A Magyar Csillagászati Egyesület 1993–94. évi tevékenysége

1994 februárjában ünnepeltük egyesületünk újjáalakulásának ötödik évfordulóját. Nagyjából ennyi idő kellett ahhoz, hogy elmondhassuk: az MCSE kezd hasonlítani arra az országos hatáskörű egyesületre, amit 1988–89 fordulóján elképzeltünk. Sokak munkája és csillagászat iránti elkötelezettsége tette ezt lehetővé. Ma már az MCSE nem csak egy nagy múltú egyesület jogutóda, hanem a magyarországi amatőrcsillagászat első számú hajtómotorja és a csillagászati ismeretterjesztés fontos tényezője.

Rendezvények

Az elmúlt időszakban egyesületünk egyre inkább olyan rendezvények, programok szervezése felé mozdult el, melyek széles körű érdeklődésre tarthattak számot. Leglátványosabb akciónk kétségkívül az 1993. augusztus 11/12-i Perseida kampány volt. Mint emlékezetes, a Perseidák 1993-as jelentkezésével kapcsolatos vérmes remények nem váltak valóra, ám a meteorraj így is az átlagosnál 3–4-szer magasabb aktivitást mutatott. Az előrejelzések szerint a Perseida-maximum környékén akár több ezer meteor is hullhatott volna, ami nem mindennapi látványosság.

Egyesületünk alaposan kivette a részét a Perseidák észleléséből. Az ország számos helyszínén szerveztünk észlelőtábort illetve közreműködtünk a hazai észlelőhelyek kialakításában, a megfigyelések előkészítésében (egyesületünk tíz észlelőcsoport felkészítésében vett részt). A sajtónak átadott információinkban megpróbáltuk a nagyközönség figyelmét – legalább egyetlen éjszakára – a csillagos ég felé fordítani. Nos, ezúttal teljes sikerrel. Ezrek és ezrek töltötték szabad ég alatt az éjszakát, és nagyon sokan vehettek részt – főleg néhány vidéki nagyvárosban – egész éjszakás távcsöves bemutatókon. A várt hullócsillag-zápor elmaradt, azonban nagyon sokan ezen az éjszakán látták életük első meteorjait. Általában véve a Perseida-éjszaka sajtóvisszhangja is jó volt.

A Perseida-kampány bizonyíték arra, hogy csekély befektetéssel milyen eredményes akciók szervezhetők. Az 1993 őszén lezajlott Csillagfigyelés nevű, fényszennyezés-ellenes kampányunkról már nem mondható el ugyanez. Az amerikai International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Ég Egyesület) anyagai és hazai tapasztalatok alapján hirdettük meg az első magyarországi fényszennyezés-felmérő akciót. Az ehhez szükséges 12 oldalas tájékoztatót és formanyomtatványt közel 5000 példányban sokszorosítottuk és juttattuk el iskoláknak, bemutató csillagvizsgálóknak, és – nem utolsósorban – valamennyi tagunknak. A tájékoztató sokszorosítását részben költségvetési támogatásból tudtuk finanszírozni. Sajnos a visszaérkezett észlelőlapok alacsony száma miatt nem készíthettünk értékelhető feldolgozást.

1994. június 19-én került sor első ízben a Nap napja elnevezésű rendezvényre, mely a napenergia jobb hasznosítására és környezetvédelmi kérdésekre hívta fel a figyelmet. A budapesti rendezvényhez csatlakozva – melyet a Környezetünkért Egyesület szervezett – távcsöves Nap-bemutatást tartottunk több száz érdeklődő számára.

1994 tavaszán a Fővárosi Pedagógiai Intézettel közösen hathetes csillagászati továbbképző tanfolyamot tartottunk általános iskolai földrajztanárok számára. A tanfolyam anyagából jegyzetet készítettünk.

1993 nyarán négy észlelőtábort szerveztünk: Herenden tartottuk ifjúsági táborunkat, míg Salgótarjánban a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvánnyal közösen rendeztük meg a Meteor ’93, Ráktanyán pedig a Meteorit ’93 észlelőtábort. Pécsi csoportunk Pécsvárad mellett tartotta táborát, mely az 1993-as nyár legnépesebb ilyen rendezvénye volt.

Közreműködtünk a Magyar Amatőrcsillagászok XVI. Országos Találkozója megszervezésében, melynek 1993. augusztus 4–8. között Kiskunhalas adott otthont. 1988 óta ez volt az első ilyen országos találkozó. Sajnos az érdeklődés csekély volt, amit részben a rosszul választott időponttal lehet magyarázni. Az utóbbi időben országszerte egyre több csillagászati tábort szerveznek, ami sok potenciális résztvevőt távol tartott, nem is beszélve arról, hogy az országos találkozók igencsak „kimentek a divatból”.

Az egyesületi élet egyik legfontosabb színterét jelentik a szakcsoportok. Változócsillag Szakcsoportunk két találkozót szervezett az elmúlt időszakban. 1993. december 4-én Budapesten bonyolítottunk le találkozót, 1994. április 29–május 1. között pedig a Baján rendezett IAPPP Regionális Találkozó szervezésében működtünk közre.

Csillagászattörténeti Szakcsoportunk 1993. szeptember 30–október 3. között Szombathelyen tartotta a VI. Országos Csillagászattörténeti Konferenciát és a II. Nemzetközi Napóra Szimpóziumot.

A Nagy Üstököskarambol néven 1994. május 27–29. között Kaposvárott tartottuk meg a bolygóészlelők első hazai találkozóját. A rendezvény célja elsősorban a Jupiter és általában a bolygók észlelésének népszerűsítése, egyben felkészülés a Jupiter légköri alakzatainak fokozott észlelésére az 1994. július 16–22. közötti és az azt követő időszak során.

Ráktanyai megfigyelőhelyünkön havonta két alkalommal tartottunk észlelőhétvégét, melyeken elsősorban üstökös-, mélyég- és változócsillag-megfigyeléseket végeztünk. Számos itt készült megfigyelés megjelent az IAU Circularban. Két tagtársunk – Bakos Gáspár és Szitkay Gábor – 1994. április 3-án egy ráktanyai észlelőhétvégén szupernóvát fedezett fel az M51 magja közelében. A szupernóvát elsőként Jerry Armstrong és Tim Puckett amerikai amatőrök észlelték, április 2.17 UT-kor. 1885. óta ez az első eset, hogy magyar amatőrök szupernóvát fedeztek fel.

Az M51 galaxis, Bakos Gáspár rajza. A jobb oldali „pozitív” képet az eredeti rajz
számítógépes átfordításával hoztuk létre

Kiadványok

Jelentősen előreléptünk az amatőr észlelők gyors tájékoztatása terén. Az új felfedezések, előrejelzések már nemcsak az Üstökös Gyorshírekben vagy a Meteor Gyorshírekben látnak napvilágot, hanem – a számítógéppel és modemmel rendelkezők számára – a bajai ASTROBASE BBS-en is elérhetők, továbbá sokaknak elektronikus levél formájában küldjük meg a legfontosabb friss híreket, észlelési felhívásokat. A részben egyesületi támogatással üzemelő ASTROBASE BBS-t egyre több csillagászat iránt érdeklődő használja.

Az elmúlt időszakban zavartalanul jelent meg egyesületünk tájékoztatója, a Meteor, mely – az Andromeda megszűnése után – ismét az egyetlen jelentősebb példányszámú csillagászati periodika hazánkban. A lapban immár 16 állandó rovat működik, és elmondhatjuk, hogy a hazai amatőrcsillagászat valamennyi tevékenységét sikerült lefednünk. Az amatőr észlelések közlése mellett egyre nagyobb súlyt kell helyeznünk a csillagászat eredményeinek és ismeretterjesztő cikkeknek a közlésére is. Ma már eljutottunk oda, hogy számos új eredmény egyedül a Meteorban lát napvilágot, illetve csak ott olvasható hiteles beszámoló ezekről. Egyértelmű, hogy égető szükség lenne egy csillagászati (és űrkutatási) ismeretterjesztő folyóirat megjelentetésére, ez azonban a jelek szerint nem csak az MCSE, hanem nálunk sokkal jobb anyagi helyzetben levő szervezetek, intézmények lehetőségeit is meghaladja.

Szerencsére a csillagászati évkönyv megjelentetésével nincs probléma. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy sikerült megoldanunk „a” magyar nyelvű csillagászati évkönyv folyamatos kiadását. A hosszú éveken át hiányolt hagyományos Gondolat évkönyvet nem lehet és nem is akarjuk teljes egészében visszaállítani, azonban a jelenlegi évkönyv sok tekintetben mégis jobb, részletesebb elődjénél. A legnehezebb feladatot nem a cikkek, beszámolók és táblázatok könyvvé szerkesztése jelenti, hanem a megjelentetéshez szükséges támogatások megszerzése. Nos, ez végül is mindeddig sikerült, azonban az esetleges pályázati támogatások, az alkalomszerűen megjelentetett reklámok hosszú távon nem adnak biztosítékot a folyamatosságra. Talán még ennél is nagyobb gond az évkönyv terjesztése. A 4000 példány jórészt budapesti könyvesboltokban fogy el, a vidéki terjesztés ehhez képest elhanyagolható, holott nyilvánvalóan van érdeklődés kiadványunk iránt. Ezen a téren minden segítséget, megvalósítható ötletet szívesen veszünk.

Gazdasági és személyi ügyek

A beszámolási időszakban Országgyűlés társadalmi szervezetek költségvetési támogatására kiírt pályázatán 500 000 Ft-os támogatást nyertünk el, Budapest XI. kerületi Önkormányzatától pedig 30 000 Ft-os támogatást kaptunk. Az alábbi cégek támogatták egyesületünket anyagilag vagy eszközökkel: Beráta Budapest Kft., QWERTY Kft., QUALISOFT valamint a Kodak Magyarország Kft.

Egyesületünk tisztségviselőinek listája, amelyet az 1994. április 16-i tisztújító közgyűlés választott meg az 1994–96-os időszakra. Elnökség: Ponori Thewrewk Aurél (elnök), dr. Balázs Lajos (alelnök), Mizser Attila (főtitkár), Sárneczky Krisztián (titkár), Tepliczky István (titkár), Csaba György Gábor, Holl András, Kereszturi Ákos, Keszthelyi Sándor, dr. Patkós László, Sebők György, dr. Szabados László, dr. Szatmáry Károly és Taracsák Gábor (elnökségi tagok).

Számvizsgáló Bizottság: Montvai György (elnök), Nagy Zoltán Antal és Spányi Péter (tagok).

1994 közepén az alábbi helyi csoportokkal rendelkeztünk (zárójelben a vezető neve szerepel): Pécs (Keszthelyi Sándor), Budapest (Nagy Zoltán Antal), Paks (Dalos Endre), Zalaegerszeg (Csizmadia Szilárd), Kaposvár (Hevesi Zoltán).

Szakcsoportjaink: Csillagászattörténet (Bartha Lajos), Oktatás–ismeretterjesztés (Csaba György Gábor), Számítástechnika (Gyarmati László), Hold (Kocsis Antal), Bolygók (Vincze Iván), Üstökösök (Sárneczky Krisztián), Meteorok (Tepliczky István), Csillagfedések (Szabó Sándor), Kettőscsillagok (Ladányi Tamás), Változócsillagok (Mizser Attila), Mély-ég (Papp Sándor), Messier Klub (Nagy Zoltán Antal).