Boldog karácsonyt!

Karácsony este – kellemes emlékek és izgatott várakozás. A friss fenyőfa illata, a felállítás és a díszítés körüli teendők, saját családunk elmaradhatatlan szokásai, ünnepi ebéd vagy vacsora; és végül: az összeülő, békésen beszélgető család, az egész év során nélkülözött együtt töltött nyugodalmas időszak.

A keresztény kultúrkörben karácsony ünnepét  Jézus születésével hozzuk kapcsolatba. A bibilai elbeszélés szerint az elrendelt népszámlálás miatt szülővárosába utazó József és Mária megérkeztek Belehembe, csak egy jászolban kaptak szállást. Itt kereste fel őket a három napkeleti bölcs, a betlehemi csillagot követve, hogy a zsidók megjövendölt, újszülött királyának hozott ajándékaikat átadják, és imádják az újszülöttet.

Sajnálatos módon Jézus születésének pontos dátuma nem következtethető ki a Szentírásból. A történelmi adatok alapján (például az említett népszámlálás időpontja alapján) Krisztus Kr. e. 4-ben születhetett. December 25-ei születési dátuma első ízben a római Hippolytus írásaiban jelenik meg – feltevése szerint a fogantatás időpontja nem is lehetett más, mint a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja, így innen kilenc hónapot számolva jutunk el ehhez az időponthoz. Valószínű azonban, hogy e dátum egyház általi elfogadásában a régebbi korokban a Nap újjászületéseként ünnepelt téli napforduló közelsége is szerepet játszott.

A ravennai Új Szent Apollináriusz bazilikában levő mozaik részlete Varsányi Zsuzsa restaurátor munkáján

A csillagászati vonatkozású napforduló mellett érdekes kérdés a napkeleti bölcseket vezető csillag mibenléte. Kepler úgy vélte, hogy Jupiter és a Szaturnusz bolygó Kr. e. 7-ben bekövetkezett, egymás utáni három együttállása egy új csillag (mai szóval: nóva) felbukkanását eredményezte, és ez volt a titokzatos csillag. A számítások azonban azt mutatják, hogy az együttállások meglehetősen tágak voltak, a két égitest jelentős távolságban látszott egymástól, nem lehetett egyetlen égitestnek vélni ezeket, a korabeli babilóniai krónikák sem említenek jelentős együttállást. Üstökös valószínűleg nem lehetett, hiszen ezeket az égitesteket általában rossz előjelnek vették az elmúlt korokban. További lehetőség egy, az Andromeda-galaxisban robbant szupernóva, vagy még inkább a Kr. e. 4-ben a Sas csillagképben valószínűleg feltűnt szupernóva, melyet Kínában és Koreában is feljegyeztek. További lehetőség a Jupiter szoros együttállása az Oroszlán legfényesebb csillagával (Regulus), majd mozgása révén kilenc hónappal később a szintén rendkívül fényes Vénusz bolygóval.

A Jupiter és a Regulus igen szoros együttállása Kr. e. 3 októberében, a hajnali órákban

Bárhogyan is volt, számos dolog mit sem változott az elmúlt évezredek alatt. A Bibliában az elsők között megteremtett nagyobb és kisebb világító égitest, a Nap és a Hold, melyek jelzik a nappalt és az éjszakát, időszámításra is szolgálnak – a mai napig e két égitest látszó mozgása jelenti a világon használt naptárak alapját. A fizikai értelemben is Földünkre jelentős hatást gyakorló égitestek kutatása tudományos szempontból is rendkívül fontos. Idén a Parker-napszonda eddig soha nem látott mértékben közelítette meg életadó csillagunkat, remélhetőleg annak jobb megértéséhez vezeti a kutatókat. A Holdat immár számos nemzet szondája kutatja (a megszokott amerikai és szovjet/orosz műszerek mellett japán, indiai, európai és kínai berendezések is), és éppen idén 60 éve sikerült első alkalommal felvételt készíteni égi kísérőnk tőlünk sosem látható oldaláról.

A Luna-3 egyik felvétele a Hold tőlünk nem látható túlsó oldaláról

A technikai fejlődés szinte követhetetlen, ismereteink sosem látott ütemben bővülnek. A Hold és a csillagos égbolt szépsége mit sem változott, hasonlóan a meleg, családi vagy baráti légkör fontossága és jótékony hatása a mindennapi munkában megviselt idegeinkre. Igyekezzünk hát minél több időt tölteni szeretteinkkel. Ha pedig lehetőségünk engedi, vessünk egy pillantást (lehetőleg fényszennyezéstől távoli helyről) barátainkkal, szeretteinkkel együtt a változatlan, csodálatos csillagos égboltra. A tiszta éjszakákon sziporkázó csillagok, csillagképek mindannyiunk közös ajándékai, örökségei.

További olvasnivaló: Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában