Bekösztönött a legforróbb hónap, mindjárt vörös fokozatú riasztással. Napközben akár 40 fok is lehet, és éjszaka se hűl le túlságosan a levegő. Reménykedjünk a hidegfrontokban, amelyek felfrissítik az észlelőt és a légkört egyaránt. Mélyegezzünk Herschel nyomában, kövessünk üstökösöket, keressünk holdsarlót. Jó csillagász-vakációt! A bolygók járása Merkúr: A hónap elején még...
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
A decemberi égbolt látnivalói között sok érdekességet találunk – feltéve, hogy egyáltalán lesz derült ég az első téli hónapban. Bizakodjunk!
Az égboltról készített fényképeken megcsodálhatjuk a kozmosz szépségeit, a videók pedig életre keltik őket. A NASA NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) teleszkóp égboltfelméréseiből készített videóban megnézhetjük, hogyan változott az ég a közelmúltban. A NEOWISE teleszkópja félévente fejez be egy teljes keringést, közben minden irányt lefényképezve; ezeket később összefűzve kapjuk meg az ,,all-sky”
Elhunyt Jay M. Pasachoff, a Williams College munkatársa, aki több mint 50 éven át járta a világot, hogy napfogyatkozásokat figyeljen meg. Összesen 74 észlelésével valószínűleg több napfogyatkozást látott, mint bárki a történelemben. A csillagász 2022. november 20-án, tüdőrákban halt meg. Pasachoffot lenyűgözte a teljes napfogyatkozás, úgy gondolta, aki nem érti, miért, az még biztosan nem
2022 elején riasztották az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) személyzetét, mert egy égboltfelmérő távcsővel szokatlan fényfelvillanást észleltek. A VLT-t erre – más távcsövekkel együtt – azonnal a jelzett égi pozíció irányába fordították. A jelenség forrása egy távoli galaxis középpontjában működő szupernagy tömegű fekete lyuk
Szegedi asztrofizikus is közreműködött a Tejútrendszer központi régiójában régóta ismert, de eddig feltáratlan múltú szupernóva-maradvány alakjának hidrodinamikai elemzésében. A Tejútrendszer centrumának rádiótartományban végzett vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Galaxisunk központi régiójában számos csillagrobbanás történt az utóbbi százezer évben. A szupernóva-maradványok (supernova remnants, SNR) buborékjainak lökéshullámai nehezebb elemekkel szennyezik be környezetüket, új csillaggenerációk keletkezését indítják be, sőt
A Marsot jellegzetes színe miatt gyakran emlegetjük vörös bolygóként, noha régen, hívhattuk volna kék bolygónak is. Mára elfogadott elmélet, hogy a bolygó korábbi fejlődési szakaszaiban folyékony víz volt a felszínén; hogy mennyi, arról megoszlanak a vélemények. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett ahhoz, hogy az egész