A napórák manapság érdekes, tanulságos „műszerek”, de a mindennapi életben már nincsen gyakorlati szerepük. Legfeljebb épület, kerti vagy asztali díszek. Pedig a csillagászati földrajz alapfogalmainak megértetéséhez most is kitűnő eszköz lehetne! Valaha azonban a napóra a mindennapi életben is fontos eszközök voltak. Már csak azért is, mert a XVI-XVII. sz-ban...
Ez egy előzetes lista, amely 2010. június havában készült. Csak azt a célt szolgálja, hogy áttekintésünk legyen hány darab napóra van és hol. A teljesebb listát (amely képeket és aprólékos leírásokat tartalmazó anyag) folyamatosan tesszük közzé.
Árvízi napóra
Az elmúlt időszak szomorú időjárási eseményei nem kímélték Szentendrét sem. Mizser Attila cikkét a Csillagászati hírek oldalán olvashatjátok (Cikk)
Békesség most tinéktek, emberek.
Övendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák.
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!…
Csíkszeredától 2 km-re északkeletre van Csíksomlyó, és az ott lévő ferences templomot sokan ismerik. A kelet-nyugati hossztengelyű templom déli falához épített négyszög alaprajzú ferences kolostor udvarára is bejutottak néhányan. A belső udvar négy fala közül hármon van napóra: egyik a keletin, a másik a délin és a harmadik a nyugatin. Kaptam...
A 400 éves Galilei-féle távcső megváltoztatta az emberiség világnézetét, térszemléletét, a világűrrel kapcsolatos deista felfogását, és megrengette az egyház tanainak kizárólagosságát.
Dél Itália csillagászati látnivalói – Vilmos Mihály előadása az V. Napórás Találkozón
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták
