(Szabó Gyula – Csillagversek c. weboldaláról gyűjtött művek:) Nyolc óra Felcsillan az alkonyi kéken a Vénusz s máris jön a hold. Hintázik az alma sötéten az ágon, szél söpri a port. Készülj. Egyedül, egyedül esel át a halálon. Radnóti Miklós Hajnaltól éjfélig – Istenhegyi jegyzetek – részlet Fönséges éj! Fönséges...
• Meghívó
• A 2003. február 1-i összejövetelünkön történt
• Kopernikusz-előadás a Polarisban
• A Polarisban ünnepeltük az NACSK 4. születésnapját
• Két új közös távcső
Az NGC 457 egy fényes nyílthalmaz a Tejút gazdag csillagmezejében, kb. 4 fokra DK-re a gamma Cas-tól. 7,5 mg fényessége és 12’ mérete folytán csoda, hogy Messier nem vette fel a katalógusába, holott a közeli, s kevésbé látványos M 103-mat igen.
2003. január 15-én Maróti Tamás jóvoltából, Bartha Lajossal az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportjának vezetőjével és Tamás fiával közösen leautóztunk Százhalombattára, ahol a Matrica Múzeumban megrendezett „Csillagok és Csillagistenek” című időszaki kiállítást tekintettük meg, és meghallgattuk a kiállításhoz kapcsolódó utolsó, Bartha Lajos által tartott előadást.
Folytatjuk a regionális amatőrcsillagászat történetével kapcsolatos cikksorozatunkat.
Egy csillag foltja (szigma Gem) Az RS Cvn típusú csillagok egy különleges csoportját képezik a csillagok világának. A felszínükön hatalmas foltok vannak, (sokkal nagyobbak, mint a napon), és erős kromoszférikus aktivitás jellemzi őket. Amikor a foltos felüket látjuk, akkor kissé halványabbak, így változik a fényük is. Sajnos ez a változás...
Századokkal ezelőtt a korai felfedezők iránytűként használták a Napot. Azonban a nap fénye nem csak a tájékozódásunkat segítheti, hanem gyorsabban és messzebbre juttathat el minket az űr hatalmas világában, mint ahol valaha is jártunk.
Ha a holdrautazás megkérdőjelezéséről van szó, a szenzációra fogékony szerzők minden eszközt megragadnak a holdraszállás tényének megkérdőjelezésére. Sorozatunk negyedik cikke egy a Holdon készült képpel kapcsolatos kételyre ad választ. Hamisított avagy valódi a felvétel? A cikkből megtudhatjuk.
Ha a holdrautazás megkérdőjelezéséről van szó, a szenzációra fogékony szerzők minden eszközt megragadnak a holdraszállás tényének megkérdőjelezésére. Sorozatunk következő cikke a fotózással kapcsolatos kételyekre ad választ. Elvárható-e, hogy egy űrhajós stúdió-minőségű felvételeket készítsen? A cikkből megtudhatjuk.
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large
Érdekel a csillagászat? Szívesen felfedeznéd az égbolt titkait? Szeretnél egyedülálló módon hozzájárulni egy tudományos kutatáshoz? Csatlakozz a Magyar Csillagászati Egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által szervezett közösségi tudományos csillagszámlálási projekthez! Segíts nekünk abban, hogy feltérképezzük a csillagos égbolt fényszennyezettségét, miközben saját szemeddel is megismerheted az éjszakai égbolt csodáit. Nincs szükség előzetes tapasztalatra, csak kíváncsi szemre és egy
Az Axiom Mission 4 (Ax-4) űrhajósai, köztük a magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor, és tartalékosa, Cserényi Gyula, sikeresen befejezték a NASA űrhajóskiképzését – közölte HUNOR – Magyar Űrhajós Program szombaton a Facebook-oldalán. Emlékeztettek arra, hogy a felkészülés 2024 augusztusában kezdődött a NASA houstoni Johnson Űrközpontjában, ahol az Ax-4 személyzetének tagjai intenzív oktatáson és gyakorlati képzésen vettek
