Negyedik pofon

Talán a legjobban támadott – némi képzavarral a blöff holdutazások zászlóshajójának tekinthető kép elemzése következik.


“A holdexpedíciók majdnem minden felvételén láthatók szálkeresztek. Ezek a képfeldolgozásban nyújtnak segítséget. A szálkeresztek a fotókamera objektívjéhez vannak rögzítve. Az 1. képen szintén láthatók a szálkeresztek, azonban az egyikkel van egy komoly gond. A képen, a holdautó elején van egy rúd alakú, ultrarövid-hullámú antenna, amely felfelé mutat. Az antenna felső vége mellett szálkereszt látható, csak kissé szokatlan módon. A szálkereszt az antenna mögött van és nem előtte! Normális esetben a szálkeresztnek az antenna előtt kell lennie, mivel a fényképezőgép objektívjéhez tartozik. A felvételen viszont egyértelműen mögötte látható! Miért? Erre csak egy magyarázat lehetséges: az antenna, vagy legalábbis annak felső része utólag került a képre, azaz elvétett fotómontázsról van szó.”


Csák Csaba: Járt-e ember a Holdon?




Természetesen Nemere István sem állhatta meg szó nélkül ezt a skandalumot. Ezeket írta a TVR-Hét 1999. június 1-jei számában:
“A szerző az amerikaiak hat állítólagos Holdra szállásáról készült fotóinak ezreit elemezte és döbbenetes eredményre jutott. Az Apollo-16-os holdi felvételen érdemes felfigyelni a szálkeresztekre. Tudjuk, hogy a fényképezőgép lencséjére “rajzolt” apró kereszt a képek feldolgozásában nyújt nagy segítséget. Szinte minden tudományosan fontos helyszínen ilyen gépekkel készül a felvétel. Értelemszerűen a szálkereszt mindig a lefotózott tárgy előtt található, hiszen az magában a fényképezőgépben van; és minden más csak mögötte lehet. Csák felfedezte, hogy ezen a fotón az egyik szálkereszt egy ott ábrázolt tárgy mögött látható!
Önmagában már ez az egyetlen részlet is fel kell hogy keltse a tudományos világ gyanakvását és elemző kedvét. A képen, a holdautó elején van egy rúd alakú antenna, amely a jármű ultrarövid-hullámú adójához tartozik. Az antenna felső vége mellett van a szálkereszt, csakhogy éppen mögötte!
Azon túl, hogy ez a valóságban fizikai lehetetlenség, arra is utal, hogy a képet meghamisították. Nem eléggé ügyesen csinálták, hiszen amikor azt az antennát – vagy az egész holdjárművet? – felvitték a fényképre, megfeledkeztek a szálkeresztről. Ami más szóval azt is jelentheti, hogy a felvétel természetesen nem a Holdon készült, hanem utólagos hamisítás, montázs eredménye!”


“A helyzetet súlyosbítja, hogy a kép bal alsó részén lévő nagyobb kő látszik, melyen egy nagy C betű van. Vajon miért jelölték meg a követ?” – teszi fel a kérdést Csák Csaba. Egy képen – két kérdés vár tehát megválaszolásra. Nos, kezdjünk neki.


 


 


 


Ha megkérdeznénk egy szakembert, rögvest elmagyarázná, hogy a szálkeresztek nem engednek fényt a film emulziós rétegére, a negatív ezeken a részeken világos marad. Fény hatására a fotópapíron fekete színűek lesznek a hajszálvékony szálkeresztek, melyeket egyébként pozícionálásra használnak. Nincs tehát “előtte” meg “mögötte” a képen, hanem csak változó mennyiségű fény. A szakember első ránézésre megmondja, hogy az antenna nem a szálkereszt “előtt” van, hanem a roppant mennyiségű, vakító fehér fény egész egyszerűen beégette a negatívot. Nézzük meg a 3. képet, amely az említett részt kinagyítva ábrázolja. Jól látható, hogy csak a kiemelten fehér részek nyomják el a vékony szálkeresztet.



4. A fehér lap a hajszál “elé” került (Bad Astronomy).


Természetesen nem kell a Holdra mennünk, hogy egy egyszerű kísérlettel bizonyíthassuk az állítást. Nyári napsütésben készítsünk felvételt egy fehér lapról, de előtte tegyünk egy hajszálat az objektív elé. Az eredmény a 4. képen látható. A fehér lap a hajszál “elé” került. Nem kell sokáig keresgélnünk a Holdon készült képek között, hogy további ilyen képekre bukkanjunk.



5a. Charles Duke a holdautó mellett áll a 4-es számú Állomásnál (Schuminszky-gyűjtemény, NASA AS16-107-17446).


Csínján kell bánni a fentebb is idézett – “A szerző az amerikaiak hat állítólagos Holdra szállásáról készült fotóinak ezreit elemezte és döbbenetes eredményre jutott” – mondat azon részével, hogy fotók ezreit elemezte.








5b. A NASA AS16-107-17446 számú kép hátulján lévő szöveg (Schuminszky-gyűjtemény).

Bízvást állíthatom, hogy Csák Csabát még csak a közelébe sem engedték az eredeti fotóknak, mint ahogy – sajnos! – engem sem. A darabszámmal is baj van: digitálisan rendelkezésemre áll a JSC Apollo kollekciója, és rövid számolás után kiderül, a hat Holdra szállásnak összesen nincsen ezer képe. De ne is ezzel törődjünk, hanem vessünk egy pillantást a 5-ös számú kép párra. Látszólag eredeti NASA-fotó de a kép hátulján lévő szövegből rögtön kiderül, hogy ez csak az eredeti második, vagy harmadik generációs példánya. Külsősök sohasem juthatnak eredeti felvételhez, csak másolathoz. Azt hiszem ezt nem is kell különösebben indokolni.
A szöveg végén – bár nagyon rosszul látszik – van egy utalás, mely a 4. oldalra mutat (page 4). Látszik, hogy utólagos elemzésről van szó, a kép (felszíni kő, kövek) részleteit külön ismerhetjük meg.



6a – Nincs C betű a kövön! (NASA AS16-107-17445)


{mosimage}Most elégedjünk meg az ominózus szikladarab kinagyításával. Egyszerű képnéző programmal is azonnal látható, hogy a C betű síkban helyezkedik el, nem pedig a kő egyenetlen alakját követve. Tehát a C betű nem a kőre, hanem a képre van írva.
Vessünk egy-egy pillantást az 6-os számú kép párra! Nyoma sincs a C betűnek az eredeti képen, sőt egy másik nézetből is látható: nincs semmilyen betű a holdi kőzeten!
Sajnos, egy kissé hanyag NASA alkalmazott C betűje bekerült az űrhajózás történelmébe: a NASA Johnson Űrközpont és a Kennedy Űrközpont digitális archívumában is egyaránt megtalálható. A C betű nélküli változatot csak az egykori NASA-kiadványok, könyvek őrzik. Meg én.

Ajánljuk...