197. Marx György: Atommag-közelben.
{mosimage}
Könyvesboltokban kapható (volt). A Mozaik Oktatási Stúdió címe: 6723, Szeged, Debreceni u. 3b., honlapjukon ma is szerepel ez a könyv. {http:www.mozaik.info.huHomepage }
Az Asztrofizika” fejezet csak a 64 – 106. oldalak közötti, de a könyvet át-átlengi a csillagászat. Igaz, az atomfizika felöl közelít az asztrofizika felé.
A radioaktivitással az égitestek korát is megmérhetjük. A Nap, vagy a többi csillag fejlődése, energiatermelése, stabilitása (vagy instabil volta) az atommag-fúzióval írható le. A kötet részletesen, a folyamatok leírásával és képleteivel ismerteti a naptípusú, a vörös óriás, a fehér törpe, a neutroncsillag, a szupernóva, a fekete lyuk állapotot, és magát az ősrobbanást is.
Ezen kívül csillagászati kérdés: a kozmikus sugárzás, a meteorok, a Naprendszer keletkezése, a bolygókat alkotó elemek radioaktivitása. Főként a Földön található elemek gyakorisága, eredete érdekes: mert elemeink nagy része csakis szupernóva robbanásokból származhatott.
A lényegre törő, alapos, komoly szövegrészeket: idézetek, versrészletek, könnyedebb történetek oldják. Tankönyvszerűen, érdekes kérdéseket tesz fel a szerző, amelyekre azután valahol később szellemes válaszok jönnek elő.
Persze jönnek nehezebb dolgok is: az atomenergia “nem-éppen-békés-célú” használata. Szerencsére az atombomba körül sürgölődő tudósok titka nem szivárgott ki. Ha nem akarták, hogy lehallgassák őket: egymás között egyszerűen magyar nyelven kezdtek beszélni! Ez Marx György egyik kedvenc témája: a magyaros marslakózás. A másik kedvence: a Gaia-elmélet.
Szerencsére nincs köze a csillagászathoz, legfeljebb az: mindannyian szenvedő alanyai voltunk a Naprendszer harmadik bolygóján 1986. április 26-án hajnalban történteknek, még azok is akik embrionális állapotban léteztek. Nemigen olvashattunk ennél olvasmányosabb, de mégis szakszerű, képletekkel teletűzdelt leírását ennek a drámai nukleáris balesetnek és sugárszennyezésnek, mint amit itt élhetünk át újra: a Csernobilban történtekről és utóhatásairól.
Marx György csillagász végzettségű volt (1950-ben végzett az ELTE-n, matematika-fizika-csillagászat szakon), ám híres akadémikusunk inkább atomtudósként volt (éppen ismeretterjesztő munkásságaként is) közismert és közkedvelt. A könyv utolsó idézete: “Most hozzád megyek, gyönyörű atomi élet! Hogy az atomszövetbe zárt Halandó-Végtelen találkozzon a Nyitott Végtelennel! Hozzád megyek…” még időszerűbb: 2002. december 2-dika óta.
