Napészlelők találkozója
Június 23-án nyolcadik alkalommal ad otthont a magyarországi amatőr napészlelőknek az Óbudai Polaris Csillagvizsgáló az MCSE Napészlelő Szakcsoport szervezésében.
Június 23-án nyolcadik alkalommal ad otthont a magyarországi amatőr napészlelőknek az Óbudai Polaris Csillagvizsgáló az MCSE Napészlelő Szakcsoport szervezésében.
Kálmán Attila több felvételt is készített azonos helyről, 2013 január és június között. A felvételek egy-egy variációt mutatnak, hiszen mind teljesen egyedi és érdekes lett.
Kiss Szabolcs a Sülysápi Csillagvizsgálóban rendezett ifjúsági tábor ideje alatt a fiataloknak is megmutatta, mire jó a lukkamera, és milyen felvételeket lehet készíteni vele. Az ifjúság ki is próbálta egy pár napos próba kamerával a működését, melynek eredménye még ilyen rövid idő alatt is látványos volt. Reméljük Szabolcs a jövőben...
Kálmán Attila észlelőtársunk szorgosan telepítette a szolárgráf kamerákat 2013-ban is angliai otthona környékén, melynek eredménye egy igencsak színes és változatos összeállítás lett, melyekhez Attila kommenteket is fűzött, az alábbiak szerint.
Mivel már több papírral próbálkoztam szolárgráfokhoz, és mind más és más volt, ezért úgy döntöttem, nekivágok, és készítek egy átfogó papír tesztet. Persze nem csak magamnak, hanem mindenki okulására. A következőkben a különböző papírtípusokról, és tulajdonságaikról olvashattok. Természetesen a teljesség igénye nélkül.
Miközben a FORTE papírok tesztjét készítettem elő, elkezdtem alternatív fotópapírokat is keresgélni. Így találtam az eBay-en egy kihagyhatatlan ajánlatot. Forintra átszámolva 25.000.-Ft-ért sikerült leütnöm egy aukciót, ahol főleg Kodak és Agfa papírokat árultak. összesen 27 csomagot.
Az egész úgy kezdődött, hogy a Polarisban egy előadáson érdekes témáról volt szó: történetesen a lukkamera / szolárgráf / használatáról, készítéséről.
A következő módszerrel viszonylag egyszerűen fel lehet dolgozni a lyukkamerában készült felvételeket. Természetesen a feldolgozáskor is ajánlott legalább félhományban dolgozni, hogy ne érje túl nagy fény a felvételt. A szkennelés során mindenképp éri fény, azonban a tapasztalatok szerint ez nem teszi tönkre a felvételt. Szkennelés után természetesen valamilyen sötét helyen...
A 2009-es év számomra nem csak a csillagászati évet jelenti, de már öt éve annak, hogy elsők között vásároltam közvetlenül az USA-ból egy hidrogén alfa színszűrő rendszert a kis 63 mm-es jénai Telemátoromhoz. Több mint nyolchónapnyi várakozás után, a Vénusz átvonulást követően meg is érkezett a várva várt csomag. “Most...
A Nap aktivitásával kapcsolatosan inkább a napfogyatkozások megfigyelései maradtak ránk bizonyos krónikákból, kódexekből, és ezek nagy része nem a fogyatkozás látványát írja le, hanem csak a jelentkező rémületet és az ég elsötétedését, maximum a fényesebb objektumok feltűnését, és a feljegyzéseknek csak kis százaléka foglalkozik a látvánnyal, vagy a szabadszemmel is...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum