MCSE KCS és NACSK hírek
Holt tart a Kiskun Csoport és a Neptunusz Kör?
MCSE-kirándulás a Rám-szakadékban
Csillagászati bemutató és előadás Kecskeméten
Nagyszalontán felavatták Kulin György szobrát
Holt tart a Kiskun Csoport és a Neptunusz Kör?
MCSE-kirándulás a Rám-szakadékban
Csillagászati bemutató és előadás Kecskeméten
Nagyszalontán felavatták Kulin György szobrát
2001. május 17-20. között Prágában voltam osztálykiránduláson. A hosszú, majd 10 órás út után az Óvárosban kezdtük meg sétánkat.
Amit a nagyvárosi, főleg a budapesti emberek nemigen láthatnak, de a falusiak szinte minden holdtalan, derült, éjjeli égen felfedezhetnek, különösen most, nyáron, az a megszámlálhatatlanul sok tűhegynyi, sziporkázó, pislákoló csillag között mesebeli látványt nyújtó, az egész égboltot átkaroló, derengő fényű ezüstös fátyol, amelyet a népnyelv Tejútnak nevez. A Tejutat sok szép monda említi meg.
(A következő írás Papp Évától, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének, Szakács Lászlónak egyik régi tanítványától származik. Nem csillagászatról vagy űrkutatásról lesz szó. Egyszerűen csak emberségről. Arról a sok szépről és jóról, amit a Tanár Úr, az amatőrcsillagász és meteorológiai-megfigyelő adott diákjainak. Ezen írás egyben születésnapi köszöntő is – gratulálunk Szakács Lászlónak 86. születésnapja alkalmából! – Rezsabek Nándor)
A szovjet űrhajózás két nagyszerű momentumáról, a Gagarin-féle első űrrepülésről és a megsemmisített Mir űrállomásról manapság is sok szó esik. Vannak azonban olyan programok, amelyeknek bizonyos pontjait még mindig a titokzatosság homálya lengi körül, vagy pedig egyszerűen feledésbe merültek. Jelen cikk “főszereplője” mindkét kategóriába belefér. De eljött az idő, hogy a Voszhodokat előhúzzuk a feledés mocsarából, és fény derüljön néhány korábban tudatosan elhallgatott részletre is!
A floridai egyetem kutatói genetikailag módosítottak egy növényt azért, hogy a marsi talajban felnőve jelezze annak bizonyos tulajdonságait.
SZÉKELY László: A nap magyar kutatója
Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány
A laikusok részéről leggyakrabban feltett kérdés: “Milyen messze lehet látni ezzel a távcsővel?” A hozzáértőbbek már azt kérdezik, hogy mekkora a műszer nagyítása. Mint tudjuk, a csillagászati távcsövek nagyítása minden esetben változtatható; ezt a témát szeretném röviden áttekinteni a “legkezdőbb” amatőrcsillagászati szinten.
Hála a hazai, amatőröknek szánt szakirodalom 80-as évek végétől tapasztalt
látványos fellendülésének, a változócsillagok észleléséről számtalan cikk jelent
meg. Személyes tapasztalataim mégis arra ösztönöztek, hogy szóljak e témában.
Rezsabek Nándor küldött be 3 negatív és egy pozitív szabadszemes napfolt-észlelést (április-június), lássuk a részleteket!
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a