Könyvismertetés
Az 1999. augusztus 11-i
teljes napfogyatkozás alkalmából jelent meg.
Budapest, 1999, MTA Filozófiai Intézete (1054. Budapest, Szemere u. 10., postacím:
1398. Budapest, Pf: 594. Tel: 06-1-312-0243), 58 old.
A szerző nem csillagász,
hanem filozófus. Mégis letett az asztalunkra egy alapos, részletes, élvezetes,
jól megírt Fényi Gyula (1845-1927) életrajzot: gyermekkoráról, a kalocsai
csillagvizsgáló
igazgatójáig, beleértve Fényi megfigyeléseit (napfizikai, spektroszkópiai,
meteorológiai) 1885-1917 között és elméleti munkásságát. Nagyon érdekesen
írja meg a 19-dik
század végi csillagászatunk helyzetét és ebben Fényi szerepét. Mindezt olyan
szakszerűen vezeti elő, hogy látszik: "évtizedekkel ezelőtt, középiskolás
amatőrcsillagász" volt a szerző.
Nagyon jó illusztrációkat közöl a könyv: Fényi eredeti napfolt-és protuberancia-rajzait,
amelyek nemcsak tudományos szemszögből hasznosak, de önmagában esztétikai szempontból
is művészi értékűek!
A kötet bőségesen lábjegyzetelt, további szakirodalmakat adó. 12 rajz- és képtábláján
több tucat naprajz részletét látjuk. Fényi rajzai kalandos úton elkerültek Debrecenbe,
ott az MTA CSKI Napfizikai Obszervatórium munkatársai beszkennelték és az internet
által ma is élvezhetővé tették, a szerző is látta.
De nemcsak egy szimpla életrajzot kapunk itt. A filozófus-szerző még egy nagyívű
gondolatot is elővezet a kötetben. Miként lehet, hogy a vallásos, hithű katolikus,
sőt jezsuita rendi Fényi ennyire alaposan ténykedett a természettudományok érdekében!?
És a többi csillagász jezsuita: Clavius, Scheiner, Riccioli, Grimaldi, Secchi
(vagy nálunk később Hell Miksa és Sajnovics János)? De hiszen az egyház, a katolikusok,
főleg a jezsuiták üldözték a kopernikánius Galileit!
A szerző 12-13 éves kisgyerek korában elolvasta Száva István: A hiúz a Napba
néz című Galilei-életrajzát, ami akkor meggyőzte arról, hogy a vallás és a csillagászat
kibékíthetetlen ellentétben áll egymással.
Nos a szerző felnőtt korában jött rá, hogy bizony gyermekként megtévesztették,
és most és itt ír arról, hogy a Galilei-mitológia miként festett a valóságban,
a felvilágosodás időszakában és a "letűnt államszocializmus szellemi légkörének
tudat alatti utóhatásában".
Aki szeretné megérteni a természettudomány (csillagászat) és a vallás kapcsolatát
az szerezze meg ezt a könyvet, mert fejében a zűrzavar jócskán letisztulhat.