Meteor csillagászati évkönyv 2009

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük a csillagászat eredményeit a nagyközönséggel. A nemzetközi év apropóját az adja, hogy négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Az első távcsöves megfigyeléseket elsősorban Galileihez kötjük (a nemzetközi év hivatalos indoklásában is szerepel neve). Amint az általában lenni szokott a nagy újítások esetében, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket – amint az kiderül Négyszáz éves a távcső c. cikkünkből. Galileo Galilei távcsöves felfedezéseit 1610 márciusában tette közzé Sidereus Nuncius (Csillaghírnök) című művében. Amilyen vékony volt ez a könyvecske, olyan jelentős volt a hatása. Régi adósságot törlesztünk azzal, hogy most először közöljük a Sidereus Nuncius teljes szövegét Csaba György Gábor fordításában. Az elmúlt négy évszázad legfontosabb távcsöves felfedezéseit Szécsényi-Nagy Gábor foglalja össze. Kötetünk leghosszabb írása is a távcsővel, a távcsövekkel foglalkozik, mégpedig a közeljövő óriástávcső-terveivel (Fűrész Gábor: ELTervezett távcsövek). Az űrtávcsövek legalább olyan mértékben forradalmasították a csillagászatot, mint Galieli „hollandi távcsöve”. Ezt a forradalmat tekinti át cikkében Szatmáry Károly és Szabados László.

Intézményi beszámolóknak továbbra is helyet adunk, azonban terjedelmüket szeretnénk némiképp csökkenteni az évkönyv további köteteiben.

Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2009-es év égi és földi csillagászati eseményeivel, a nemzetközi évhez kapcsolódó eseményekkel, évfordulókkal. Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és természetesen a kötet lezárásáig előre jelezhető – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2009-es kötetben is elvetettük a korábbi évek, évtizedek gyakorlatát: a hosszú oldalakon sorjázó táblázatokkal. Ez a fajta adatközlés természetesen nem tekinthető minden elemében idejétmúltnak, azonban az olvasói és a terjesztői visszajelzések alapján úgy érzékeltük, hogy ma már erősen megcsappant az igény a táblázatos adatok iránt. A számítástechnika és az internet mai elterjedtsége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium- programokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetről, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyományos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor c. lapját, mely számos aktuális égi jelenségről közöl előrejelzést Jelenségnaptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu).

A 2009-es Csillagászati évkönyvben igyekeztünk a korábbiaknál jóval több szemléletes ábrával illusztrálni az év folyamán megfigyelhető jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetőkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Mindezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklődőket a csillagos éghez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetőinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetőségük megtalálható a kiadvány honlapján: meteor.mcse.hu). A havi előrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekesség is színesíti. Reméljük, hogy ezekkel a változtatásokkal sikerült egy „felhasználóbarátabb” csillagászati évkönyvet adnunk olvasóink kezébe. Természetesen a változtatásokkal, az óhatatlanul előforduló hibákkal, valamint a módosítási javaslatokkal kapcsolatosan – mint eddig, ezután is – kérjük, hogy keressék meg a kötet szerkesztőit az mcse@mcse.hu címen. Csillagászati évkönyvünk kereskedelmi forgalomban is kapható, azonban minden olvasónknak ajánljuk, hogy közvetlenül a Magyar Csillagászati Egyesülettől szerezzék be (személyesen az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban is megvásárolható). A legjobb megoldás azonban az, ha maguk is az MCSE tagjaivá válnak, ugyanis ez esetben tagilletményként egészen biztosan hozzájuthatnak kiadványunkhoz. Az egyesületi tagsággal kapcsolatos információk megtalálhatók egyesületi honlapunkon (www.mcse.hu). A Csillagászat Nemzetközi Évében évkönyvünk minden korábbinál nagyobb terjedelemben jelenik meg.

Tartalom 2009

Bevezető

Kalendárium

Cikkek

Frey Sándor: Hogyan kezdődött a fény korszaka?
Kiss László: Válogatás a változócsillagászat új eredményeiből
Kereszturi Ákos: Újdonságok a Naprendszerben
Bartha Lajos: Négyszáz éves a távcső
Galileo Galilei: Sidereus Nuncius
Szécsényi-Nagy Gábor: Mérföldkövek a csillagászat és a megfigyelőeszközök fejlődésében
Fűrész Gábor: ELTervezett távcsövek
Szatmáry Károly–Szabados László: Űrtávcsövek

Beszámolók

Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2007-ben
Balázs Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2007-ben
Érdi Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2007-ben
Hegedüs Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 2006–2008

Kiadási adatok 2009

Szerkesztette

Benkő József
Mizser Attila

Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködött

Butuza Tamás
Gyarmati László
Hegedüs Tibor
Horvai Ferenc
Kaposvári Zoltán
Kovács József
Kiss László
Jean Meeus
Sárneczky Krisztián
Sánta Gábor
Szabó Sándor
Székely Péter
Szőllősi Attila

Szakmailag ellenőrizte

Szabados László

Műszaki szerkesztés és illusztrációk

Hingyi Gábor
Borítóterv és színes képmellékletek
Vizi Péter

A szerkesztés és a kiadás támogatói

Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet

Impresszum

Felelős kiadó: Mizser Attila
Készült a G-PRINT BT nyomdájában
Felelős vezető: Wilpert Gábor
Terjedelem: 25 ív + 8 oldal színes melléklet
2008. november
A kötet ára
A kötet már elfogyott.

A címlapon

Az Európai Különlegesen Nagy Távcső (E–ELT – European Extremely Large Telescope) a következő generációs óriástávcső-tervek közül az egyik. Az ESO (Európai Déli Obszervatórium) vezetésével várhatóan 20 éven belül megépülő, 906 szegmensből álló, 42 m-es főtükrű óriás méreteit jól szemléltetik a kupola előtt álló emberalakok és a kisteherautó. Bővebben l. ELTervezett távcsövek c. cikkünket.