211. W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes szerk.: Honterus emlékkönyv

{mosimage}

Könyvesboltokban kapható. A Kódex Könyváruház (Budapest, V. ker. Honvéd u. 5.) vagy az Országos Széchényi Könyvtár könyvesboltja is árusítja.

A humanista Honterus Brassóban született 1498-ban, talán azóta is őt tartják a leghíresebb brassóinak, szeretett Brassójában hunyt el 1549-ben. Tanított a városi iskolában. Hirdette Luther igéjét. Nyilvános könyvtárat, papírmalmot, nyomdát hozott létre, hogy tankönyveket nyomtathasson. Szobra ma is ott áll Brassó gótikus temploma előtt. Persze szót sem ejtenénk róla: ha nem csillagászkodott volna

Szerencsére Honterus valahogyan mindig belebotlott az égbe. Bécs egyetemén az észlelőcsillagász Apianus hat rá. Krakkó egyetemén Kopernikusz valamikori tanára oktatja, itt is jelent meg első csillagászati és földrajzi munkája. Tucatnyi egyetemen fordul meg, sok tudóssal kerül kapcsolatba. Amikor Dürer művészien elkészíti az első figurális csillagtérképeit, hamarosan Honterus fametszetei is elkészülnek, melyek ugyancsak szépek, de tudományasabbak, és az oktatásban is hasznosabbak. Ő a legelső a világon aki nem tükörképes, hanem valódi irányú csillagtérképeket nyomtat. Az északi és déli égbolt két lapján 48 csillagképet és 809 csillagot tüntet fel.

Egy olyan tankönyvet készít (Rudimenta Cosmographica címmel), mely egyszerre mutatja be a Föld akkor ismert részeit csillagászati és földrajzi szemmel. Szép térképekkel látja el: az égi és földi körökről, a kontinensekről, Magyarországról, Erdélyről, a csillagos égről.

Már Honterus is sokszor kinyomtatja, javítja, átdolgozza ezt a világatlaszt. Ezen kívül: európai diadalútja különleges, ilyesmi azóta sem történt hazai könyvvel: újra és újra kiadják, lemásolják, lefordítják, bizony elcsenik (neve feltüntetése nélkül belemásolják más könyvekbe) 126 kiadást számolnak össze a kutatók, a nagy európai nyelveken. 162 éven át nyomják újra térképeit. Az 1530-as Amerika változatlan partvonalaival, és Ptolemaioszra alapozott csillagtérképeit is: változatlanul – hiába jön Galilei és a távcső. Európa nebulói még 1692-ben is Honterus csillagképeiből tanulmányozzák az eget.

Honterus fő művét egyetlen nyelven nem adták ki soha: a magyaron! A mostani szép kiállítású, gazdagon illusztrált, komoly tanulmányokat tartalmazó izgalmas könyv gyógyír erre a fájdalmas sebre! Szól az akkori iskolaéletről, a reformáció kezdeteiről, a jogtudós Honterusról, a geográfusról, nyomdájának technikájáról. Megkísérli katalogizálni műveit és számtalan átváltozását. Erdély térképtörténete után (Bartha Lajostól) szép és aprólékos tanulmányt kapunk az égbolttérképekről is.