111. Gribbin, John: Schrödinger macskája. Kvantumfizika és valóság.

{mosimage}

Kapható a könyvesboltokban.

Az asztrofizikus Gribbin nevét már ismerjük (Hawking életrajzírója a 17., Az idő születése a 18. ismertetésben). Jó ismerősünk az 1935-ben világra jött macska is (96. ismertetés). A mostani könyv első felében a fizika, a kvantumfizika rejtélyes és (számomra) érthetetlen világába vezet. Engedtessék meg, hogy erről egy szót se ejtsek.
A könyv második fele az izgalmas, különös, érdekes. (Érdemes a könyv olvasását rögtön a 166. oldalon kezdeni!) Ez már magáról a világegyetemről szól, annak szerkezetét boncolgatja. Igaz nem csillagászati, hanem a kvantumelmélet bizarr világának nézőpontjából. Bizony, nem éppen köznapi, furcsa, néha hátborzongató dolgokat felsorolva.
A valóság attól függően így, vagy úgy történik meg, hogy: méri, nézi, figyeli-e valaki, vagy sem!? Sőt az egész világegyetemben a megfigyelő (értelmes) lények meglététől, és nézelődésre való kedvétől függően történnek meg a dolgok? Vajon egy teljesen élettelen, és így senki által meg nem figyelt világ: létezik-e egyáltalán?
Kedves csillagász és amatőrcsillagász barátaim: hát csak rajta! Észleljük, nézzük, fényképezzük, CCD-zük, mérjük az eget! Hátha tényleg, csak ezen múlik minden….
A fényről, a fotonról, az időről és irányáról, az ősrobbanásról, a háttérsugárzásról, a felfúvodó világegyetemről kapunk véleményt a kvantumelmélet szemszögéből. Ott a legeslegalsó méretek között rejtőző picurka határozatlanság: hirtelen kivetül az egész világegyetemre, áthidalva teret és időt, szinte odarepít bennünket abba a 15 milliárd évvel ezelőtti pillanatba, ahonnan származunk.
Gribbin szerint csakis a múlt értelmezhető és megismerhető. Ám a határozatlanság miatt a jelen egyre több és több jövőre, egyre több és több párhuzamos világra hasadozik. Ebből egy a mi világunk, amiben élünk, amit megfigyelünk. A sci-fi-sek 1938 óta, Everett 1957 óta, DeWitt 1970 óta, itt Gribbin 1983-ben ír arról, hogy a kvantumátmenetek miatt a mi helyi, földi világunk is, de a csillagok és galaxisok minden távoli zugában is: folyamatosan és döbbenetesen nagyszámú ágra hasad minden. A kötet utolsó harmada már ezeket a párhuzamos világokat tárgyalja: lehet-e időutazás, küldhetünk-e üzenetet, stb.
Feynman híres kétlyukas kísérlete az alapja mind ennek. Ő az a (kilenckötetes Mai fizikás) Feynman, aki ilyen következtetésekre jutott: Egyetlen elektron ingázik ide-oda, ide-oda az idő szövőszékén, miközben létrehozza azt a bonyolult mintájú szövetet, amely talán a világ összes elektronját és pozitronját tartalmazza.”
Újra előkerül egy magyar: Wigner Jenő, a pesti fasori diák, müegyetemista, itt kiderül, hogy Dirac a sógora (Dirac elvette Wigner Mancit). Amikor a címadó macskát dobozba zárják, hogy a ciánt tartalmazó fiola megdögleszti-e, nos akkor Wigner csak azon töri a fejét, miként lehetne ő Schrödinger macskája helyén. Mert a buta macska nem, de ő biztosan megfejthetné az Univerzum titkát…
De miféle matériából van ez a sokmilliárd világegyetem? Az utolsó pár oldal szerint: “…a világegyetem és benne minden megfigyelhető dolog sem több sem kevesebb, mint egyetlen nagy vákuumfluktuáció, amelyik lehetővé teszi, hogy a részecskék egy csoportja hirtelen a semmiből létrejöjjön, egy ideig létezzék, majd elnyelődjék a vákuumban.”
Nos igen: talán lehetett volna szebb, jobb, értelmesebb világegyetemet teremteni – de olcsóbbat és anyagtakarékosabbat aligha!
Ami itt olvasható, az már Einsteinnek is sok volt. Még értette, de már nem hitte. A mi kis agyunknak is sok mindez. Mi nem értjük, de olyan jó hinni, hogy íme a világegyetem ilyen. Valamilyen, akármilyen, ne kérdezd milyen, mert ha megfigyelem már másmilyen.
Erre gondolhatott Szent Ágoston 1600 évvel ezelőtt? “Mi az idő? Ha nem kérdik: tudom milyen. Ha kérdezik: nem tudom milyen.”
(Utóirat: Akinek a Schrödinger macskájából még ennyi sem elég, annak ajánlanék egy további könyvet: Vassy Zoltán: Schrödinger macskája és más történetek. A kvantumfizika világképéről józan ésszel. Bp. 1996. Élet és Tudomány Egyesület kiadása. Megvásárolható 300 Ft-ért az Élet és Tudomány Szerkesztőségében (Budapest, VIII. Bródy Sándor u.16.). Szövege fenn van a világhálón: {http:www.pharmachip.huzyxhivatalosschrodi.htm} Ebben csakis (kvantum)fizika van, csillagászat egy szemernyi sem.)