MCSE KCS és NACSK hírek
• Összejövetel Hartán
• Rendezzük MCSE-tagdíjunkat!
• Észlelőink figyelmébe!
• Összejövetel Hartán
• Rendezzük MCSE-tagdíjunkat!
• Észlelőink figyelmébe!
Az érdeklődő ember figyelmét már az idők kezdetén felkeltette és elméjét azóta is foglalkoztatja az égitestek mozgása és e mozgások sokfélesége. Ezek érzékeltetését már a legrégibb csillagászati műszerek is jelzik. Ezek a műszerek az égitestek helyzetének és mozgásainak megfigyelésére és meghatározására szolgáltak ugyan, de magukban hordozták az első ábrázolási elképzeléseket is. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult muszer. Több száz, ha nem több ezer éve is készítettek már planetáriumokat, ezek mechanikus bolygómodellek voltak, jórészt csak a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygó mozgását lehetett velük szemléltetni. Ezeket, a XVIII. század elején, John Rowley angol órásmester által Orrery grófjának készített művészi kivitelű asztali planetáriuma után, orrery-szerkezeteknek nevezik.
Télen nem lehet csillagokat látni. De ha mégis kiderül éjjelre az ég, akkor csodálatos látványban lehet részünk. Különösen idén, amikor a télre jellemző sok fényes csillaghoz néhány bolygó ragyogása is hozzáadódik.
Január 28-án volt pontosan 15 éve annak, hogy a Challenger amerikai
űrrepülőgép hét utasával a fedélzetén a repülés 73. másodpercében, nagyjából
16 km-es magasságban, felrobbant.
Sok csodálatos dolog történik a sivatagokban, amikor lehull a régen várt eső, sok minden megváltozik, a barna táj átváltozik zölddé, az élőlények pedig előbújnak rejtekhelyeikről.
A nem szabadszemes észlelés elengedhetetlen része a megfigyelés tárgyaként kiválasztott
objektum beállítása, keresése.
A Betelgeuse 19-20. számában az M13-as gömbhalmazról közölt ismertetésemet követően többen is érdeklődtek e szép objektumok adatai, láthatósága iránt. A nyári égbolt valóban gazdag látványos, kisebb távcsővel is megfigyelhető gömbhalmazokban. Ha nem is mindegyik olyan fényes és nagy látszó átmérőjű, mint a Herkules “kokárdája”, érdemes végigböngészni az eget, hogy személyesen is megpillanthassunk egy-egy, a könyvek, cikkek ábráiról ismert (vagy éppen egyik-másik ismeretlen) objektumot.
Matthew Bailes (ARC), Maura McLaughlin (West Virginia University) és Duncan Lorimer (West Virginia University) érdemelte ki a 2023-as Shaw-díjat a gyors rádiókitörések (FRB-k) felfedezéséért. A Shaw Prize Foundation (Shaw-díj Alapítvány) minden évben a csillagászat, az élettudomány és orvostudomány, valamint a matematika területén jelentős eredményt elért személyek munkáját ismeri el a tudományos kitüntetéssel. Az FRB-k a
Amikor a Világegyetem csak harmadannyi idős volt, mint most, a galaxishalmazok többsége éppen kialakulófélben volt. A jelenlegi megfigyelések szerint ezek egyike már akkor a végjátékot élte meg. Ez az úgynevezett fosszilis csoport csak egyetlen galaxisból áll, mert már minden társát felfalta. A csillagászok régóta vizsgálják a 3C 297 jelű hatalmas, elliptikus galaxist, amelyben van egy
Május 24-én a Hold, a Mars és a Jászol-halmaz együttállásában gyönyörködhettünk, ráadásul a Nemzetközi Űrállomás is “felkereste” az égi társaságot. Balázs Gábor, Dabas Lakóhelyemről nézve úgy látszott, mintha a három égi objektum között menne el az űrállomás. Az este elején a vastag felhők kicsit aggodalomra adtak okot, de szerencsére egész szép derült egem lett az esemény megörökítésére. Az ég persze nem volt teljesen tiszta, vékony
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA (LVK) Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel fog folyni – írja az ELTE LIGO csoportjának legújabb sajtóközleménye. Az LVK kutatói a két amerikai LIGO, az európai Virgo és a japán KAGRA obszervatóriumok hálózatát használják a gravitációs hullámok, vagyis a téridőben keletkező fodrozódások
Először sikerült Ia típusú szupernóva-robbanás során kibocsátott rádióhullámokat megfigyelni. A Nature tudományos folyóiratban publikált mérések fontos új ismeretekkel szolgálnak a fehér törpecsillagok felrobbanásának megértéséhez. Az Ia típusú szupernóvák szén-oxigén fehér törpecsillagok nukleáris robbanásai. Az Ia szupernóvák tulajdonságait jól ismerjük, ,,standard gyertyaként” kozmológiai távolságmérésre és az Univerzum tágulásának mérésére is használják ezeket. Az Ia szupernóvák robbanásának