Szerző: Szűcs László · 2007. május 4, péntek
Többek közt Charles Simonyi űrrepülésével kapcsolatos érdekességekről olvashatunk Schumi Űrrovatában, sok-sok kép kíséretében. A honlapot ezután még ajánlatosabb lesz rendszeresen böngészgetni, mert folyamatosan kerülnek föl rá az újabb cikkek.
Nándinak pedig ezúton is köszönöm, az olvasók és a szerkesztőség nevében, hogy időt szakít és színes írásaival bepillantást nyújt, az űrkutatás világába.
Az amerikai Blue Ghost-1 („Kék Szellem”) és a japán Hakuto-R-2 („Fehér nyúl”) űrszondák egy amerikai hordozórakétán sikeresen elindultak a Hold felé. Tovább folytatódik a Hold intenzív kutatása, de ez az űrtevékenység több ponton is nemzetközi együttműködést is jelent. Most például egy amerikai hordozórakétával sikeresen útnak indult az amerikai Firefly Aersospace és a japán ISPACE magánvállalatok
Az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia befejezte küldetésének égbolt-szkennelési szakaszát, már több mint hárombillió megfigyelést összegyűjtve majdnem kétmilliárd csillagról és más kozmikus objektumról az elmúlt évtizedben, hogy forradalmasítsa a saját galaxisunkról és kozmikus környezetünkről alkotott képet. A 2013. december 19-én felbocsátott Gaia naponta kb. egy dekagramm hideg gázt használ fel, hogy a szonda forgása
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2025. február 6-án portréfilmet vetít Izsák Imre csillagászról A Hold túlsó oldalán I-II. címmel. A Jelenczki István rendezte portréfilm vetítésének apropója, hogy Izsák Imre tudományos teljesítménye 2024. december 12-én Magyar Örökség Díjban részesült. Az alkotás az 1929-ben Zalaegerszegen született, később Zürichben (Svájc) és Cambridge-ben (USA) dolgozó magyar csillagásznak állít emléket. Izsák
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható – ha az időjárás is úgy akarja. Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
