Az 1985-ös karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja volt A Messier-album magyar kiadása, amire igazán nem számítottunk! A hazai könyvkiadási gyakorlatban akkoriban nagyon kevés olyan kötet jelent meg, ami az észlelő amatőröknek készült. A Gondolat Kiadó által megjelentetett könyv ráadásul szebb lett, mint az eredeti! Mallas és Kreimer neve nem volt ismeretlen...
A vizuális mélyégszűrők alapvető garnitúrájához juthattam hozzá a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetség Programjának Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíja elnyerésével. A cél a Tejút legismertebb diffúz ködeit végigjárni vizuálisan, és a különböző szűrőkkel leészlelni őket, 2025 augusztusáig minél többet. Talán a többi észlelő kap egy támpontot a választáshoz, és remélhetőleg...
Az őszi égbolton a nyár elmúltával is tovább követhetjük a Tejút csapását, a Cepheus, Cassiopeia, Perseus csillagképekben, ahol a nyáriakhoz hasonló galaktikus objektumok (főleg nyílthalmazok) várnak ránk. Az őszi déli égbolt pedig a tavasziaknál jóval elhanyagoltabb galaxisoknak ad otthont.
2010. április 3-a, napnyugta. Kréta szigetének délkeleti részén, Kalo Nero település közelében három magyar amatőrcsillagász (Kovács Gergő, Sánta Gábor és e sorok írója) észleléshez készülődik. Fáradtak vagyunk, hiszen repülőút, majd egy éjszakán átívelő hajóút, továbbá egy nagyjából 140 km-es autós szakasz van mögöttünk. De a kimerültség nem veszi el kedvünket,...
Egy-egy látványos mélyég-fotó láttán, vagy a távcső okulárjába pillantva nem is gondolunk bele, hogy mindez vajon hogy mutat a maga három dimenziójában. Rácsodálkozunk – jé, milyen szép! – fotót, rajzot készítünk, szakszerű leírást fogalmazunk meg.
A tavasz a természet ébredése, a vegetációs ciklus kezdete. Az amatőrcsillagász számára ez az időszak a derült éjszakák számának növekedését hozza magával, amelyek jelentős része a gyorsan mozgó frontok miatt igen tiszta, átlátszó. Az éjszakák hossza még meglehetősen hosszú (csak májusban csökken 6 óra alá), és az éjszakai hőmérséklet sem...
A langyos, de rövid nyáréjszakák az amatőrcsillagászok ezreit hívják az égbolt alá, hiszen a nyár a szabadságok és a táborok ideje is. Ilyenkor a városi amatőrök is kötelezően eltöltenek néhány derült, tücsökciripeléses éjszakát a szikrázó Tejút sávja alatt, hiszen a nyári égbolt csillaghalmazainak, gázködeinek nincs párja egünkön.
A jelen számban induló, évszakonként jelentkező cikksorozat célja az égbolt leglátványosabb, legérdekesebb mélyég-objektumainak bemutatása. A témával több népszerűsítő könyv is foglalkozik, de úgy ítéltük meg, hogy ezek adatai sok esetben pontatlanok vagy tévesek, különösen a távcsöves látványra vonatkozók. A négy cikkben csillagképenként haladunk majd.
Van-e létjogosultsága a vizuális észlelésnek manapság, mikor 6-10 méteres óriás távcsövek gyűjtik a fényt kisebb széklap nagyságú CCD kamerák felületére? Amatőrcsillagászok és távcsőgyártók hada harsogja szerte a világon: természetesen van!
