42. Horváth József – Molnár László : Kunc Adolf.

{mosimage}

Vásárolható hétköznaponként 8.30-20 óra között az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1055. Budapest, Honvéd u. 19.) előterében (tel: 1-331-9323).

Kunc József Vilibald a vasi hegyhát lankái között megbúvó Hegyhátsál községben 1841. dec.18-án megszületett —- Kunc Adolf fáradhatatlan, munkás élete 1905. szeptember 10-én, Keszthelyen ért véget. Osztatlan részvét mellett, különvonaton szállított tömeg kísérte el utolsó földi útjára, hogy Türjén eltemessék.
A könyv arról szól, hogy mi történt a két időpont között. Sok mindent csinált, nagyrészt Szombathelyen (és környékén) Kunc Adolf a premontrei szerzetes. Például csillagászati észleléseket végzett: az 1877-es holdfogyatkozást, az 1882-es napfogyatkozást, ugyenezen év Vénusz-átvonulását nemcsak megfigyelte, hanem cikkekben számolt be élményeiről. Irt egy átfogó csillagászati munkát 1874-ben. Több európai csillagvizsgálót felkeresett, még Greenwichbe is eljutott 1881- ben. Az Astronomische Gessellschaft tagja lett, csillagászati ismeretterjesztő cikkeket írt, előadásokat tartott és mint gimnáziumi tanár diákjait a csillagos ég ismeretére és szeretetére tanította.
De mindez kevés lett volna a hírnévhez! Ami miatt neve nem merült feledésbe: az egy kisdiákjának köszönhető, akit úgy hívtak: Gothard Jenő! Igen — a híres Lyragyürüsködközponticsillagos Gothard Jenőnek Kunc volt a tanára, ő szerettette meg vele a csillagászatot, segítette első lépéseit és utóbb is sok megfigyelésében, szervezésében részt vett maga is. Később már inkább munkatársa és jó barátja lett a Gothard testvéreknek.
Kunc Adolf szervezte meg a szombathelyi székesegyházban az első hazai Foucault-féle ingakísérletet (Gothardék esztergálták hozzá az eszközöket) 1880-ban. Részt vett a legelső hazai Telephon (akkori szóval: Messzeszóló) kísérletekben, ahol egyre messzebb és messzebb messzeszólózva végül is a herényi és az ógyallai csillagda között hoztak létre telefonkapcsolatot 1881-ben. Kunc Adolf magyar népdalokat énekelt bele a telefonba: ezt Konkoly Thege Miklós és családja 175 km távolságban tisztán élvezte. Ez aztán csillagászati célokra is jó volt: meteorok időegyeztetésére, földrajzi hosszúság-meghatározásokra. Kunc később két gimnázium szertárát szerelte fel csillagászati, földrajzi, fizikai eszközökkel.
Kunc elég életvidám, mosolygós ember volt, nem élt éppen aszkéta szerzetesi életet: szerette a jó társaságot, a vadászatokat, a fehér asztal örömeit Gothardék társaságában. A róla fennmaradt fényképeken alig látjuk reverendában és imakönyvvel — jobbára vadászruhában, kezében puskával vagy pohárral.
A könyv két szombathelyi szerzője kitűnően feltárta a csillagászkodó Kunc részletes életrajzát, tanári, iskolaigazgatói ténykedését és mellesleg” a 19. századvégi magyar természettudományos oktatást.
Jól illusztrált (38 képpel), bőségesen jegyzetelt könyvük még további kutatás alapjául is szolgálhat, de minimum Hegyhátsál nagy szülöttének emlékezetére nagyon jó!