Genetikailag módosított növények a Marson
A floridai egyetem kutatói genetikailag módosítottak egy növényt azért, hogy a marsi talajban felnőve jelezze annak bizonyos tulajdonságait.
A floridai egyetem kutatói genetikailag módosítottak egy növényt azért, hogy a marsi talajban felnőve jelezze annak bizonyos tulajdonságait.
SZÉKELY László: A nap magyar kutatója
Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány
A laikusok részéről leggyakrabban feltett kérdés: „Milyen messze lehet látni ezzel a távcsővel?” A hozzáértőbbek már azt kérdezik, hogy mekkora a műszer nagyítása. Mint tudjuk, a csillagászati távcsövek nagyítása minden esetben változtatható; ezt a témát szeretném röviden áttekinteni a „legkezdőbb” amatőrcsillagászati szinten.
Hála a hazai, amatőröknek szánt szakirodalom 80-as évek végétől tapasztalt
látványos fellendülésének, a változócsillagok észleléséről számtalan cikk jelent
meg. Személyes tapasztalataim mégis arra ösztönöztek, hogy szóljak e témában.
Rezsabek Nándor küldött be 3 negatív és egy pozitív szabadszemes napfolt-észlelést (április-június), lássuk a részleteket!
Holt tart a Kiskun Csoport és a Neptunusz Kör?
MCSE-kirándulás a Rám-szakadékban
Csillagászati bemutató és előadás Kecskeméten
Nagyszalontán felavatták Kulin György szobrát
2001. május 17-20. között Prágában voltam osztálykiránduláson. A hosszú, majd 10 órás út után az Óvárosban kezdtük meg sétánkat.
Amit a nagyvárosi, főleg a budapesti emberek nemigen láthatnak, de a falusiak szinte minden holdtalan, derült, éjjeli égen felfedezhetnek, különösen most, nyáron, az a megszámlálhatatlanul sok tűhegynyi, sziporkázó, pislákoló csillag között mesebeli látványt nyújtó, az egész égboltot átkaroló, derengő fényű ezüstös fátyol, amelyet a népnyelv Tejútnak nevez. A Tejutat sok szép monda említi meg.
(A következő írás Papp Évától, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének, Szakács Lászlónak egyik régi tanítványától származik. Nem csillagászatról vagy űrkutatásról lesz szó. Egyszerűen csak emberségről. Arról a sok szépről és jóról, amit a Tanár Úr, az amatőrcsillagász és meteorológiai-megfigyelő adott diákjainak. Ezen írás egyben születésnapi köszöntő is – gratulálunk Szakács Lászlónak 86. születésnapja alkalmából! – Rezsabek Nándor)
A szovjet űrhajózás két nagyszerű momentumáról, a Gagarin-féle első űrrepülésről és a megsemmisített Mir űrállomásról manapság is sok szó esik. Vannak azonban olyan programok, amelyeknek bizonyos pontjait még mindig a titokzatosság homálya lengi körül, vagy pedig egyszerűen feledésbe merültek. Jelen cikk „főszereplője” mindkét kategóriába belefér. De eljött az idő, hogy a Voszhodokat előhúzzuk a feledés mocsarából, és fény derüljön néhány korábban tudatosan elhallgatott részletre is!













A Vénusz felszínén uralkodó körülményeket sok szempontból hasonlíthatjuk a klasszikus pokol képéhez. 90 földi atmoszférának megfelelő légnyomás, 470 °C-os hőmérséklet – elegendő az ólom megolvasztásához – fogadná a látogatókat. Saját bolygónktól eltérően a felszín nem áll tektonikus lemezekből, így egészen a legutóbbi időkig elfogadott nézet volt, hogy a bolygó geológiailag gyakorlatilag teljesen inaktív. Az ETH
Veszprém új vertikális napórával gyarapodott: szeptember 5-én avatták Dr. Molnár János legújabb napóráját a Séd partján, a Fenyves Malomban. A Magyarországi Napórák Katalógusa (Manapka) jelenleg 915 hazai napóra adatait tartalmazza, elmondhatjuk, hogy nálunk egyfajta kultusza lett a napóráknak, az utóbbi években, évtizedekben egyre-másra létesülnek rögzített napórák. Parkokban, házfalakon, kertekben találkozunk ezekkel a csendes, „energiatakarékos” és
Egyre jobban alakul a Szaturnusz láthatósága. A hét felvételén pompázatos az óriásbolygó gyűrűje, a figyelmes szemek pedig felfedezheti a holdjait és még egy holdárnyékot is! Ángyán Krisztián, Szentendre A felvétel legérdekesebb része a Thethys Szaturnusz-hold átvonulása a Szaturnusz előtt, továbbá a hold által az óriásbolygó fedélzetére vetett árnyék.A gyűrűrendszerben pedig egy apró, de érdekes egyenetlenséget,
„A törvény biztosítja a Budapesti Planetáriumnak mint a hazai csillagászati és természettudományos ismeretterjesztés meghatározó intézményének megújítása és ismételt látogathatóvá tétele érdekében a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítását.” A kedden benyújtott törvénytervezet végre rendezné a Budapesti Planetárium sorsát. Mint ismeretes a Budapesti Planetárium 2017. június 17-én bezárt, közel 40 évi működés után. A planetárium programjait
A sókristályok napi zsugorodása és tágulása nyomán akár mikroszkopikus nedves foltok is lehetnek milliméterekkel a Mars felszíne alatt napközben – erre utal Bognár Anna (ELTE, CSFK CSI) nemrég megjelent cikke az Icarus folyóiratban. Lehet-e tartósan folyékony vizet „tartani” a Mars száraz és hideg felszínén? A választ keresve a sókristályokhoz fordulhatunk: a bolygószerte jelen lévő kloridokat,