Az ég meghódítója: Ulug bég, a muszlim csillagász

Ulug bég, az iszlám államférfi és csillagász

Ennél többet azonban valószínűleg ők sem tudnának. A témakörben már néhány
hazai feldolgozás napvilágot látott, de ezen cikk célja nem a részletes áttekintés.
Ez meghaladja egyrészt a lap nyújtotta kereteket, de legfőképp a szerző kompetenciáját.
Ennek ellenére a témakör egy adott szegmensről, az iszlám csillagászat egyik
kiemelkedő alakjáról, a személyes érdeklődésből fakadó kutatómunka meghozta
a gyümölcsét: ez az, amit most a kedves olvasó elé tárok.

Hódító ősök

A mai Üzbegisztán területe már az időszámítás kezdete előtt is lakott volt.
A 6. században a Türk Kaganátushoz tartozott, majd a 7-8. században következett
be az arab hódítás, a 13. századtól pedig mongol uralom alá került. A híres
hódító, Timur Lenk egy itt élő mongol népcsoportból származott, és hatalmának
alapját türk-mongol törzsek egyesítésével rakta le. Később ellenőrzése alá
vonta a mai Irak és Irán területét, valamint Törökország keleti részét. Mirza
Mohamed Ulug bég 1394-ben (egyes források szerint 1393-ban), Timur unokájaként
– az iráni offenzíva alatt – született Szultaniehben, és gyermekkorától kísérte
nagyapja hódító hadait. 1399-ben Indiát is megtámadták, és megszállták Delhit.
A birodalom expanziója azonban ekkor sem állt meg: 1402-ig Timur megszállta
a mai Szíriát, és Ankara térségében győzött az ottománok felett. Ulug bég,
az ifjú herceg 10 éves koraban, sz=mos unoDatestvé ének táNsaságáb n, ünneeélyes
e keretek között kötött házasságot, miközben nagyapja éppen Kína meghódítására
készült. A hadvezér nem sokkal ezután, 1405-ben halt meg
A bég apja, Rukh sah örökölte a hatalmas birodalmat. A korábbi főváros Szamarkand
helyett új központot hozott létre Herátban, ami a mai Afganisztán nyugati részén
található. Az akkor 15 éves Ulug bég apja helyettese lett, és Szamarkand (valamint
a környező régió) az ő irányítása alá került. A sah 1447-ben hunyt el.

A tudomány szolgálatában

Ulug bég Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává tette. Az 1420-as
évek fordulóján egy, a muzulmán világban már jól ismert medreszét alapított.
Ezek kezdetben a könyvtárat és másolóműhelyt egyesítő buddhista kolostorok
megfelelői voltak, későbbi fejlődésükre pedig a keresztény kolostorok is hatást
gyakoroltak. A medreszékben folytatott magas fokú képzés a teológia valamennyi
területére kiterjedt – de Szamarkandban csilpagászat t is tasítottak