A kalocsai székesegyház rejtélye

Ezt a keletre irányultságot (orientációt) a hazai legrégibb keresztény templomok már mutatják, a 11-14-ik századtól kezdve. Valamely csillagászati módszert alkalmazhattak az irány kitűzésénél, de nem az iránytűt, hiszen az csak a 15. század közepén tűnik fel hazánkban. Mégis már a legelső templomainkat nagyjából keletre irányozták.
Ezt már az adott templom legelső kitűzésekor így tették, és amikor kiásták az alapárkot és lealapozták az épületet, ebbe az irányba épült meg a templom. A korai keresztény templomaink később szűknek bizonyultak, ezért bővítették szélességében vagy hosszában, de ezt valamelyik falának megtartásával végezték, így az iránya nem változott. A 16-17 századi török pusztítások romba dönthették a templomot, de amikor visszafoglalták az adott területet: a romos falakra újjáépült a templom. A 18. századi barokk templomok nagy részén ma is látszik a középkori eredet, vagy a vakolat alatt lapul. Esetleg 180 fokkal (fordítva) építették újjá, néha 90 fokos irányban (merőlegesen) bővíthették, de az eredeti irányuk ma is felismerhető. Így azt mondhatjuk: "kőbe fagyva" maradtak meg irányaik, ezek a templomok maradandóan őrzik középkori elődeink bizonyos csillagászati szándékát és alapismereteit.
A téma ismertetése és eddigi története olvasható a Napfogyatkozás és honfoglalás (Bp. 2000. MCSE) kötet 34-35. oldalán. Ebből kiderül, hogy hazánk 1100 temploma nyíltan vagy rejtve középkori eredetű, és hogy e sorok írója (és neje) folyamatosan felkeresi, és megméri ezeket a templomokat. 1995-2001-ig már 715 középkori templom irányát mérték meg azonos műszerrel, azonos módszerrel. Részeredményük: a templomok csak nagyjából néznek kelet felé, valójában attól balra (keletre) eltérnek, átlagosan 13 fokkal. Ha az amatőrcsillagászatban is alkalmazott PA-val jellemezzük az irányszögeket (ahol észak=0 fok, kelet=90 fok, dél=180 fok, stb.) akkor az eddig megmért hazai középkori templomok PA=77 felé irányulnak, illetve ekörül szóródnak. Hogy miért, az még nem világos.
Ezek a templomok tehát őrzik középkori irányukat, és bármilyen bővítés, felújítás, restaurálás történt is: az eredeti irányuk nem változott többé. Ha a legelső templomépítők "rosszul" tűzték is ki az irányt, azon többé változtatni nem lehetett, egyetlen fokkal sem lehetett elforgatni az épületet, hiszen ez iszonyú nagy munkát és költséget jelentett volna. És ráadásul teljesen felesleges cselekedet lett volna.

{mosimage}

Egyetlen kivétel van a középkori templomaink között, amelynél mégis megtették ezt, és ez a kalocsai székesegyház! Kalocsa főterén álló mai katedrális helyén állt az első kalocsai székesegyház is.
Ez az első székesegyház egyhajós, 33 méteres hosszméretű, kéttornyú templom volt. A kalocsai a Szent István alapította 10 főegyházmegye egyike, azok közül is a legelsők közül való, rögtön érseki rangot kapott. Székesegyháza talán 1003-ban épült, Szent Pál tiszteletére szentelték. Oltára elé temették el első érsekét, Asztrikot. Kétszáz évvel később (a 12/13-dik század fordulóján) a székesegyházat ugyanezen a helyen újjáépíttették, egy nagyobb, háromhajós templomként. De ezt nem az eredeti irányba tették, hanem a régészek szerint kb. 25-30 fokos szöggel eltérően. Képzeljük el micsoda munka, fáradság, és költség volt az, hogy a régi alapfalak között kellett az új székesegyházat lealapozni, felépíteni! Ráadásul úgy, hogy Asztrik sírjának helyben, nyugalomban kellett maradni, és ekörül a "csuklópont" körül "elforgatva" a falakat épült újjá a kalocsai második székesegyház!
A II. székesegyház ma is könnyen mérhető: a török pusztítás után 1735-től ennek alapfalain és meghagyott lábazatán épült újjá a ma látható a barokk székesegyház. 1998 július 25-i mérésünk szerint (3 iránytűvel, 9 leolvasást végezve, átlagolva) hossztengelyének PA=69,6 a mágneses iránya. Ezt a (http://www.ngdc.noaa.gov/cgi-bin/seg/gmag/fldsnth2.pl honlap alapján erre a helyre és erre a dátumra) +2,7 fokos mágneses deklinációval korrigálva: PA= 72,3 a valódi (földrajzi) irány.
Az I. székesegyház iránya is mérhető, mert az érseki kriptában régészek megtalálták az eredeti alapfal egy darabját, és ezt ott a padlóban egy más színű márvánnyal láthatóvá tették. Lelopóztunk az alagsori szintre, és azt mértük, hogy ez PA=49,0, a valódi irány így PA=51,7. Feltehetően Asztrik sírját találták meg itt régészek, vagy legalábbis egy kiemelkedő kalocsai főpap maradványait, püspöki mellékletekkel együtt ott azon a ponton, ahol a két épület hossztengelye találkozik.
Őseik tudatos, vagy téves irányzása miatt nem kell röstelkedni a kalocsaiaknak. A többi Szent István-kori egyházmegyék főtemplomai sem nagyon néznek kelet felé. Saját méréseink szerint a valódi PA értékek Veszprémben 47, Vácott 57, Esztergomban 61, Győrben 69, Egerben 83, Pécsett 86 az adott katedrálisok esetében. Csak az utóbbi két székesegyházat nevezhetjük (némi jóakarattal) keleti irányba irányzottnak.
A két kalocsai székesegyház tehát 20,6 fokos szöget zár be egymással. Micsoda munka, micsoda nehézség, mekkora többletköltséget jelentett az első székesegyház után ugyanide megépíteni a másikat, ezzel a 20,6 fokos szöggel elfordítva!
De miért tették? Azt látjuk, hogy az 1000 utáni években kitűzött első templom valóban nagyon eltért kelettől, inkább északkeleti irányba nézett (PA=51,7). Már azt sem értjük, miért tér el ilyen nagyon a keletponttól. Ennyit a legegyszerűbb ember se tévedett volna! Ennyire észak felé Kalocsán sem ma, sem régebben nem kelt a Nap, hiszen még a júniusi napfordulókor is csupán (sin w = sin delta / cos phi képlettel számolva) 35,4 fokkal térhet el a kelettől (PA=54,6). A 2,9 fokos eltérés ettől hibahatárnak sok. Csillagászati és gyakorlati indokát ennek az iránynak, egyelőre nem találjuk.
Így feltételezhetjük, hogy egy ilyen kiemelkedő, egyházilag fontos templomnál úgy érezhették a kétszáz évvel későbbi újjáépítők, hogy majd most ők korrigálják elődeik téves beirányzását: és a "helyes" keleti irányba forgatják vissza a templomot. Az ezzel járó hatalmas munkát ugyan elvégezték, és a templomot visszaforgatták, de nem 38,3 fokkal, hanem csak 20,6 fokkal. Így második (és mai) székesegyház, ha nem is az eredeti nagy eltéréssel, de mégsem a valódi kelet felé irányul: hanem PA=72,3 felé. Pár fokos hibahatárt elfogadhatnánk, de ez 17,7 fokos eltérés még mindig hatalmas!
Miért éppen ebbe az irányba néz Kalocsa II. székesegyháza? Ebben az irányban már van kelő Nap: a +11,8 fokos deklinációjú Nap ez irányban kel fel Kalocsán. Két ilyen nap van az évben: az április 21, és az augusztus 22. Ez napjainkban, azaz a Gergely-naptár szerint értendő. Ám a középkorban még a Julián-naptárt használták, és amikor 1200 körül újjáépült a templom, 7 nap körüli volt az eltérés. Az akkor élők 7 nappal korábbi dátumot jegyeztek ezekhez a napállásokhoz: nekik ez április 14, vagy augusztus 15 volt. Az áprilisi dátum talán az április 24-i Szent György naphoz (PA=67,4), a gazdasági évkezdet napjához, talán az építkezés kezdőnapjához köthető. Asztrik (eredeti neve: Anasztáz) névünnepe április 27 (PA=65,9) , talán még ezzel a nappal kapcsolatba hozható a templom iránya. Az augusztusi dátum augusztus 15-tel, I. István király 1038-as halálának, és 1083-as szentté avatásának napjával esik egybe. Talán az államalapító, szentté avatott első király iránti tisztelet vezette az építőket? Láthatóan: vannak tippjeink. Ám, valójában mire gondoltak 800 évvel ezelőtt a székesegyház kitűzői? Nem tudjuk! Szándékukat nem hagyták ránk. Töprengésünknek pedig vagy lesz eredménye, vagy sem! Ennyi a kalocsai székesegyház(ak) rejtélye!

A kalocsai székesegyház rejtélye

Ezt a keletre irányultságot (orientációt) a hazai legrégibb keresztény templomok már mutatják, a 11-14-ik századtól kezdve. Valamely csillagászati módszert alkalmazhattak az irány kitűzésénél, de nem az iránytűt, hiszen az csak a 15. század közepén tűnik fel hazánkban. Mégis már a legelső templomainkat nagyjából keletre irányozták.
Ezt már az adott templom legelső kitűzésekor így tették, és amikor kiásták az alapárkot és lealapozták az épületet, ebbe az irányba épült meg a templom. A korai keresztény templomaink később szűknek bizonyultak, ezért bővítették szélességében vagy hosszában, de ezt valamelyik falának megtartásával végezték, így az iránya nem változott. A 16-17 századi török pusztítások romba dönthették a templomot, de amikor visszafoglalták az adott területet: a romos falakra újjáépült a templom. A 18. századi barokk templomok nagy részén ma is látszik a középkori eredet, vagy a vakolat alatt lapul. Esetleg 180 fokkal (fordítva) építették újjá, néha 90 fokos irányban (merőlegesen) bővíthették, de az eredeti irányuk ma is felismerhető. Így azt mondhatjuk: "kőbe fagyva" maradtak meg irányaik, ezek a templomok maradandóan őrzik középkori elődeink bizonyos csillagászati szándékát és alapismereteit.
A téma ismertetése és eddigi története olvasható a Napfogyatkozás és honfoglalás (Bp. 2000. MCSE) kötet 34-35. oldalán. Ebből kiderül, hogy hazánk 1100 temploma nyíltan vagy rejtve középkori eredetű, és hogy e sorok írója (és neje) folyamatosan felkeresi, és megméri ezeket a templomokat. 1995-2001-ig már 715 középkori templom irányát mérték meg azonos műszerrel, azonos módszerrel. Részeredményük: a templomok csak nagyjából néznek kelet felé, valójában attól balra (keletre) eltérnek, átlagosan 13 fokkal. Ha az amatőrcsillagászatban is alkalmazott PA-val jellemezzük az irányszögeket (ahol észak=0 fok, kelet=90 fok, dél=180 fok, stb.) akkor az eddig megmért hazai középkori templomok PA=77 felé irányulnak, illetve ekörül szóródnak. Hogy miért, az még nem világos.
Ezek a templomok tehát őrzik középkori irányukat, és bármilyen bővítés, felújítás, restaurálás történt is: az eredeti irányuk nem változott többé. Ha a legelső templomépítők "rosszul" tűzték is ki az irányt, azon többé változtatni nem lehetett, egyetlen fokkal sem lehetett elforgatni az épületet, hiszen ez iszonyú nagy munkát és költséget jelentett volna. És ráadásul teljesen felesleges cselekedet lett volna.

{mosimage}

Egyetlen kivétel van a középkori templomaink között, amelynél mégis megtették ezt, és ez a kalocsai székesegyház! Kalocsa főterén álló mai katedrális helyén állt az első kalocsai székesegyház is.
Ez az első székesegyház egyhajós, 33 méteres hosszméretű, kéttornyú templom volt. A kalocsai a Szent István alapította 10 főegyházmegye egyike, azok közül is a legelsők közül való, rögtön érseki rangot kapott. Székesegyháza talán 1003-ban épült, Szent Pál tiszteletére szentelték. Oltára elé temették el első érsekét, Asztrikot. Kétszáz évvel később (a 12/13-dik század fordulóján) a székesegyházat ugyanezen a helyen újjáépíttették, egy nagyobb, háromhajós templomként. De ezt nem az eredeti irányba tették, hanem a régészek szerint kb. 25-30 fokos szöggel eltérően. Képzeljük el micsoda munka, fáradság, és költség volt az, hogy a régi alapfalak között kellett az új székesegyházat lealapozni, felépíteni! Ráadásul úgy, hogy Asztrik sírjának helyben, nyugalomban kellett maradni, és ekörül a "csuklópont" körül "elforgatva" a falakat épült újjá a kalocsai második székesegyház!
A II. székesegyház ma is könnyen mérhető: a török pusztítás után 1735-től ennek alapfalain és meghagyott lábazatán épült újjá a ma látható a barokk székesegyház. 1998 július 25-i mérésünk szerint (3 iránytűvel, 9 leolvasást végezve, átlagolva) hossztengelyének PA=69,6 a mágneses iránya. Ezt a (http://www.ngdc.noaa.gov/cgi-bin/seg/gmag/fldsnth2.pl honlap alapján erre a helyre és erre a dátumra) +2,7 fokos mágneses deklinációval korrigálva: PA= 72,3 a valódi (földrajzi) irány.
Az I. székesegyház iránya is mérhető, mert az érseki kriptában régészek megtalálták az eredeti alapfal egy darabját, és ezt ott a padlóban egy más színű márvánnyal láthatóvá tették. Lelopóztunk az alagsori szintre, és azt mértük, hogy ez PA=49,0, a valódi irány így PA=51,7. Feltehetően Asztrik sírját találták meg itt régészek, vagy legalábbis egy kiemelkedő kalocsai főpap maradványait, püspöki mellékletekkel együtt ott azon a ponton, ahol a két épület hossztengelye találkozik.
Őseik tudatos, vagy téves irányzása miatt nem kell röstelkedni a kalocsaiaknak. A többi Szent István-kori egyházmegyék főtemplomai sem nagyon néznek kelet felé. Saját méréseink szerint a valódi PA értékek Veszprémben 47, Vácott 57, Esztergomban 61, Győrben 69, Egerben 83, Pécsett 86 az adott katedrálisok esetében. Csak az utóbbi két székesegyházat nevezhetjük (némi jóakarattal) keleti irányba irányzottnak.
A két kalocsai székesegyház tehát 20,6 fokos szöget zár be egymással. Micsoda munka, micsoda nehézség, mekkora többletköltséget jelentett az első székesegyház után ugyanide megépíteni a másikat, ezzel a 20,6 fokos szöggel elfordítva!
De miért tették? Azt látjuk, hogy az 1000 utáni években kitűzött első templom valóban nagyon eltért kelettől, inkább északkeleti irányba nézett (PA=51,7). Már azt sem értjük, miért tér el ilyen nagyon a keletponttól. Ennyit a legegyszerűbb ember se tévedett volna! Ennyire észak felé Kalocsán sem ma, sem régebben nem kelt a Nap, hiszen még a júniusi napfordulókor is csupán (sin w = sin delta / cos phi képlettel számolva) 35,4 fokkal térhet el a kelettől (PA=54,6). A 2,9 fokos eltérés ettől hibahatárnak sok. Csillagászati és gyakorlati indokát ennek az iránynak, egyelőre nem találjuk.
Így feltételezhetjük, hogy egy ilyen kiemelkedő, egyházilag fontos templomnál úgy érezhették a kétszáz évvel későbbi újjáépítők, hogy majd most ők korrigálják elődeik téves beirányzását: és a "helyes" keleti irányba forgatják vissza a templomot. Az ezzel járó hatalmas munkát ugyan elvégezték, és a templomot visszaforgatták, de nem 38,3 fokkal, hanem csak 20,6 fokkal. Így második (és mai) székesegyház, ha nem is az eredeti nagy eltéréssel, de mégsem a valódi kelet felé irányul: hanem PA=72,3 felé. Pár fokos hibahatárt elfogadhatnánk, de ez 17,7 fokos eltérés még mindig hatalmas!
Miért éppen ebbe az irányba néz Kalocsa II. székesegyháza? Ebben az irányban már van kelő Nap: a +11,8 fokos deklinációjú Nap ez irányban kel fel Kalocsán. Két ilyen nap van az évben: az április 21, és az augusztus 22. Ez napjainkban, azaz a Gergely-naptár szerint értendő. Ám a középkorban még a Julián-naptárt használták, és amikor 1200 körül újjáépült a templom, 7 nap körüli volt az eltérés. Az akkor élők 7 nappal korábbi dátumot jegyeztek ezekhez a napállásokhoz: nekik ez április 14, vagy augusztus 15 volt. Az áprilisi dátum talán az április 24-i Szent György naphoz (PA=67,4), a gazdasági évkezdet napjához, talán az építkezés kezdőnapjához köthető. Asztrik (eredeti neve: Anasztáz) névünnepe április 27 (PA=65,9) , talán még ezzel a nappal kapcsolatba hozható a templom iránya. Az augusztusi dátum augusztus 15-tel, I. István király 1038-as halálának, és 1083-as szentté avatásának napjával esik egybe. Talán az államalapító, szentté avatott első király iránti tisztelet vezette az építőket? Láthatóan: vannak tippjeink. Ám, valójában mire gondoltak 800 évvel ezelőtt a székesegyház kitűzői? Nem tudjuk! Szándékukat nem hagyták ránk. Töprengésünknek pedig vagy lesz eredménye, vagy sem! Ennyi a kalocsai székesegyház(ak) rejtélye!

Ajánljuk...