Rezsabek Nándorral beszélgettek június 1-én a Pararádióban
Rezsabek Nándor, a Kiskun Csoport vezetője immáron harmadik alkalommal volt az internetes Pararádió Parallaxis című műsorának a vendége.
Rezsabek Nándor, a Kiskun Csoport vezetője immáron harmadik alkalommal volt az internetes Pararádió Parallaxis című műsorának a vendége.
Tucatnyi tagunk észlelt Hartán május 30-án. A rossz idő miatt 29-re meghirdetett észlelést a hosszú hétvégének köszönhetően egy nappal el tudtuk tolni. Döntésünket igazolta a másnapi derült időjárás.
2004. május 4-én tagjaink Fülöpszálláson, Hartán, Kiskőrösön, valamint Budapesten, Pécsen és Szegeden kísérték figyelemmel a teljes holdfogyatkozást.
Április utolsó napján Kecskeméten tartottunk E. Kovács Zoltán közreműködésével csillagászati előadást. A tervezett távcsöves bemutató a borult, később esős időjárás miatt elmaradt.
A Kiskun Csoport négy tagja is képviseltette magát az MCSE 2004. évi közgyűlésén, sőt a Csoport két vezetője rövid előadást is tartott az év egyik legjelentősebb csillagászati rendezvényén.
A 2004. április 24-én beindult Csillagászattörténet.csillagászat.hu internetes honlapot a Kiskun Csoport vezetői készítik.
Az MCSE Kiskun Csoport szervezésében, Dr. Zseli József főszereplésével több mint félszáz érdeklődőt vonzott a TIT Budapesti Planetáriumából Soltra érkező asztrofotó-kiállítás megnyitója április 17-én.
Március 27-én a Kiskun Csoport vezetőjének írásait közölte az országos hetilap.
Közel 20 tagot, szimpatizánst és érdeklődőt vonzott a 2004. március 27-i hartai Csillagászati Est.
Az MCSE Kiskun Csoportja három fővel képviseltette magát az Egyesület Napóra Szakcsoportjának első találkozóján.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi