Országútja

A székely eredetű monda a hun mondakör Csaba vezéréhez kapcsolódik. Két változata
ismeretes, egyik a Csaba Útja, a másik a Hadak Útja.
Következzen először a Csaba Útja legendája. A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba
királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe
emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant,
mely ott maradt örökkön-örökké. A Hadak Útja története szerint Csaba királyfi
az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és
Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták
visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel
ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre
tartó seregnek visszafordulnia. Előbb a föld rengése, az erdők zúgása adta hírül
a bajt, egy esztendő múlva a folyamba siető patak s a tengerbe torkolló folyam
továbbította a segélykérést, három év múltán pedig már csak a szélvész, a puszták
vihara érte utol a legendás hadat. A monda szerint hosszú idő telt el ezután,
Csaba is rég meghalt, segítségre már senki sem számított, amikor ismét háború
sújtotta a népet, s a veszély minden addiginál nagyobb volt. A segítség azonban
negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz)
vitte a veszedelem hírét a földről az "égi csarnokba". Csaba hadai
a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd – sebezhetetlenek lévén – teljes
létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították.
"A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttökben és visszatértökben taposának,
eltörölhetetlen marad az ég boltozatán: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma
az, mit derült éjfeleken mint tejfehér szalagot látsz tündökölni a magasban,
s melynek azon órától Hadak Uta a neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek
ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről."
Egy másik székely monda a Tejutat Szépasszony Vásznának tartja: "A szépasszony
hűtlen lőn kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóba,
ezt mondván: Várhatsz engem ezer esztendeig! A szépasszony most kedvesét ezer
esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó
vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot."
A Csallóközben a Tejutat Tündérfátyolnak is hívják: "Élt egyszer a Csallóközben
egy szegény halászlegény, aki beleszeretett a vízimolnár leányába. A molnár
hallani sem akart a halászról, mivel gazdagabb kérőt szánt a lányának. Már éppen
készültek volna a lakodalomra, amikor a halászlegénynek sikerült megszöktetnie
a lányt. A menyasszony és a vőlegény rokonsága üldözőbe vette a szerelmeseket,
s a lány fátyla, amely menekülés közben beleakadt egy bokorba, nyomra is vezette
őket. A molnár, amikor rájuk talált, haragjában mindkettőjüket megölte. Ekkor
a lányból fehér, a fiúból piros liliom lett, de a gazda azokat is leszakította.
A fehér liliom tündérlánnyá változott, felszállt az égbe, ahová magával vitte
árulkodó fátylát is. A piros liliom helyén viszont bővizű forrás buzogott fel
a földből. A tündérleány azóta is az égbolton úszó fátylán ereszkedik le éjjelenként
a forráshoz, hogy szomját oltsa. Szomorú dalát még ma is gyakran hallhatják
az éjszakai halászok."
Egyébként a népi képzelet gyakran kapcsolja össze a Tejutat a tündérek útjával,
amelyen éjszakánként a földre ereszkednek. Erre utaló elnevezések: Tündérek
Útja, Tündérek Járása, Tündérek Fordulója, Tündérút.
A Csallóközben a Harmatos Út név is ismert: "Az égen látható út, amin a
tündérek forognak meg jönnek le az égbül. Oszt hogy éjjel le ne térjenek az
útrú, a mennybül harmat száll alá a csillagokra, hogy a’ látható legyen. Hajnalra
meg főszárod, mikorra má’ a tündérek visszamentek az égbe, ezér’ híják harmatos
útnak."
A Hajnalszakadék, Hajnali Hasadék elnevezések, valamint a csallóközi monda között
hasonlatosság látszik. Ez előbbiek keletkezése valószínűleg onnan ered, hogy
hajnal közeledtével fokozatosan tünedeznek el a halványabb csillagok, így a
Tejút derengő fénye is eltűnik hajnalhasadtára, bár még a fényesebb csillagok
világítanak. Népünk a csatában elesett hősöket halhatatlansággal ajándékozta
meg, nevük örökre fennmaradt, Lelküket a Lelkek Útján küldte fel az égbe.
A legelterjedtebb név alighanem a Szalmásút. Ehhez hasonlatosak a Szalmaút,
Szómásút, Szalmahullató Út, Pelyvaút, Pozdorgyás Út elnevezések. Többnyire a
Göncölszekér utasai, máshol a cigányok szórták szét a szalmát. Innen erednek
a Cigányút, Cigányok Útja nevek.
"A Cigány (az Atair csillag) emönt a Szürüre (az Albireo melletti csillagok)
szalmát lopni, lopott is jócskán, vitte hazafelé, hanem a Csősz (a Vega csillag)
észrevötte, mönt utána, most is mén, elébe akar kerülni, de nem bír. Amőre csak
mönt a Cigány, mindenütt szórta a szalmát, azután lácczik az Országút."

"Szent Péter szekerének azért görbe a rúdja, mert amikor eccer Szent Péter
szómát hordott, farkasok ugrottak az ökrök elé. Ezök mögijettek, oszt’ a rudat
hörtelen balra fordították. A szekér földűt, de az ökrök tovább rohantak vele,
oszt’ a szóma szétszóródott az úton. Ez a hosszi szürke út a Tejút."
"Ott az a fehérség az égen azért van, mert a mokányok (Mócok, azaz erdélyi
románok) szalmát vittek Brassóból haza. Nem volt gerebléjük, amivel meghúzzák
a szekeret. Amint mennek ott, a sok csillag között, a szekérkerekek átdöcögtek
a csillagokon, amelyek csaknem akkorák, mint a két öklöm, hát mind elvesztették
a szalmát. Így döcögve a kis mokány lovakkal, lassan mendegéltek hazafelé. A
hosszú úton a mokányok a szekér tetején fáradtan aludtak. A lovak magukra hagyva
mentek az úton egymás után, éhségükben az előző szekér után kapaszkodtak, húzták
a szalmát, ették és szórták el az úton. Mire hazaértek a havasok tetejére, a
szalmából már alig maradt a szekereken. Közismert, hogy a mokányok lusta emberek,
nem mentek összeseperni a szalmájukat, ezért ma is látszik az útjuk az égen."

A Tejút kettéválásáról a Hattyú csillagképnél a monda azt tartja, hogy Jézus
(más változat szerint Szent Péter) égi útja során egy részeg emberrel találkozott,
s kitért annak útjából. Mások e helyet Tündérek Fordulójának nevezik.

Országútja

A székely eredetű monda a hun mondakör Csaba vezéréhez kapcsolódik. Két változata
ismeretes, egyik a Csaba Útja, a másik a Hadak Útja.
Következzen először a Csaba Útja legendája. A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba
királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe
emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant,
mely ott maradt örökkön-örökké. A Hadak Útja története szerint Csaba királyfi
az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és
Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták
visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel
ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre
tartó seregnek visszafordulnia. Előbb a föld rengése, az erdők zúgása adta hírül
a bajt, egy esztendő múlva a folyamba siető patak s a tengerbe torkolló folyam
továbbította a segélykérést, három év múltán pedig már csak a szélvész, a puszták
vihara érte utol a legendás hadat. A monda szerint hosszú idő telt el ezután,
Csaba is rég meghalt, segítségre már senki sem számított, amikor ismét háború
sújtotta a népet, s a veszély minden addiginál nagyobb volt. A segítség azonban
negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz)
vitte a veszedelem hírét a földről az "égi csarnokba". Csaba hadai
a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd – sebezhetetlenek lévén – teljes
létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították.
"A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttökben és visszatértökben taposának,
eltörölhetetlen marad az ég boltozatán: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma
az, mit derült éjfeleken mint tejfehér szalagot látsz tündökölni a magasban,
s melynek azon órától Hadak Uta a neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek
ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről."
Egy másik székely monda a Tejutat Szépasszony Vásznának tartja: "A szépasszony
hűtlen lőn kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóba,
ezt mondván: Várhatsz engem ezer esztendeig! A szépasszony most kedvesét ezer
esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó
vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot."
A Csallóközben a Tejutat Tündérfátyolnak is hívják: "Élt egyszer a Csallóközben
egy szegény halászlegény, aki beleszeretett a vízimolnár leányába. A molnár
hallani sem akart a halászról, mivel gazdagabb kérőt szánt a lányának. Már éppen
készültek volna a lakodalomra, amikor a halászlegénynek sikerült megszöktetnie
a lányt. A menyasszony és a vőlegény rokonsága üldözőbe vette a szerelmeseket,
s a lány fátyla, amely menekülés közben beleakadt egy bokorba, nyomra is vezette
őket. A molnár, amikor rájuk talált, haragjában mindkettőjüket megölte. Ekkor
a lányból fehér, a fiúból piros liliom lett, de a gazda azokat is leszakította.
A fehér liliom tündérlánnyá változott, felszállt az égbe, ahová magával vitte
árulkodó fátylát is. A piros liliom helyén viszont bővizű forrás buzogott fel
a földből. A tündérleány azóta is az égbolton úszó fátylán ereszkedik le éjjelenként
a forráshoz, hogy szomját oltsa. Szomorú dalát még ma is gyakran hallhatják
az éjszakai halászok."
Egyébként a népi képzelet gyakran kapcsolja össze a Tejutat a tündérek útjával,
amelyen éjszakánként a földre ereszkednek. Erre utaló elnevezések: Tündérek
Útja, Tündérek Járása, Tündérek Fordulója, Tündérút.
A Csallóközben a Harmatos Út név is ismert: "Az égen látható út, amin a
tündérek forognak meg jönnek le az égbül. Oszt hogy éjjel le ne térjenek az
útrú, a mennybül harmat száll alá a csillagokra, hogy a’ látható legyen. Hajnalra
meg főszárod, mikorra má’ a tündérek visszamentek az égbe, ezér’ híják harmatos
útnak."
A Hajnalszakadék, Hajnali Hasadék elnevezések, valamint a csallóközi monda között
hasonlatosság látszik. Ez előbbiek keletkezése valószínűleg onnan ered, hogy
hajnal közeledtével fokozatosan tünedeznek el a halványabb csillagok, így a
Tejút derengő fénye is eltűnik hajnalhasadtára, bár még a fényesebb csillagok
világítanak. Népünk a csatában elesett hősöket halhatatlansággal ajándékozta
meg, nevük örökre fennmaradt, Lelküket a Lelkek Útján küldte fel az égbe.
A legelterjedtebb név alighanem a Szalmásút. Ehhez hasonlatosak a Szalmaút,
Szómásút, Szalmahullató Út, Pelyvaút, Pozdorgyás Út elnevezések. Többnyire a
Göncölszekér utasai, máshol a cigányok szórták szét a szalmát. Innen erednek
a Cigányút, Cigányok Útja nevek.
"A Cigány (az Atair csillag) emönt a Szürüre (az Albireo melletti csillagok)
szalmát lopni, lopott is jócskán, vitte hazafelé, hanem a Csősz (a Vega csillag)
észrevötte, mönt utána, most is mén, elébe akar kerülni, de nem bír. Amőre csak
mönt a Cigány, mindenütt szórta a szalmát, azután lácczik az Országút."

"Szent Péter szekerének azért görbe a rúdja, mert amikor eccer Szent Péter
szómát hordott, farkasok ugrottak az ökrök elé. Ezök mögijettek, oszt’ a rudat
hörtelen balra fordították. A szekér földűt, de az ökrök tovább rohantak vele,
oszt’ a szóma szétszóródott az úton. Ez a hosszi szürke út a Tejút."
"Ott az a fehérség az égen azért van, mert a mokányok (Mócok, azaz erdélyi
románok) szalmát vittek Brassóból haza. Nem volt gerebléjük, amivel meghúzzák
a szekeret. Amint mennek ott, a sok csillag között, a szekérkerekek átdöcögtek
a csillagokon, amelyek csaknem akkorák, mint a két öklöm, hát mind elvesztették
a szalmát. Így döcögve a kis mokány lovakkal, lassan mendegéltek hazafelé. A
hosszú úton a mokányok a szekér tetején fáradtan aludtak. A lovak magukra hagyva
mentek az úton egymás után, éhségükben az előző szekér után kapaszkodtak, húzták
a szalmát, ették és szórták el az úton. Mire hazaértek a havasok tetejére, a
szalmából már alig maradt a szekereken. Közismert, hogy a mokányok lusta emberek,
nem mentek összeseperni a szalmájukat, ezért ma is látszik az útjuk az égen."

A Tejút kettéválásáról a Hattyú csillagképnél a monda azt tartja, hogy Jézus
(más változat szerint Szent Péter) égi útja során egy részeg emberrel találkozott,
s kitért annak útjából. Mások e helyet Tündérek Fordulójának nevezik.

Ajánljuk...