A múlt század elején nem volt egyértelmű, hogy a spirálködök közel vannak-e és a Tejútrendszerhez tartoznak, vagy pedig távoliak, és a galaxisunkon kívül találhatók. 1920. április 26-án tartották a csillagászat „nagy vitáját”, amelynek során Harlow Shapley (1885–1972) azt az álláspontot képviselte, hogy ezek a ködök közeliek, míg Heber D. Curtis...
Az 1985-ös karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja volt A Messier-album magyar kiadása, amire igazán nem számítottunk! A hazai könyvkiadási gyakorlatban akkoriban nagyon kevés olyan kötet jelent meg, ami az észlelő amatőröknek készült. A Gondolat Kiadó által megjelentetett könyv ráadásul szebb lett, mint az eredeti! Mallas és Kreimer neve nem volt ismeretlen...
A vizuális mélyégszűrők alapvető garnitúrájához juthattam hozzá a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetség Programjának Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíja elnyerésével. A cél a Tejút legismertebb diffúz ködeit végigjárni vizuálisan, és a különböző szűrőkkel leészlelni őket, 2025 augusztusáig minél többet. Talán a többi észlelő kap egy támpontot a választáshoz, és remélhetőleg...
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban az általunk ajánlott weboldalakat, társoldalakat soroljuk fel tematikusan rendszerezve. (utolsó hozzáférés: 2025. október 5.)
Az MCSE Mélyég Szakcsoportja október 14-én (szombaton) találkozót szervez az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban Charles Messier emlékére.
November 15-én, William Herschel születésnapján tartjuk a Polaris Csillagvizsgálóban a mélyég- és kettőscsillag-észlelők találkozóját.
| Május 14-én találkozóra invitáljuk a mélyég-észlelőket az óbudai Polaris Csillagvizsgálóba. |
Az őszi égbolton a nyár elmúltával is tovább követhetjük a Tejút csapását, a Cepheus, Cassiopeia, Perseus csillagképekben, ahol a nyáriakhoz hasonló galaktikus objektumok (főleg nyílthalmazok) várnak ránk. Az őszi déli égbolt pedig a tavasziaknál jóval elhanyagoltabb galaxisoknak ad otthont.
2010. április 3-a, napnyugta. Kréta szigetének délkeleti részén, Kalo Nero település közelében három magyar amatőrcsillagász (Kovács Gergő, Sánta Gábor és e sorok írója) észleléshez készülődik. Fáradtak vagyunk, hiszen repülőút, majd egy éjszakán átívelő hajóút, továbbá egy nagyjából 140 km-es autós szakasz van mögöttünk. De a kimerültség nem veszi el kedvünket,...
Egy-egy látványos mélyég-fotó láttán, vagy a távcső okulárjába pillantva nem is gondolunk bele, hogy mindez vajon hogy mutat a maga három dimenziójában. Rácsodálkozunk – jé, milyen szép! – fotót, rajzot készítünk, szakszerű leírást fogalmazunk meg.
Magyar kutatók a szimuláció világában – az RR Lyrae csillagok tömegén keresztül értjük meg a Világegyetem felépítését. A csillagászat előrelépéséhez elengedhetetlen a technológiai fejlődése is, hiszen a csillagok életútját és pulzációját leíró szimulációk rendkívül számításigényesek a hatalmas méret- és időskálák miatt. Napjainkra azonban lehetővé vált olyan kulcsfontosságú szoftverek megjelenése, mint a MESA (Modules for Experiments
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Szilágyi Máté csillaghalmazokkal és a Naprendszer környezetével foglalkozik. Elsősorban a Gaia űrtávcső mérései alapján minden korábbinál pontosabb képünk lett kozmikus környezetünkről, jobban
Április 18-án a ragyogó Vénusztól jobbra lefelé, egy égi kisarasznyira sokak figyelmét magára vonta a hajszálvékony holdsarló, melynek kora 29 óra volt, vagyis ennyi idő telt el az újhold óta. Bánfi János, Szentes Ezen a kellemes tavaszi estén sokan látták a két feltűnő égitestet, és sokan is fényképezték. Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra jó néhány szép felvételt
Immár 36 éve működik a Hubble-űrtávcső, bár az űrrepülőgép nyugdíjazása után javítása már nem lehetséges, így napjainkban már mindössze csak egyetlen giroszkóp gondoskodik a megfelelő irány tartásáról. Több mint három évtized elteltével is képes az űreszköz meglepő, látványos, és tudományos szempontból is érdekes eredményeket elérni, mint például nemrégiben, amikor egy hosszú periódusú, napközelpontján nemrégiben áthaladt
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
