Székely Péter: Időfelfogás a barokk művészetben
Székely Péter előadása a barokk művészetben megjelenő időfelfogás ábrázolásáról.
Székely Péter előadása a barokk művészetben megjelenő időfelfogás ábrázolásáról.
Molnár János:
Két muzeális műtárgy és egy régi
törvény
ürügyén.
Keszthelyi Sándor előadása az elmúlt években hazánkban készített
napórákról.
Idén hazánk csillagászati emlékhelyén, Egerben a Líceum Csillagásztornyában rendezték meg a VIII. Napórás Találkozót, az őszi napéjegyenlőség napján, szombaton (2012.09.22).
Gyakran idézik Szabó Lőrinc versének első sorait, ha napóráról van szó. A gyönyörű vers, amely az idő mulandóságát, változását írja le szebbnél szebb metaforák segítségével, indított arra, hogy keressük meg, melyik napóra ihlette meg a költőt.
A Találkozó délutáni programjához kapcsolódva Vilmos Mihály ismertette az "analemma" napóra szerkesztési folyamatát.
A piramisok rejtélye sok fejtörést okozott eddig egyiptológusoknak és civileknek egyaránt.
Az egyiptomiak időmérése az írott történelem előtti időkbe nyúlik vissza. A Napot és az általa vetett árnyékot az múló idő mérésére igaz nem ők alkalmazták először, de az eddig ismert legkorábbi árnyékórát itt találták meg.
A görögök talán a legtöbbet tették hozzá a napórák-, a "gnomonika" tudományához, még az elnevezés is tőlük származik. Athén számtalan ókori emléke közül, nekünk napórásoknak a legérdekesebb egy kis nyolcszögletű épület, a Szelek tornya.
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik
A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk. A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel aKrím-félszigeten levő Naucsníj városa közelében levő obszervatóriumban. Mint kiderült, a felfedezése után már csak öt
A Selyemgubó-köd mintegy 3900 fényév távolságban található, átmérője körülbelül 15 fényév. Összetett szerkezete (emissziós, reflexiós és sötét ködök) miatt rendkívül látványos célpont. Galambos Gábor, Tiszasziget-Csomorkány A Selyemgubó-köd a Hattyú csillagképhez tartozó csillaghalmaz és ködösség társulása. Az alkalmazott 800 mm-es fókusztávolság és APS-C szenzorméret esetében maga a köd a látómező csak kisebb részét tölti ki. A választott célobjektum különlegessége, hogy emissziós,
Erőteljes robbanások, úgynevezett rövid gammakitörések (GRB-k) archív adatainak átvizsgálása közben a csillagászok olyan sugárzásmintázatokat találtak, amelyek egy szupernehéz neutroncsillag rövid életére utalnak, mielőtt fekete lyukká omlott volna össze. A szalmaláng-életű hatalmas égitestet valószínűleg két neutroncsillag ütközése teremtette. „700 olyan rövid GRB adataiban kerestük ezeket a jeleket, amelyeket a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma, a Fermi-űrtávcső