Karácsonyi üzenet

Fél évszázaddal ezelőtt a holdutazás végre elérhető közelségbe került. Szédületes tempóban fejlődött az űrkutatás, melynek leglátványosabb eleme volt az Apollo-program. Az ember arra készült, hogy elérje az elérhetetlent: eljusson egy idegen égitestre. Az Apollo–8 űrhajósai igazi berepülő pilótákként élték át, amint egyre távolodnak otthonuktól, a Föld bolygótól, miközben egyre közelednek a Holdhoz. 1968. december 24-én álltak Hold körüli pályára. Hívő emberekként élték át a megrendítő élményt, amely most először adatott meg a Föld küldöttei számára.

Az Apollo-8 híres földkelte-fotója (forrás: NASA).

A Hold körül keringő asztronauták (Frank Borman, Jim Lovell és William Anders) televíziós közvetítésben osztották meg élményeiket, benyomásaikat a nagyközönséggel. Bemutatták, milyennek látják közvetlen közelből a holdfelszínt, és megmutatták azt is, milyen a Föld látványa közel 400 ezer kilométeres távolságból. A fekete-fehér közvetítés természetesen nem volt technikailag tökéletes, mégis óriási benyomást gyakorolt a nézőkre. Szenteste volt, Jim Lovell ekként öntötte szavakba mindhármójuk lelkiállapotát: „A végtelen magányosság érzése rádöbbent arra, mit jelent számodra a Föld.” A közvetítést azzal fejezték be, hogy részleteket olvastak fel a Teremtés könyvéből.

William Anders: A Föld minden lakója számára a következőket szeretné üzenni az Apollo–8 legénysége.
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.

Jim Lovell:
És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválassza a vizeket a vizektől.
Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.
És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.

Frank Borman:
És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.
És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

A három űrhajós összesen húsz órát töltött Hold körüli pályán, eközben tíz teljes fordulatot tettek meg kísérőnk felszínét fényképezve, méréseket végezve. December 25-én 6:10 UT-kor gyújtották be ismét az űrhajó főhajtőművét, hogy rátérjenek a hazafelé vezető pályára, majd 58 órával később épségben leszálljanak a Csendes-óceán vizére. Ők voltak az első emberek, akik közvetlen közelből láthatták azt a csodát, amit a magyar anyanyelvű földlakók úgy hívnak: Hold.

Ajánljuk...