Zarbula napórái

Közel
tizenöt éve, a franciaországi Felső Alpok gyönyörű tájain,
ahol a világon a legtőbb napóra található, Paul Gagnaire és
barátai felfedezték, hogy pár XIX. századi napórán látszanak a
szerkesztés vonalai. Ezeket a napórákat, mint az később
bebizonyosodott, egy magát “ZGF” vagy “GFZ” monogrammal
jegyző olasz vándorfestő, bizonyos Giovanni Francesco Zarbula
készítette 1830 és 1876 között. Eddig 95 napóráját
azonosították, amiből már többet restauráltak az elmúlt
években. Zarbula ötletes szerkesztési módja, és jellegzetes
festési stílusa, díszítő elemei sajátosan egyediíé teszik
napóráit.

Les Verneys en Savoie

A
legkorábbi bizonyíthatóan általa készített napóra 1830-ból
származik. Már itt is felismerhető, későbbi kiforrott stílusának
bizonyos elemei, de az igazi Zarbula stílus, és a legtöbb napóra
az 1840-es évből ered.

Szerkesztési
módszerének lényege, hogy a napóra helyének kijelölése után
közvetlenül a közelítőleg déli tájolású falra, a Nap, és
egy a falra merőleges gnomon alkalmazásával szerkesztette meg a
számlapot. E módszer előnye, hogy nem volt szüksége
táblázatokra, és bonyolult számításokra ahhoz, hogy pontos
napórát szerkeszthessen a fal elfordulásának megfelelően.

A szerkesztés

Látványossá
ezeket a napórákat mégis inkább a festési technika, a színek
alkalmazása, és a díszítő elemek egyedisége teszi. Zarbula a
frissen vakolt falra, freskó technológiával dolgozott. Színeit
földfestékekből és fém-oxidok használatával állította elő.
Napóráit festett keretbe foglalta, mely keret felső részét
virágkosarakkal, különféle néha egészen egzotikus madarakkal,
mint a tukán, díszítette. Gyakran találkozhatunk a Nap, és a
Hold motívumokkal, valamint szabadkőműves, és egyházi
jelképekkel is. Több napóráján olvasható latin-, olasz- vagy
francia-nyelvű felirat.

Az
1840-es évben már szinte teljesen kialakult Zarbula stílusa, és
ez az év az, amikor 12 napórát készít egy éven belül, míg az
ezt megelőző tíz évben összesen 6 napórájáról tudunk. A
napórákon kívül templomok festésével, díszítésével
tarthatta fent magát, aminek ékes bizonyítéka a St. Sébatien
kápolna Vallouise Le Villard-ban. Itt két napórát is festett,
egyet a déli homlokzatra, “Zarbula” stílusban, míg a sarok
keleti oldalára hagyományos módon szerkesztett óra került. A
déli oldalon még más festményei is láthatóak, mint Szent
Sebestyén a kápolna névadója, és egy “Fekete” Madonna.

{mosimage}Vallouise Le Villard

Zarbula
napóráiból szerencsére sok jó állapotban maradt meg, számos
példányt restauráltak már a rosszabb állapotúak közül, de
sajnos van néhány, amelyekről csak fénykép, vagy az emlékezet
maradt.

Az
Alpok e csodálatos vidékét járva érdemes Zarbula mester egy-két
napóráját felkeresni, és személyesen is meggyőződni a
szerkesztési vonalak meglétéről, miközben a napóra látványában
gyönyörködünk.