A Mars és a Jupiter közötti kisbolygók főövében keringő kisbolygót 2001. január 1-én (újév napján) fedezte fel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Kutató Intézetének piszkés-tetői obszervatóriumában Sárneczky Krisztián és Kiss László. Az újonnan felfedezett égitestet akkor a 2001 AW38 ideiglenes jelölést kapta.
Az e-mailek útján, vírusként terjedő téves információk alapján a Mars idén augusztus 27-én lesz a Föld közelében. A hír eléggé elkésett, az eseményre ugyanis 2003 augusztus 27-én, azaz két évvel ezelőtt került sor. Ekkor hazánk több pontján távcsöves bemutatások révén sok ezren figyelték meg a vörös bolygót.
A napórákról általában – Napórák a különböző történelmi kultúrákban – A napóra működésének alap elve – A kiválasztás szempontjai – Milyen napórát készítsünk? – Ekvatoriális napóra – Horizontális napóra – Vertikális napóra
Gyűjtsük össze! Kik látták 2004. június 8-án hazánkban a Vénusz-átvonulást? A 122 év után ismét (és hazánkból is) látható Vénusz-átvonulást megelőzően merült fel a gondolat: ha jó idő lesz, és országszerte sok helyen észlelik sikerrel a jelenséget: az összes leírást aligha, viszont legalább azt gyűjtsük össze, hogy kik és hol...
KAPOSVÁR: Hevesi Zoltán észlelt 110 mm-es MIZAR távcsővel és fényképezett egy Fuji Fine Pix 202 digitális géppel. 06:43-kor már ezt írta az Internetre: „A nagy esemény menetrend szerint kezdődött, kicsit az átlagosnál korábbi ébredés, kitelepülés Kaposszentjakabon lévő kertünkbe, a faágak “átrendezése” és leskelődés a Mizar okulárjába. 05:21-kor már határozottan látszik...
PÉCS: Vida Tibor a város keleti részén, Tündér utcai háza kertjéből követte az átvonulást. Egy 63/840 mm-es Zeiss Telementoron lévő Mylar-szűrővel, 84x nagyítással és 20×60 binokulárral figyelte végig jó időben. Családjának többi tagjai (Vida Tiborné, Vida Tímea) és a szomszédok (10-15 fő) is jöttek és nézték a Vénuszt a Nap...
A Hold legvékonyabb, legkorábbi észrevétele a hazai amatőrcsillagászoknak is kedvelt tevékenysége. A cél a legfiatalabb holdsarló megtalálása, megfigyelése és dokumentálása. Akár az esti égen újhold után, akár a hajnali égen újhold előtt. Mindegy, csak 48 óránál korábbi (illetve későbbi) sarló legyen.
2003. november 20-án csütörtökön este váratlan viharként tört rá az országra egy hatalmas fényjelenség. Hazánk földrajzi szélességén ritkán fordul elő sarki fény. Ha néha előfordul, akkor csak gyengén, az északi horizonthoz tapadva, és rövid időre jelenik meg. Ez a most tündöklő jelenség azonban fényes, jó magasra felnyomuló, és több órán át fénylő, többször is fellángoló volt — tudtuk meg utólag. Ám, ahogyan maga a jelenség jövetele is előre-jelezhetetlen volt, úgy a jellemzőit sem lehetett előre sejteni. Ebből azután sok kapkodás és zavar származott, ami talán még izgalmasabbá tette a jelenséget.
Mindenkinek gratulálunk, akiknek sikerült meglátni,
észlelni, megfigyelni, dokumentálni, fényképezni a
2003. november 20-án csütörtök este kezdődött sarki
fényt, vagy akár csak valamilyen módon átélni a
rendkívüli égi jelenség szépségét. Köszönet egymás
értesítéséért a jelenség alatt, és az izgalmas beszámolókért
az után.
A legtöbb amatőrcsillagász nagy-nagy álma, hogy egyszer saját szemével
is megpillanthassa a sarki fényt. Hazánk fekvése azonban nem kedvez a
jelenség megfigyelésének, így csak nagyon ritkán és keveseknek adatik
meg a lehetőség, hogy valóban észlelhessék e fantasztikus természeti
tüneményt. A gyenge napaktivitás időszaka miatt – eltekintve az októberi
váratlan napkitörésektől – a sarki fény észlelésének esélye hónapról
hónapra csökken. Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak várni
a következő maximumig, a messzi északra való utazás jelenthet megoldást.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum