A yaptoni tölgyfa (avagy variációk szolárgráf felvételekre)
Kálmán Attila több felvételt is készített azonos helyről, 2013 január és június között. A felvételek egy-egy variációt mutatnak, hiszen mind teljesen egyedi és érdekes lett.
Kálmán Attila több felvételt is készített azonos helyről, 2013 január és június között. A felvételek egy-egy variációt mutatnak, hiszen mind teljesen egyedi és érdekes lett.
Hát igen, szóval beszedtem négy darab kamerámat… pontosabban beszedettem mert sajnos személyesen nem jutottam le értük. De végre megkaptam őket és nagy izgalommal bontottam ki a dobozokat. Hihetetlen módon mind a négy kamera sikerült valamennyire és mind a négy kamera teljesen egyedi lett!
Kiss Szabolcs a Sülysápi Csillagvizsgálóban rendezett ifjúsági tábor ideje alatt a fiataloknak is megmutatta, mire jó a lukkamera, és milyen felvételeket lehet készíteni vele. Az ifjúság ki is próbálta egy pár napos próba kamerával a működését, melynek eredménye még ilyen rövid idő alatt is látványos volt. Reméljük Szabolcs a jövőben...
Kálmán Attila észlelőtársunk szorgosan telepítette a szolárgráf kamerákat 2013-ban is angliai otthona környékén, melynek eredménye egy igencsak színes és változatos összeállítás lett, melyekhez Attila kommenteket is fűzött, az alábbiak szerint.
Mivel már több papírral próbálkoztam szolárgráfokhoz, és mind más és más volt, ezért úgy döntöttem, nekivágok, és készítek egy átfogó papír tesztet. Persze nem csak magamnak, hanem mindenki okulására. A következőkben a különböző papírtípusokról, és tulajdonságaikról olvashattok. Természetesen a teljesség igénye nélkül.
Miközben a FORTE papírok tesztjét készítettem elő, elkezdtem alternatív fotópapírokat is keresgélni. Így találtam az eBay-en egy kihagyhatatlan ajánlatot. Forintra átszámolva 25.000.-Ft-ért sikerült leütnöm egy aukciót, ahol főleg Kodak és Agfa papírokat árultak. összesen 27 csomagot.
Az egész úgy kezdődött, hogy a Polarisban egy előadáson érdekes témáról volt szó: történetesen a lukkamera / szolárgráf / használatáról, készítéséről.
A 2009-es év számomra nem csak a csillagászati évet jelenti, de már öt éve annak, hogy elsők között vásároltam közvetlenül az USA-ból egy hidrogén alfa színszűrő rendszert a kis 63 mm-es jénai Telemátoromhoz. Több mint nyolchónapnyi várakozás után, a Vénusz átvonulást követően meg is érkezett a várva várt csomag. “Most...
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett