43. Balogh László: Csillagászati és űrkutatási fogalomtár, adattár.
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban.
A szerző földrajztanár, nyilván a kisdiákoknak szánta összeállítását. Abc-rendben sorolja fel lexikon-tömörségű és rövidségű csillagászati címszavait és magyarázatukat.
Nagyon egyszerű szavakat választ és erre nagyon-nagyon egyszerű magyarázatot ad. Mintha vigyázna arra: nehogy felkeltse diákjai érdeklődését a csillagászat iránt, hadd lássák csak, hogy ez egy: száraz, unalmas, vaskalapos tudomány. Nehogy már valaki megkedvelje!
Én ezeket olvasom a saját szememmel:
ABERRÁCIÓ: a csillagok látszólagos elmozdulása az égbolton. Bradley figyelte meg először 1725 és 1728 között. A csillagok kb. 41 ívperc átmérőjű ellipszis mentén mozognak látszólagosan.
CEFEIDÁK: periodikusan fényüket változtató csillagok összefoglaló neve.
CRAB-KÖD: Rák-köd a bika csillagképben található. A kínaiak fedezték fel 1054-ben…
DIALIT TÁVCSŐ: két egyszerű lencséből álló távcső, az objektív lencse domború a másik homorú.
HELIOGRÁF: napfényképek készítésére alkalmas távcső. Magyarországon Debrecenben van ilyen.
JUNO: a legnagyobb eddig felfedezett kisbolygó. Átmérője kb. 200 km.
KOZMIKUS ZAJ: az űrből érkező nem szabályos elektromágneses sugárzás. Ez például a háttérsugárzás is. MARS: A Naprendszer második legkisebb bolygója.
OKKULTÁCIÓ: csillagfedés, a Hold égi útja során eltakar csillagokat és bolygókat: A csillag eltűnése a jobb oldalon, a feltűnése a bal oldalon történik.
PARSZEK: parsec. Az a távolság, ahonnan merőlegesen nézve a Föld pályájának fél nagytengelye 1 szögperc alatt látszik.
SZUPERNOVA: változócsillag, olyan csillag, amelynek fénye nagymértékben váltakozik.
ŰRHAJÓS: űrrepülést végző személy. Jól felkészített pilóta, aki a repülés során fellépő, a szélsőséges körülményeket kibírja.
VÁLTOZÓ CSILLAGOK: olyan csillagok, amelyek fényessége periodikusan változik. Az ilyen csillagokat pulzáló, vagy változócsillagoknak nevezzük. Három fő típusba soroljuk: RR Lyrae, delta Cephei, Mira típusú, utóbbi periódusa 45 és 1500 nap között van.
A kötetet a Naprendszer adatait bemutató táblázatok teszik teljessé, ebből megtudjuk, hogy a legfrissebb felfedezés Naprendszerünkben 1974-ben volt (Kowal felfedezte a Jupiter 13-dik holdját), azóta nincs újdonság! A kötetet címszójegyzék zárja: bár maga a könyv is szigorú betűrendbe van szedve: az utolsó 8 oldalon minden szó újra ábécé rendben sorakozik. Hát ennyi!
