetelállító, ezért olyan népszerű turisztikai célpont ma is. Az ottani mozgást rendkívül beszűkíti a Citadella komor, eredeti funkcióját már több mint egy évszázada elveszített épülete. Az épülettömb elbontásával kiszabadítjuk a csillagvizsgáló egykori helyét a hozzá tartozó melléképülettel együtt. A nyugati részen nagy rendezvénytér alakul ki.
A kétkupolás csillagvizsgáló a korszak legjelentősebb és legmodernebb csillagvizsgálója volt, melynek megépítését József nádor is szorgalmazta (az első jelképes észlelést is ő végezte 1815 októberében). A két újjáépített kupolában nappali és éjszakai távcsöves bemutatóra van lehetőség, napközben a Nap, este a Hold, a bolygók és más égitestek megfigyelésére nyílik lehetőség.
A két kupola közötti észlelőteremben és a melléképületben a Magyar Csillagászat és Űrkutatás Háza kap helyet, amelyben ősi csillagmondáinktól kezdve napjaink magyar csillagászati és űrkutatási eredményeinek bemutatására nyílik lehetőség (Kármán Tódor, Bay Zoltán, Pavlics Ferenc eredményei stb.). A gellérthegyi csillagvizsgáló műszereinek egy része mindmáig fennmaradt, ezek képezik a történeti rész gerincét.
A csillagda mellett kialakított kilátóteraszon kávézó és panorámatávcsövek kapnak helyet.
A város panorámáját nem csak panorámatávcsövekkel, hanem camera obscurával is megfigyelhetik az érdeklődők, megfelelő vezetéssel. Ilyen eszközök igen divatosak voltak a XIX. század első felében, camera obscura ma is működik az egri csillagvizsgálóban és több európai nagyvárosban.
A Citadella nyugati bástyájának helyén 16 méter átmérőjű planetárium kap helyet, amelyben Budapestet bemutató 3D-s filmek, csillagászati és űrkutatási kupolafilmek vetítésére van lehetőség.
A csillagda mellett az 1972-ben állított Bogdanich-emlékmű a magyarországi geodézia és csillagászat fontos emléke. A megrongált emlékművet kijavított állapotban lehet megtekinteni.
A felszabaduló térben nagyméretű park kaphat helyet, amelyben különböző típusú – többek között interaktív, analemmatikus – napórákkal érzékeltetjük az idő múlásának jelentőségét.
A Szabadság-szobor a komor falak eltűntével túlságosan hangsúlyossá válna, ezért mélyebbre, léptékhelyesebb pozícióba kerül.
A Citadella tágabb környezete és a Gellérthegy szakrális jellegének visszaállítása/erősítése is fontos eleme a pályázatnak. A két világháború közötti időszakban még részben állt a gellérthegyi kálvária, amit azonban a II. világháború után nyom nélkül elbontottak. A Citadella védműveiből megmaradó lődombon kap helyet az új kálvária, nem messze az egykori kálváriakápolnától. A kálvária ily módon kapcsolódhat a Fehér Szív Útja zarándoklathoz.”
Ilyen barátságos, természetközeli hely lenne a Gellért-hegy a visszaépített csillagvizsgálóval – a Citadella nélkül.
Az Uraniae-makett megtekinthető a Polarisban, a Múzeumok Éjszakáján is (június 24.).
