MCSE

Észleljük az októberi utolsó negyed körüli Holdat!

Szerző: · 2009. október 8, csütörtök

Október 11-én 11 órakor lesz nyári időszámítás (NYISZ) szerint a Hold utolsó negyedi fázisban az Ikrek csillagképben, miközben egyre magasabban delel az éjszaka második felében. A librációja következtében pedig most kedvező alkalom adódik a déli pólusvidékének megfigyelésére, ami csak október 8-10-e körül lehetséges, mert utána a déli pólusvidék is szép lassan a holdi éjszakai oldalra kerül utolsó negyed után. A NASA egyébként pontosan a kedvező déli librációs időszakra időzítette az LCROSS űrkísérletet, amelynek során az LRO/LCROSS holdprogram nagytömegű Centaur rakétafokozata előre eltervezetten a Hold déli pólusvidékén lévő Cabeus-kráterben fog becsapódni égi kísérőnk felszínébe a tervek szerint október 9-én, magyar idő szerint 13:30-kor. A becsapódás felvillanása és a keletkező anyagfelhő hazánkból sajnos nem figyelhető meg, mert a becsapódás idejét az amerikai kontinensen, illetve a Hawaii-szigeteken levő nagy földi teleszkópok általi kedvező megfigyelhetőség szerint választották meg. Ettől függetlenül is ezekben a napokban érdemes felkeresni már kis távcsövekkel is a Hold déli pólusvidékét és azonosítani a látható felszíni alakzatokat. A holdi déli pólusvidékről kitűnő leírást és keresőtérképeket találunk Kocsis Antal, az MCSE Hold Szakcsoport vezetője, régi tapasztalt holdészlelőnek a Meteor folyóirat 2009/7-8. augusztusi száma 4-9. oldalán megjelent cikkében.

Az első negyed előtti Hold 2009. október 9-i és 10-i terminátora helyzetének feltűntetésével. A felénk forduló déli pólusvidék igen feltűnő, valamint a most megfigyelésre javasolt kráterek is meg vannak jelölve (kép: Ciel et Espace, 2009. október, 473. sz., 76. oldal).

A déli pólusvidéken kívül több érdekes kráter kerül a terminátor közelébe ezekben a napokban, mint például a Theophilus, Ptolemaeus, Walther, Autolycus, Aristillus és Archimedes, valamint részben a Mare Serenitatis, de ez utóbbi már október 8. és 10-e körül átkerül a holdi éjszakai oldalra és nem lesz látható. Október 8. és 10-e között a terminátortól még távolabb lesznek a Tycho, Clavius, Copernicus, Aristarchus és Plato kráterek, valamint a Szivárvány-öböl (Sinus Iridium).

Most két érdekes kráter megfigyelésére szeretnénk felhívni a figyelmet, a Walther (néha "Walter"-nek írják, de "Walther" a hivatalos írásmódja) és Autolycus kráterekre. Az egyik egy nagyon idős, a másik pedig egy viszonylag fiatal becsapódási képződmény égi kísérőnk felszínén: mégpedig a Walther az idős az Autolycus pedig a fiatal kráter. A holdi déli, kráterekkel borított felföldjén található Walther-kráter egy mintegy 3,9 milliárd éves ősi, erodált, lepusztult becsapódási alakzat. Átmérője mintegy 128 km, átlagos mélysége pedig 4,13 km. A kráterfal nagyjából szögletes, közel romboid alakú. Preme is és a központi csúcsa is erősen lepusztult, a kráteraljatot láva töltötte fel, de a központi hegység (csúcs) maradványai jól kivehetőek. A hosszú idő alatt a peremébe is és az aljzatába is több kisebb kráter hagyott nyomot. Helyi alacsony napállásnál a káterperem és a kisebb kráterek látványos, fényes megvilágított pontokat, íveket mutatnak.

A Walther észak-nyugati, vele érintkező szomszédja a sokkal nagyobb, mintegy 230 km átmérőjű Deslandres-kráter, valamint a Walther-től északra lévő Regiomontanus-kráter érdemel figyelmet. Ez utóbbi magyar vonatkozású abban az értelemben, hogy akiről elnevezték, Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon csillagászként tevékenykedett. Talán nem is olyan véletlen, hogy a Walther és Regiomontanus kráterek olyan közel vannak egymáshoz, mert Bernhard Walther (1430-1504) nürnbergi kereskedő, humanista és csillagász Regiomontnus (1436-1476) 1476-ban Rómában bekövetkezett halála után megvásárolta műszereit és továbbfolytatta a Regiomontanus által elkezdett bolygóészleléseket.

A Walther-kráter és vidéke Ladányi Tamás 2004. március 28-án 19:32 UT-kor készült felvételén (kép: MCSE Hold Szakcsoport – észlelések, képgaléria).

A másik, most megfigyelésre különösen érdemes kráter, az Autolycus, amely a nagy, 82 km átmérőjű Archimedes-kráter közelében található a Mare Imbrium (Esők Tengere) keleti pereme közelében. Az Autolycus átmérője ennél jóval kisebb, mintegy 39 km, átlagos mélysége pedig 3,43 km. Az Autolycus egy sugárkráter is egyben, kisebb sugársávok indulnak ki belőle. Ezek láthatóságát is érdemes megfigyelni, akár kisebb távcsövekkel is. Az Autolycus éles peremű, kevésbé lepusztult, viszonylag "fiatal", mintegy 2,1 milliárd éves kráter. A holdi medence, a Mare Imbrium mintegy 3,84 milliárd éve, a "Kései Nagy Bombázás Időszaknak" nevezett becsapódási eseménysor idején jött létre egy nagyobb méretű aszteroida "titáni" méretű becsapódása következtében. Ezt követően kb. 500 millió év múlva a medence belsejét láva töltötte fel, majd ebbe több kisebb égitest ütött krátersebeket, amelyek ma is megfigyelhetőek – többek közott az Autolycus és társai is.

Az Autolycus-kráter és nagyobb szomszédai, az Archimedes és Aristillus kráterek Tordai Tamás 2005. július 28-án 01:28 UT-kor készült felvételén (kép: MCSE Hold Szakcsoport – észlelések, képgaléria).

A mostani októberi utolsó negyed körüli napokban a Hold már elég magasan delel és a Bika, Ikrek majd pedig a Rák csillagképekben tartózkodik látszó égi pályáján. A delelése 10-e után már a szürkületi, illetve reggeli órákra esik, de a hajnali csillagászati szürkület kezdete előtt már elég nagy a látóhatár feletti magassága, így a földi légkör egyre kevésbé zavarja a holdfelszíni alakzatok részleteinek megfigyelését. Az alábbi táblázat a Hold közelítő delelési adatait (Budapestre vonatkozóan), földtávolságát, látszó szögátmérőjét, valamint fázását foglalja össze.

————————————————————————————————-
2009.     Csillagkép   Delel  Magasság Földtávolság Szögátmérő Fázis
október                     (NYISZ)    (fok)             (km)               (ívperc)       (%)
————————————————————————————————-
08.       TAU (Bika)    03:34        67              376808                  31,6          84  
09.       TAU (Bika)    04:33        68              374464                 31,9          76
10.       TAU (Bika)    05:33        68              372503                  32,1          65
11.       GEM (Ikrek)  06:32        66              370931                 32,2          54
12.       GEM (Ikrek)  07:30        62              369789                 32,3          43
13.       CNC (Rák)    08:24        58              369156                 32,4          32
————————————————————————————————-

Források:

Ciel et Espace (2009. október, 473. sz., 76. oldal).

Cannet, G., 2009. Le Guide du Ciel de 2009 a 2010. Amds Edition, 2009.

Kapcsolódó internetes oldalak:

Ajánljuk...