Égi kalendárium: 2012. szeptember

Bolygók szeptemberben

Merkúr: A hónap elején még egy órával kel a Nap előtt, a keleti látóhatár felett kereshető. Láthatósága azonban gyorsan romlik, amint közeledik a Naphoz, és fokozatosan belevész a reggeli fénybe. 10-én már felső együttállásban van a Nappal. A hónap végén ismét lehet próbálkozni a keresésével napnyugta után, de láthatósága igen kedvezőtlen, alig fél órával a Nap után lenyugszik.

Vénusz: A hajnali ég feltűnő égiteste, magasan ragyog a keleti égen. A hónap elején majdnem négy órával kel a Nap előtt, ez az érték a hónap végén is több, mint három és fél óra. Fényessége -4,2m-ról -4,1m-ra, átmérője 20"-ről 15,9"-re csökkent, fázisa 0,59-ről 0,7-re nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Szűz, majd a Mérleg csillagképben. Este látható a délnyugati ég alján, másfél órával nyugszik a Nap után. Fényessége 1,2m, átmérője lassan csökken, 5,2"-ről 4,8"-re.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második részében feltűnően látszik a keleti-délkeleti égen. Fényessége -2,4m, átmérője 41".

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Alkonyat után nyugszik, még kereshető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. Fényessége 0,7m, átmérője 16".

Uránusz: Egész éjszaka látható a Cet, majd 16-ától a Halak csillagképben. 29-én szembenállásban a Nappal.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.

A nyári hónapok elmúltával szeptember 1-jén beköszönt a meteorológiai ősz. A nappalok látványosan, érezhetően rövidülnek, cserébe még viszonylag kellemes hőmérsékletek mellett eredhetünk a még mindig látszó nyári csillagképek, valamint a keleten már felbukkanó őszi csillagképekben rejtőző szépségek nyomába.

Érkezik a Jupiter

Naprendszerünk óriásbolygója szeptemberben még viszonylag későn kel, de az idő előrehaladtával egyre korábban emelkedik a horizont fölé, eltéveszthetetlenül ragyogva a keleti-délkeleti horizont felett. Legnagyobb bolygótestvérünk légkörét érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, hiszen nem csak a híres Nagy Vörös Foltot figyelhetjük meg alkalmas időpontokban, de bármikor tanúi lehetünk az óriás légköréneben bekövetkező hirtelen, látványos változásoknak. Ezek a változások sokszor nem merülnek ki a sávokban megfigyelhető zavarokban, fehér oválokban, örvényekben, de néha egy-egy, egyébként markáns sötét színnel látszó fősáv teljes eltűnését is megtapasztalhatjuk.

 

Volt-nincs! Eltűnt a bolygó déli egyenlítői sávja (SEB). Balra: Kónya Zsolt felvétele (2009. szeptember), jobbra: Kurucz János fotója (2010. július)

A bolygó négy Galilei-féle holdjának érdekes jelenségeit is megfigyelhetjük szeptemberben: 18-án 00:50-kor kezdődik az Europa hold fogyatkozásának kezdete, mely egészen 03:14-ig tart. Három nappal később, 21-én 22:31-kor (ekkor a bolygó tőlünk nézve még nem kelt fel) a Ganymedes hold lép be a bolygó árnyékkúpjába, majd éjfél után fél órával bukkan ki onnan.25-én hajnalban ismét az Europa hold fogyatkozását figyelhetjük meg, amely 3:24-től hajnalig, 05:38-ig tart. Végül 30-án ismét a Ganymedes kerül sorra, amely hajnali 2:30-kor merül az árnyékba, és két órával később bukkan ki.

Az elsőként felfedezett bolygó

A Naprendszer bolygói a Szaturnuszig bezárólag az ősidők óta ismertek. A Naptól távolságban következő bolygót azonban már fel kellett fedezni, mivel fényessége a sötét égbolt alól szabad szemmel éppen megpillantható csillagok fényességének határán mozog, így nem különösképpen feltűnő. A felfedezést William Herschel, a német katonazenészből lett angol csillagász ejtette meg 1781.március 13-án egy 15 centiméter átmérőjű műszerrel.

 

Az Uránusz bolygó. Balra a Hubble Űrtávcső hamisszínes felvétele, jobbra Horváth Zsolt látómező- és bolygókorong-rajza 2006. október 1-jéről

A bolygó különlegessége, hogy forgástengelye – valószínűleg egy, a Naprendszer őskorában bekövetkezett ütközés hatására – szinte pontosan a bolygó keringési síkjába dőlt, így egyrészt az évszakok igen különösen váltakozhatnak a bolygón (például a modellek szerint a bolygó sarki vidékei átlagosan melegebbek, mint az egyenlítői régiók), emellett pedig forgástengelyhez képest jelentős szöget bezáró mágneses tengely révén a planéta mágneses tere mintegy spirált leíró csóvaként halad a Nap körül keringő bolygó után.

A bolygón felfedezése óta még nem telt el 3 uránuszi év (egy uránuszi év 84 földi évnek felel meg), idén szeptember 29-én kerül szembenállásba a Nappal, egy nappal korábban pedig eléri legnagyobb fényességét.  Bár a Jupiterhez és Szaturnuszhoz képest kb. feleakkora mérete és jóval nagyobb távolsága miatt megfigyelése jóval nehezebb, de a korong alakját viszonylag nagy nagyítással mindenképpen megpillanthatjuk. Alapos megfigyelés során a bolygó peremsötétedését is észlelhetjük, de – néhány évtizeddel ezelőtti észlelések is mutatják, hogy nagyobb felszíni részletek vizuális megfigyelése sem lehetetlen. A legújabb technikával, ccd- és webkamerák alkalmazásával pedig megkísérelhetjük igen halvány holdjainak, vagy akár gyűrűjének megörökítését is – ez utóbbi igen nagy kihívást jelentő feladat.

 

Keressük meg az Uránuszt! A bolygó helyzete a hónap közepén. A bal felső sarokban a Pegasus csillagkép egyik csillaga, jobbra a Halak csillagkép egyik tagjának feje

Mindkét bolygóval kapcsolatban a megfigyeléseket örömmel várja az Egyesület Bolygó-szakcsoportja!

Legendakör az égbolton

Késő este az őszi égboltra, keleti-déli irányban feltekintve, egy egész legendakör szereplői tárulnak a szemünk elé csillagképek formájában. Amellett, hogy az ismert és kedvelt objektumokat megfigyeljük (és észleléseinket beküldjük a Mélyég-, illetve Kettőscsillag-szakcsoportnak), fordítsunk egy kis időt a történet megismerésére. Cassiopeia királynő, Cepheus király, lányuk, Andromeda, a fenyegető Cet, a hős megmentő Perseus és segítőjük, a szárnyas Pegasus mind-mind megtalálható az égbolton. Ez a néhány csillagkép szinte korlátlan megfigyelnivalót tartogat: lapozzuk fel a Meteor folyóirat számait, vagy kalandozzunk a megfelelő csillagatlaszok lapjain – egész hónapra elegendő ajánlatot kaphatunk. Nem is beszélve a hatalmas számú változócsillagról!

 

A legendakör szereplői a szeptemberi késő esti keleti égbolton

 

Ajánljuk...