“Marsutazás” a Devon-szigetre – II. rész
{mosimage}
A távolinak tűnő emberes Mars-utazásra való felkészülésre és annak tesztelésére indult ez év júliusában Kereszturi Ákos magyar geológus, aki egy hónapig tevékenykedett az észak kanadai FMARS 9-es (Flashline Mars Artic Research Station) júliusi legénységének tagjaként.
A kutatóállomást nem ok nélkül telepítették pont az észak kanadai Devon- szigetén található Haughton-kráter peremére, ugyanis a kráter egy 24 millió éves becsapódás nyomát őrzi. A 20 kilométer átmérőjű földi sebhely kiemelten fontos kutatási célpont, mert az ősi robbanás ereje felaprózta és megolvasztotta a ma világos foltként látszó kőzettörmeléket. Annak ellenére, hogy a jégkorszak legyalulta a kráter talaját – elsodorva a nagyobb kőtömböket –, az állandó fagy közel eredeti állapotában megőrizte az ősi becsapódás nyomait. Mivel a hideg sarki tájon kevés a csapadék, a kráter és környéke nagyban hasonlít a marsi kősivatagokhoz (kivétel a földi légkör és a gyér növényzet). A sarki nyarakon csak elvétve bukkantak növényzet nyomára, ami abból ered, hogy a felszín alatt pár méterrel már az örök fagy uralkodik, (permafrost) ami sokban hasonlít a Mars egyes területeihez.